Válasz Hey Attilának az alábbiakra:
Egy apró kiragadott részlet Kolumbán Sándor: A magyar szavak valós ősi eredete című, 400+ oldalas korszakalkotó opuszából (a neten is rajta van; az eredetiben a kiemelést félkövér szedés jelzi, ennek hiányában itt a nagybetű dívik): „A billiárdnál használt DÁKÓ, a szótár szerint NÉMET < SPANYOL eredetű, de ha fordítjuk, akkor rögtön mutat valamit magyarul: DÁKÓ – OKÁD. Mi a DÁKÓ? A DÁKÓ – LÖKésre való RÚD. Az OKÁDás DURva kiLÖKődés a szervezetből. S ez akkor német vagy spanyol? Mint írtam: az ősmag(yar)-nyelvben nincsenek véletlenek, mivel komoly terv alapján alkottatott! ” Asszem erre mondják, hogy no comment. Kolumbán Sándor , leDÁKOlak!
———————————————————–
Tisztelt (?) Hey Attila!
Kolumbán Sándor vagyok, akinek ezt az ön hátsó fertályos OKÁDékát , mint becses ajándékot küldte. Köszönöm.
Egészen elérzékenyültem egy ekkora megtiszteltetés hatására.
Nem kétséges, Ön egy igazán jól nevelt, magas műveltségű, széles látókörű, felkészült, kiterjedt világlátású, hej de nagy, sőt a mindenséget átfogó, hatalmas tudású ember, akinek kisujjában van a tudományok összessége, s aki tudja, mivel lehet megdobni a magamfajta töpörödött agyú, anyaföldhöz ragadt, toprongy parasztot, hogy ihletet kapjon, helyreálljon megbillent önbizalma, lelki egyensúlya.
Köszönöm. Egy életre lekötelezett.
Elképzelem, hogy a két történelmi – Ön szerint – senki tetű: Czuczor Gergely és Fogarasi János mennyire örülne, hogy Ön, a minden nyelvi tudományok, kutatási megvalósítások észkombájn briliánsa, Napot is elhalványító fényes gyémántköve, aki – vélem én, az ő 7 kötetes művüket túllépve – már egy tucat nagyszótárt írt, most leszállt a magasztos Parnasszusról, és a minden titkot megmagyarázni képes, dicsőt, szépet zengő szájára vette nevüket.
Letaglózó ez az érzet!
————
Most –, hogy végre levegőt mertem venni egy ilyen gigászi mindentudó árnyékában – megkísérlem leírni az okokat, amiért nyelvészkedés területére tévedve, bögölyként csapongok összevissza a magyar nyelv útvesztőin.
Semmilyen vita kedvéért nem vettem volna fel, a kesztyűként felém dobott (szarkupacot), mert vitára méltatlannak tartom az ilyen csiszlikségre vetemedő sehonnai embert.
Csak azért tettem, hogy akik olvassák válaszomat, okulhassanak belőle.
Amit cáfolni akarok:
Az MTA nyelvészei szerint a magyar nyelv szavainak 90 százaléka összelopkodott szavakból áll.
Ők akár a Marianna-árok fenekére is lemerülnének, hogy egy szó idegen eredetét kikutassák.
Csak épp magyar ne legyen!
Ez azért van, mert Paul Hunsdofer és Jozef Budenz óta nincs magyar nyelvész a pályán, beszélnek magyarul is, de nem azok. Meg azért is, mert valahonnan azt diktálják hatalmi erővel, hogy ki ne merjék mutatni a magyar nyelv őseredetiségét, mert az egyedül a héber nyelvet illeti meg!
Ennyi és pont!
A többi, néma csend! Érti?
Ám én, több mint húsz év gyöknyelv elemző munka után másként győződtem meg.
Vannak olyan szóépítő elemek a nyelvben, amelyek beviszik értelmüket minden szóba.
A HANG a legfontosabb értelemhordozó.
Hangokból állnak: ŐSGYÖK, GYÖKSZÓ, HANGCSOPORT, SZÓ-HANGVÁZ.
A teremtés nyelvének összes gyökszava és minden szóalkotó eleme, teljes szava is, oda- és visszaforgatható, hangonként, gyökönként összeforgatható volt kezdettől, és mai napig az is maradt.
Összeforgatott hangjaival minden növény megmutatja fő jellemzőit.
Ugyanis, a szerető Teremtő Isten, aki saját képére és hasonlatosságára teremtette földi gyermekét, az EMBERt, így adta tudtára, mi mire hasznos számára.
A neveket érzékekre hatás nyomán adták: látvány, illat, íz, érintés, hang.
LEVENDULA, LEVINDULA – ALUDNI VELe. Nyugtató hatása INDULA LEVEgőben szálló ILLAta nyomán, de ivóLEVE, fürdőLEVE által is beINDULÓ jótékonyan DÚLÓ hatása.
LeVeNDuLa – aLuDNiVeLe hangváz: L-V-N-D-L – L-D-N-V-L
MANDULA – ALUDNÁM, nyugtató hatásúak magvai. Utódnyelvekben: AMANDOLA, ALMOND, de azokon a nyelveken a név nem értelmezhető. Csak a teremtés nyelvén, magyarul!
MaNDuLa – aLuDNáM – aMaNDoLa – aLMoND hangváz: M-N-D-L – L-D-N-M – M-N-D-L – L-M-N-D
KÁPOSZTA növény, levelei FEJ, KÁP alakba tömörülnek és OSZTAni lehet levelenként. Kérdezze meg tudós nyelvészeit, szlávul is ezt jelenti?
KáPoSZTa – KáPoSZTó hangváz: K-P-SZ-T – K-P-SZ-T
KARALÁBÉ, KARÓLÁBÚ növény. Nézzen rá egy KARÓLÁBÚ KARALÁBÉra. Nem kell agytrösztnek lenni a megnevezéshez. Tudós nyelvészek, akik Ön szerint mindentudók, olasz eredetűként jegyzik.
KaRaLáBé – KaRóLáBú hangváz: K-R-L-B – K-R-L-B
BOJTORJÁN csúcsán, ORJÁN levő kis sziromBOJT fogta meg a képzeletet, BOJT van az ORJÁN, így lett a neve BOJT-ORJÁN, BOJTORJÁN.
BoJToRJáN – oRJáN BoJT hangváz: B-J-T-R-J-N – R-J-N B-J-T
Tovább itt: https://www.kolumban.hu/10674-2/
A honlapon még száz helyen.
Ha nehezére esik elhinni, hogy teremtés által jelent meg minden a világegyetemben, s végül az ember is – ajánlom figyelmébe a XX. század legnagyobb sejtélettani (sejtbiológiai, ha úgy érthetőbb) felfedezését.
A ’90-es években jutott el a DNS kutatás a benne rejlő számítógépes program felfedezéséhez. 2000. június 26-án Bill Clinton elnök a Fehér házban fogadta és üdvözölte Dr. Francis S. Collins sejtkutatót és csapatát, akik elvégezték az emberi genom feltérképezését, azonosították az emberi genom a petesejt vagy hímivarsejt teljes genetikai tartalmát. A humán genom a Homo sapiens genomja 23 kromoszómapárból és kb. 3,2 milliárd DNS bázispárból áll, és számítógépen leolvasható. E felfedezés Nobel-díjat érdemelt volna, ám ennek ellenére mély csend lett úrrá körülötte mind a mai napig. Ugyanis a kifejlődés elmélet őslevesben „kifőtt” sejtjébe nem lehetett belemagyarázni a hárommilliárd kódjelből álló számítógépes program minden irányítás nélküli kialakulását. A „tudomány” – amit képtelen megmagyarázni – arról úgy hallgat, mint a sír.
Alább három vélemény a DNS számítógépes programjáról, közismert szaktekintélyektől:
BILL GATES: „A DNS olyan, mint egy számítógépes program, de sokkal, sokkal fejlettebb bármely valaha alkotott szoftvernél.”
LEONARD ADLEMAN: „A biológia és a számítógép-tudomány – élet és számítás – kapcsolódnak egymáshoz. Biztos vagyok benne, hogy a határfelületen sok felfedezni való vár arra, aki keresi ezeket.”
STEPHEN C. MEYER: „A DNS-kód részei ugyanolyan tulajdonságokkal, információs tartalommal rendelkeznek, mint a számítógépes kódok és a természetes nyelven leírt szövegek.”
Az alábbiakról nem tud a közember, a média nem hirdeti öblös hangon. Ám attól még igaz, és lehet megfontolás tárgyaként kezelni.
Az ember Teremtője annak megteremtésekor összes sejtjei DNS csavaros szalagjára helyezte e hárommilliárd kétszáz millió rejtjelből, kódból álló, egyéni azonosító, létvezérlő számítógépes ütemtervet, programot, szoftvert, amely irányítja, vezényli a test mindennemű életműködését, funkcióját.
A DNS a teremtés isteni titkát hordozó, örökéletre tervezett emberi test felépítését, örökletes tulajdonságait tartalmazó, működésszabályozó, fejlődési folyamatirányító, aprólékos pontosságú teremtői ütemterv.
A DNS nem tartalmazza az öregedést és a halált, mivel nem volt betervezve. Ez az édeni bűnbeesés utáni romlás következménye. De beletáplálta a belső szervi önvédelmi képességet (immunitás), valamint szerzett sérülések kijavításának, öngyógyításának képességét is.
Nobel-díjat érdemlő felfedezés volt, de néma csend övezte, mert ettől azonnal alsójába tisztelt, a hitetlen, hiteltelen, „tudományos”, szilárd alap nélküli evolucionizmus, hisz az első sejt kialakulását tudományos kísérletekkel nem sikerült bizonyítani. Egy építmény alap nélkül nem létezhet! Ami nem kezdődik el, annak folytatása sincs! A DNS-ben levő programban semmi nyoma a kifejlődés, lépésről lépésre mozzanatainak. Az egysejtű állapottól, ebihal, lábak kifejlődése, pikkelyekből piheszőr, két lábra emelkedés, koponya, agyvelő, beszédképesség.
Semmi!
A korábban ateista Dr. Antony Flew feltette magának a kérdést, mi is jogosan megkérdezhetjük: „Vajon ki írta ezt a hárommilliárd betűs kódot? Ki helyezett működő parancssort a sejtjeinkbe?”
Kérdezze meg a tudósokat, hátha ők tudják. Elvégre azért viselik a „tudós” jelzőt.
—————————
Hadd OKÁDjam ki a DÁKÓt is Önnek, hátha megérti.
A gömb alakú testek gördülése mindig érdekesnek tűnt az embernek. Gömbös, golyós játékok Özönvíz előttiek. Ez volt a legegyszerűbb szórakozás.
Az első emberek legfontosabb gondolata a szaporodás volt, betölteni a Földet. Minél nagyobb csapat álljon mögöttem! Ezért játékaik is ezt tükrözték. Golyót a lyukba!
Ön, mint magasan képzett, intelligens ember tudja, hogy minden gömbölyűvel játszott játék nemiséget idéző. Lényege: kapuba, bekapó üregbe, lyukba juttatni a golyót, labdát! Ez jelenti az eredményességet, így az élvezet csúcsa.
Ezért drukkol ma őrülten az egész világ.
Tehát a lyuk felé, üresség felé guruló gömbölyű golyó, amelyet ütővel, lökővel indítottak ívelt röpítő vagy nyílegyenesen gördülő pályára. A talajon a GOL Felé, asztalon a lyukba tart. Ide kellett a lökő DÁKÓ.
A nyelv legKeményebb hangja: K.
Körülötte létrejövő hangcsoportok valamilyen Kemény, kiemelkedő, hatÉKOny, AKArati jellemzőt leírók. Ezt jelentik a dÁKÓ, lÖKŐ, OKÁd szavakban is. A szövegben hasonlatként szerepel, ha nem fogta volna fel. Ha járt nyelvtanórára, tudnia illik, mi a hasonlat.
Nem arról van szó, hogy leOKÁdja a biliárdasztalt.
——————-
Czuczor Gergely és Fogarasi János – annak ellenére, hogy volt melléfogásuk is (kinek nincs?), s nem mindent sikerült pontosan feltérképezniük a nyelvben – rendkívül hasznos munkát végeztek. A hiba az volt, hogy ők csak a kezdőgyök szerepét vizsgálták. A magyar nyelv szavai viszont gyökök és hangcsoportok füzérei.
A kortárs bírálók nem meghatározók. Mindenkori tünet: az új dolgokat nehezen fogadják be, rengeteg ellenvetés, bírálat, gúny stb. Ma is így van.
Számomra szótáruk sok szempontból hasznos, mérvadó. Én tisztelem őket!
Az Ön nagyképű, fellengős kijelentése, föld alá süllyedt, silány nyelvészi ismereteit minősítő. Remélem, nem akarja önmagát nyelvészként ajánlani? Nézzen erre a szövegre, és sírja el magát, akár bőgve.
Íme az ön elmefosadéka:
„Hangok sorrendjének önkényes megcserélése? Igen. „E” helyett „a”, „v” helyett „b”? Igen. Ne nézz oda, ha zavar. (Egyébként megszállt az ihlet, jómagam rájöttem, hogy a föld és a hold szavak etimológiailag összefüggnek: – Az „f” átalakulhat „h”-vá: a faszom nagy haszon; – Az „ö” meg az „o” ugyanaz, kit zavar az a két kis pontocska.”
Nem veszi észre – ezzel annyira földbe döngöli önmagát, hogy ki sem látszik?
Nyelvészt próbál megjátszani, és nem tud a rokonhangváltásokról?
Nem ismeri a zöngés-zöngétlen hangcserét?
Nem ismeri a magánhangzók egymás közti hangtani viszonyát?
Merre csavargott nyelvtan órán?
Nagyképű okoskodással hoz egy ocsmány példát, mert már NINCS ÉRV! Nincs más csak a nemi szerv! Azt veszi elő! Már csak az van kéznél, azt hozza fel érvnek. Ez az OKTONDISÁG csúcsa, legfőbb jellemzője!
Érti? Nem. De mindegy.
Azokért, akik olvassák, s értelemmel bírnak, leírom.
A FÖLD és HOLD nem etimológiailag, hanem fizikailag tartoznak össze, és ezt szavaiban kimutatja a nyelv!
Próbálja megérteni, ÉSZKOMBÁJN, AGYTRÖSZT uraság!
A teremtés nyelve, a mai magyar nyelv, a LÉT minden történésének, mozdulatának, eseményének, világjelenségének kísérője kezdetektől, az első embertől. Mindenhol jelen van és az emberi elme által észleltek nyomán megfogalmazott gondolatokat szavakban rögzíti.
Mindent, ami fontos!
A beszélt nyelv a világtörténelem egyetlen hiteles, megbízható élő tanúja! Mindent meghamisítottak már az emberi történelemben, csak a beszélt nyelvet nem. Eszükbe sem jutott.
Csak a nyelv által rögzítettek hitelesek.
Erre a FÖLD – HOLD kötődésre is magyarázat van a nyelvben.
A nyelvben az LD kötött mássalhangzó-páros hangcsoportja (erről az imádott nyelvészei sem tudnak) kötődést leíró szavak kulcsa: a HOLD, mágneses kötődésben, mintegy jelképes KÖLDÖKzsinórral kötődik a FÖLDhöz, és úgy szágULD az űrben, biztonságban leválaszthatatlanul. Megszökni sem tudna!
Hasonló a megfogant magzat bOLDOg kÖLDÖkkötésű állapota az anyatestben, mert az anya kÖLDÖkön kÜLDI a táplálékot végig, kilenc hónapos ÁLDOtt állapotában. Megszülető kicsinye szerelmének zsOLDja, s aki iránti szeretete, minden későbbi gondjában feszültséget OLDÓ.
Próbálja felfogni?
Ám ehhez ismernie kellene a saját anyanyelvének mélységeit, nem gúnyolódni oktondi, lesüllyedt, tapló nyűveltséggel!
Ön nem ismeri a saját anyanyelve legelemibb vonásait! Nulla azokhoz!
Érti? Ha nem annyi! Nem csodálkozom. De veri a mellét a fél-téglával, s küldi ürülékét határtalan gőggel, utolérhetetlen nyűveltséggel.
Leírok egy példát:
A kötött mássalhangzó-párosok meghatározott értelmet hordoznak. Például a CK, CSK, RG kötött mássalhangzó-párosok. S a többi 500 körüli.
CK – játékos, kicsinyítő és heccelő.
ck – barack, bohóckodó, bucka, cicka, cickó, evickél, fickándozik, fickó, kackiás, keckena, kekeckedik, kocka, kuckó, lapocka, lecke, lécke, mackó, malacka, packa, palack, peckelődik, pöcköl, racka, tarack, vackol, verőcke … alvógyökként: ciki, cuki, cáka, kacagány, kaciba, kacag, koca, koccan, kucibál
CSK – játékos, de néha kissé csúfondáros is.
csk – bicska, bocskor, bújócska, csacska, csicska, fecske, faricskál, fricska, fröcsköl, fucskó, kacskaringó, kecske, kukucskál, lucskos, macska, méricskél, mocskol, ócska, öcskös, pacskol, pocskondiáz, rücsköz, szecska, szacska, szöcske, tacskó, zacskó, … alvógyökként: csákó, cseke, csekély, csikó, csík, csók, csuk, kacs, kacsa, kacsó, kecs, kecsege, kicsi, kocs, kócsag, kocsány
RG – képletes és valós éber mozgás és mások
rg – árgus, borgó, bizsergő, csavargó, csámborgó, cserge, csikorgó, csorgó, csurgó, dorgál, dörgő, dübörgő, eszterga, fergeteg, forgalom, forgács, forgó, fürge, fürgentyű, gargalizál, háborgó, hergel, horgany, horgas, horgol, hörgő, hőbörgő, irgalom, járgány, kanyargó, kavargó, kerge, kérges, kesergő, korgó, kurgán, mérges, morgó, nyargal, nyergel, nyurga, pergő, orgona, sárga, spárga, sürgős, szivárgás, szorgalom, ürge, varga, vargánya, vergődő, virgács, virgonc, zerge, zörgő, … alvógyökként: ragad, rág, rege, rég, rigolya, rög, rúg
Próbálja megismerni anyanyelvét, de ehhez előbb vesse le a nagy mellényt, dobja el kezéből a melldöngető fél-téglát.
———————————–
Itt alább az ABLAK szó gyökelemzése:
ABLAK – Épületen, járművön a világosság és a levegő bebocsátására való nyílás. Kisebb nyílás, lyuk, hézag valamin. Valamire mintegy kitekintést engedő dolog. [bérnyelvész szerint: szláv]
Az ABLAK szó az AB – BA ősgyökből induló, és épületelemet, nyílást, lyukat jelent: az AB kerek: habar, ábrázat. LAK lehet a LAKás. De a LAK – luk, lék, lik lyuk –, lehet RÉS jelentésű is.
Az ABLAK szó fordítható: ABLAK – KALBA, bővítve: KALiBA. Kezdetben fedett LAKhely egyik neve: KALIBA, könnyű, könnyen LIBENő (libbenő) billenő LAK. A LIBA is az ide-oda LIBBEnő, bizonytalannak tűnő járásáról kapta nevét.
KALIBA – ABILAK teljes átfordítás annak egyik jellemzőjét leíró. ABI, EBI, IBE stb. hangcsoport kezdeti, lIBEgő, nem végleges állapot. Ilyen az EBIhal, a növényi bIBE. Az ABErrált is kifejletlen.
KALIBA egy ABILAK, azaz kezdetleges, kicsiny, kIBIllenthető kulipintyó.
A KALIBÁnak volt ABLAKa:
aBLaK – KaLiBa hangváz: B-L-K – K-L-B.
A KALIBA ABLAKán látod a napot KELŐBEn:
aBLaK – KeLőBe hangváz: B-L-K – K-L-B.
AB-LAK, a LAK, KALiba falán levő AB = kerek, fényáteresztő AB LUKat jelentette az ősnyelven.
Az ablAK a ház szeme, vAKsija, lyuk, akár egy AKna, AK = luk, lék. Az utódnyelvek egyik része az OK (fénynyílás), LUK gyököt használja. A sátortetőn levő OK is fényáteresztő. Aki OKos, fényes elméjű.
Némelyik nyelven az OK gyök szemet is jelent, és ez is ősnyelvi örökség.
KALIBA egy KULB, KUJB azaz emberi fészek. Innen a KALIBA LAKBÓL indul KALÉBA, útra KABALÁval, azaz lóval.
KaLiBa – LaKBóL – KaLéBa – KaBaLa hangváz: K-L-B – L-K-B-L – K-L-B – K-B-L
Övéi az ABLAKon követik az indulást, távozást:
aBLaK – KaLéBa hangváz: B-L-K – K-L-B.
Az ABLAK nevei: fehérorosz akno, cseh, orosz okno, észt aken, finn ikkuna, izlandi glugga, lengyel okno, lett logu, ukrán vikno és mások.
A BL hangcsoport – ABLA – jelent kerekséget, mélységet az ÖBLÖs, dÖBLEc szavakban, vagy tiszta, fényes fehérre utal (hab) az ÖBLÍt szóban. A tenger ÖBLE is kerek mélység.
A BL páros itt B.L – L.B alvógyök: BiL – LiB, amely jellemzőket rejtő, így az is leírható vele, hogy az aBLak nyitható, BILlenthető.
ABLAKon látunk be a ház KEBELébe vagy KEBELmelegítő érzés látni az ABLAKon át egy kedves érkező vendég közeledését:
aBLaK – KeBeL hangváz: B-L-K – K-B-L.
A KELEP szó nyitó-csukó mozgást jelent, KELEPel a gólya, nyitja-csukja csőrét. Mély hangzóval, p > b, zöngétlen – zöngés rokonhangváltással: KALAB. A KALIBA ABLAKa is KELEPként nyitható-csukható,
aBLaK – KeLeP – KaLiBa hangváz: B-L-K – K-L-P – K-L-B.
A nyitott ABLAKon lehet ki- és beKIABÁLni is:
aBLaK – KiaBáL hangváz: B-L-K – K-B-L.
Ha a kisgyerek kiül az ABLAKba, kilógnak a LÁBAK:
aBLaK – LáBaK hangváz: B-L-K – L-B-K.
Az aBLakon át BELátható a BELső tér. A nyitott aBLakon BELtérbe jut, beLIBben a szél. ABLAKon át BeLátsz a LAKBA:
aBLaK – LaKBa hangváz: B-L-K – L-K-B.
ABLAKon át szemlézhető a ház belső KÖBLE:
aBLaK – KöBLe hangváz: B-L-K – K-B-L.
ABLAKkal LAKályosABB a LAK. Az ABLAK egy átlátszó LAPKA (b > p):
aBLaK – LaPKa hangváz: B-L-K – L-P-K.
Az AB többféle jelentéséről volt szó fennebb. A LAK lehet lakás, ahol lakom, amelyen nyílnak abLAKok, de lehet lyuk, lik, ahol beszivárog (ok, luk), bejön a fény, épp, mint szemen át. Ezért az ABLAK a ház szeme.
Tudni kell, hogy a szó kialakulásakor a kis LAKra csak egy kerek – AB – LUKat, LIKat, AKnát vágtak. Üveg nem lévén, valamivel betakarták valamilyen tÁBLÁval, tÁBLÁKkal amely miatt elsötétült. Meglehet, hogy kezdetben AK(na), ALB–AK, ALV–AK volt a neve: ALB, ALV = fehér.
Ha eltakarták, akkor a világos = ALB luk helyett BLAK = sötét, VAK luk lett. Csak AKkor jött be fény és friss levegő a lAKba, AKkor lehetett ki- és belátni, amikor levették róla a tÁBLÁt, ekkor lett ALB-AK.
Ekkor áradt be a hALoVÁny, h/ALoBA, h/ALoVA fény. Némely nyelven a FÉNY módosult alakja jelenti az ABLAKot: francia fenêtre, angol window, dán vindue, német fenster, holland venster, ír fuinneog, japán u~indou no, katalán finestra, román fereastră, török pencere stb. Ezek mind az ősnyelvből, ómagyar nyelvből eredő gyökökre épülnek. Az ősnyelven a fehér, világos fogalomra az ALBA szót is használták. Erre még a fenti hALVÁny, hOLVAl = hajnal szavak is bizonyíték. Japán őslakói az AJNÓ nép a felkelő Nap országa, a hAJNAl népe. A hOLVAl, hajnal, a sötét felOLVAdása, amikor már megOLVAshatók a lények, tárgyak. Idővel egyszerűsödött a szó, kiesett a hangzó, és kialakult a kötött mássalhangzó-páros: LoB, LoV > LB, LV: aLBak, aLVak. A nyelv sajátossága: ha fordul a kötött mássalhangzó-páros, akkor ellenkező értelmet nyer a szó: LB > BL. Az ALBak, AL-BAK = fénybebocsátó, világos. Akkor lett A-BLAK, ha betÁBLÁzták.
Tehát az ALB fehéret, a fény, levegő szabad áramlását, a BLAK szó feketét, a fény, levegő fékezését BLOKkolását jelentette az ősnyelven. Csak annyi fény, levegő jöhetett be, amennyit beengedett a tÁBLA.
Az ABLA fékező, szabályozó értelme a zABLA szóban is megjelenik:
aBLaK – zaBLa hangváz: B-L-K – z-B-L.
A tÁBLAüveges ABLAk beengedi az ALBA fényt, de zABLÁt vet a légáramlásnak, BLOKkolja azt.
Az aBLAK, a-BLAK = fekete, sötét, VAKság. Például: aki VAKol, eltűntet, besötétít, befeketít, láthatatlanná tesz egy addigi felületet.
A betÁBLÁzott ABLAK sötét, VAK, VAK-ablak. Ha a szóindító határozott A hangot elvesszük: BLAK = fekete. Nem nyitott, nincs jelen a szóban a nyitást leíró: A. (Ajtó, Ablak, Alfa). Mire feltalálták a tÁBLAüveget, arra már kialakult a megkülönböztető ALBA > ABLA hangcsoportok értelme:
aBLa – aLBa hangváz: B-L – L-B.
A fentiek elég bizonyítéknak arra, hogy az ABLAK szó, teremtés ősnyelvi, ómagyar eredetű, s mivel e fogalmi összesség megnevezései éltek az ősnyelvben, így az utódnyelvekben csak ősnyelvi örökség lehet.
BL – LB kapcsolat: az aBLak a széLBen becsapódik.
Hogy teljes legyen a kör, idetartozó lenne, erre a nekem címzett – de az ön jól neveltségét, túlkúrált kulturáltan adományozó, magas szintű műveltségét igazoló, bizonyító – képes üzenetére , válaszként:
A börtönökben volt az átkosban, emberi ürüléket gyűjtő edény, KÜBLInek nevezték. Annak is volt felnyitható, ABLAKszerű teteje.
KüBLi – aBLak hangváz: K-B-L – B-L-K.
——————–
Tekintsen végig a fenti szövegen, mennyi vonatkozása, névadó jellemzője van az ABLAK szónak magyarul.
Ha szláv eredetű a szó, akkor ott még bővebben kell lennie névadó jellemzőknek, ugyanis soha nem dobtak rá semmire egy szót csak úgy találomra: ez lesz a neve és kész!
Törvénye a nyelvi szóalkotásnak: Abban a nyelvben született a szó, amelyben felsorakoztathatók élő nyelvelemként jelen levő névadó jellemzők.
Ha az ABLAK szó névadó jellemzőit, s e jellemzők más szavakban levő összes vonatkozásait szláv nyelveken, élő szavakban képes kimutatni – amint itt fent magyarul – akkor én megeszem az általam kiadott 1100 A4-es ívoldal terjedelmű nagyszótárt, kemény borítóstól.
A többi szó elemzését megtalálja itt:
https://www.kolumban.hu/az-osnyelv-mint-orok-tanu-a-foldrajzi-nevekben-bovitve/
Nem küldöm vissza válaszként önnek a nekem adományozott sárga csomót, mert engem már zsenge koromtól mások tiszteletére, tisztességes viselkedésre, becsületre neveltek.
Azaz mai szóhasználattal: NEM SZ*ROK le senkit, mint Ön tette velem. Még Önt sem.
Üdvözlettel,
Kolumbán Sándor.
Honlapom: https://www.kolumban.hu/
———————–
ÁDÁM – Az első férfi neve. Hébernek mondják. Az ÁDÁM név az ÁD – DÁ ősgyökből indul. A név nem héber eredetű, mivel a teremtésben az ősnyelven neveztek meg mindent, a héber nyelv akkor még nem létezett.
Az ÁD – DÁ ősgyök mindkét irányú olvasata ADományt jelentett ősnyelven. Azt jelenti, hogy ÁDÁmnak oly valAMi ADAtott, AMit tovább kellett ADnia. Teremtői szó: ’ADÁM néked az életet. Néked ADÁM a Földet, mindent, ami rajta van’. ÁDÁM, mint az első férfi a Földön levő mindenség ADOMányait bírta ajándékul.
Ez az ősnyelvi férfinév, csak a teremtés nyelvén bontható, értelmezhető átfogó teljességgel. Azon a nyelven, amelyen adatott.
Nevét Teremtőjétől kapta: Néked ADÁM a Földet, töltsd be utódaiddal! ÁDÁM ÉDEN uraként szabad volt, mint a MADÁr. MIDEn, MInDEn szó – állat-, növénynév – tőle indult: MADE ÁDÁM.
ÁDÁMnak volt DÁMÁja. ÁDÁM, DÁMA, ÉDEN szavak jelentése: ÜDÉN. ÉDENben a NEDŰ ÜDE földjén, ÜDÉN élhetett (volna).
ÁDáM – DáMa – MaDe hangváz: D-M – D-M – M-D.
ÉDeN – üDéN – NeDű hangváz: D-N- D-N – N-D.
A MADE szó jelentése: létrehoz, megteremt. ÁDÁM a Teremtő Isten által létrehozott, megteremtett első emberi lény, aki további védjegye az alkotottaknak. Innen a szó valós eredete. ÁDÁM volt az első földi EGY, mondhatta: EGY ÉN vagyok, ÁDÁM > EGYÉN (d > gy, m > n). Első GY, Első földi alkotó, cselekvő aGY. Első GYártó, ÉN – EGYÉN (gy > d), EDÉN. Tehát ÁDÁM, EDÉN, akinek ÉDEN az otthona.
Az ÁDÁM név igazolja, hogy – képletesen és valóságban is – eleve egyenes tartásra, EMelkEDetten járásra és eljárásra teremtett, két lábon járó éles eszű, tökéletes ember volt, nem nyálcsorgató, bamba, bunkóval járó, szőrcsimbókos vad. ÁDÁM: ÁD = alkot és juttat, ÁM = szÁMossá tesz, sokasít, többszöröz.
Ugyanakkor szÁMba vehető, egy szEM EMberként, mivel szÁMít – EGY SZEMély ÉN, EGYÉN. Tehát az EGY, az emberi szÁMosodásnak is kiindulópontja, alapja. Az EGY a legszilárdabb szám, a hatványa is EGY.
A D hangcsoport – ÁDÁ – ÁDÁm ADOmány volt, ő is rengeteg ADOmányt kapott, ÜDE növényzettel, kEDŰs állatokkal egy egész bolygót, annak minden kincseivel. Kezdetre kapott elegendő tUDOmányt az induláshoz, amelyhez IDŐvel ADAtott volna még lépésenként több, hogy azok súlyát elbírja. Ám neki a gonosz sugallatra egyszerre MInDEn (mide – edim) kellett. ADOmányként a számosODÁs képességét kapta – néked ADÁm a szaporODÁs áldását. Ez a létezés igaz Égi forrásától VANtól, ÉLŐtől, a Teremtő Istentől függ.
ÁDÁM a Földnek első művelője, első MATAtó (mata – atam, t > d – mada – adam).
A D.M – M.D gyök: DáM – MaD. Néked aDÁM a Földet, legyél első DÁMja, TÁMja, GYÁMja. A DÁM – MAD gyök, emelkedést jelent. Az emelt fővel járó DÁMszarvas szép tartása, a MADár levegőbe emelkedése, feltáMADó csoda. A MAD gyök jelent MAGot is (mad > magy > mag), az emberiség MAGvát, amelyből kisarjadt a többi.
A MAD, MED gyök köztes közvetítő jelentésű is. ÁDÁM jó értelemben vett MÉDium. Közvetíti Teremtője akaratát a Föld többi élő, élettelen alkotásai felé.
Az emelt TÁMfalak, a vÉDelEMként emelt gátak ősi neve: DAM. Az iMÁDság céliránya a MAGasság (d > g), mivel az iMÁDott mindig MAGasabban helyezkedik el az iMÁDónál.
ÁDÁM kapott egy gyönyörű ADOMányt segítőtársként: a nőt, DÁMÁt. Az ÁDÁM >< DÁMA – férfi > < nő, ber > < em, ember, két ellentétes előjelű pont. A DÁM emelkedett jelentése jelzi, hogy e nő, e né, ENÉ, felemelő ajándék, TÁMAsz szÁMÁra. ÁDÁM és DÁMA, a beléjük táplált szaporító képességgel MADE – létrehoz, teremt – utódokat.
ÁDáM – DáMa – MaDe hangváz: D-M – D-M – M-D.
ÁDÁM, EDÉN, akinek ÉDEN, ParADIcshon volt otthona, ahol ÉDENgetett ENÉjével vÉDENcek voltak, és lehettek volna mindvégig. Az ÁM gyök másik jelentése: ÁMulat, amiben léte első pillanatától része volt, egyik ÁMulatból a másikba esve. E mellé megkapta a DUMÁhoz, azaz beszédhez való képességet, egyedüliként a Földön.
ÁDáM – DuMa hangváz: D-M – D-M.
Ígéret, hogy a Földet betöltő tÖMeg atyjaként tÁMasza lesz MInDEn utódjának, a földi MInDEnség uraként, az ADOMányok sUMmájának fő kedvezményezettjeként.
De ÁDÁM nevében ott a gát = DÁM értelem is. Lehetett volna gát, DAM minden bűnös hajlammal szemben.
Tömören ennyi az ÁDÁM név jelentése, amelyhez mérve a héber nyelvi megfejtése: vörös földből való ember, egy mélyszegény, száraz, semmitmondó, silány értelmezés.
Az ÁDÁM név héber nyelvi megfejtése semmit nem mond az első ember szerepéről, Istentől eredő megbízatásáról, küldetéséről. A Bibliai írások kutatóinak hatalmas tévedése minden értelemkeresésnek a héber nyelv alapjaira helyezése, mivel e nyelv egy kései, keveredett (hebre) nyelvalakulat.
A héber nyelv az írott történelem derekán jelent meg, a babiloni fogságuk alatt módosult, írástudóik jóvoltából, így nem lehet a teremtés jelenségeinek magyarázó nyelve. Az ősi leírásokat az első beszélt nyelven, a teremtés ősnyelvén írták.
ÉVA – Az első nő neve. [hébernek mondják] ÉV – VÉ ősgyökből indul. A névről adott héber magyarázat: minden élő anyja. A hivatásos Biblia magyarázók az ÉVA névre csak annyit írnak: „… életet adó, a bibliai magyarázat szerint minden élők anyja.” Ennyi, semmi több.
Ám ez a szűkszavúság érthető, mert mivel a héber nem a teremtés nyelve, így csak egy vetületét képes megjeleníteni a névnek. Az első nő nEVÉt a férfi, Ádám adta.
A Teremtő, Ádám egyetlen sejtjéből alkotta nŐVÉ, vitte elébe, és úgy mutatta be, hogy ez az ÖVÉ. Az a gyönyörű lény, aki egész életében körülveszi, átöleli, ÖVEzi lényét. Aki EVŐjét elkészíti, s minden ÖVÉinek szeretettel felkínálja. ÉVA nEVE valóban eredet, a nEVEk tÖVE, ÖVÉit féltve ÖVEző, pÁVAként, pajzsként VÉdő ernyő.
A nő, ÉVA megjelenésekor a meglepetés felkiáltása is lehetett Ádám ajkain a magas É kíséretében, a V hang, a VA, VO ősgyök is, hiszen az összes addigi élő-mozgó közül ekkor találkozott – az őhozzá is hasonló, de mégis más – legeslegszebbel. Ősnyelven az ember másik neve: MENŐ.
A MEN-NŐ és EM-BER szavakban sűrítve, összevonva jelen van a férfi és nő megnevezése: EM = nő, BER = férfi, MEN, MÉN = férfi, NŐ = nő. A fentiekből kikövetkeztethető, hogy mivel a nő, ÉVA, Ádám, azaz MENŐ NŐje, így kedves NŐjét ÉVAMENnek is nevezhette. Az É/VAMEN szó a magyar nyelvben nincs jelen, de utódnyelvben módosulva igen (femen, woman).
ÉVA – ÁDÁM DÁMÁja, MADÁM, akinek mindeneM ADÁM. Nehogy már a párszáz éves francia nyelven alakult ki e szó. Alig több mint ötszáz éve, hogy véglegesen kialakult a latin utcanyelvből utódnyelveinek serege.
ÉVÁnak rengeteg szerepe van. ÉVA neve JÓ jelentést is hordoz, mert az EVAngélium is JÓhang, JÓ hír, a hírek JAVA. Vitathatatlan, hogy ÉVA, Ádám jAVÁra teremtetett: ÉVA az AVÉ, az üdvök forrása.
Ám az ÉVA név hangjai leírják a fájdalmat kifejező szót is: VAÉ!
A V hangcsoport – ÉVA – rávilágít, mert nEVE átszÖVI szerepeit. ÉVA szeret vég nélkül csEVEgni, csEVErészni. A dÍVA szerepében kIVÁló. ÉVÁt többnyire a szÍVE vezeti.
Tudja, hogy megjelenése a férfi nyugalmát egy csapásra felkAVArja. Tudja, hogy mosolya széppé, dÉVAj nEVEtése, negédes, ÉVŐdése ellenállhatatlanul kÍVÁnatossá teszi.
Szereti az épp dÍVÓ dIVAtot. Szeret álmokat szÖVÖgetni, szereti a szÖVEvényes kapcsolatokat, de azért ÓVAtos. Ám ÓVAtlanná válik, mihelyt megérinti a szerelem fUVAllata, s szÍVÉt körülÖVEzi annak szIVÁrványos koszorúja.
Ekkor már ÍVÁsra csábító. A dÍVÁny, kerEVEt az ő asszonyi birodalma. ÉVA nEVÉben rejlik, hogy akár ÉVEnként szülhet. Ameddig ÍVÁsra való képessége, készsége el nem AVUl, szÍVE alatt mindig hordhat magzatot.
Készülhet kicsinye nEVElésére, a kÖVEtkező ÉVEket kitöltő soha meg nem szűnő anyai örömökre, mert a belőle kiÍVElő kis ágacskákból majd szép szál leány, legény csAVArodik.
Prózai szerepébe is beleéli magát. ÉVA a nyers élelmet EVÉsre alkalmassá tEVŐ nő. Ő a kamrába tárolható tartósítottak eltEVŐje. Ő a házvezetés legAVAtottabbja, a tEVÉkeny, fonó-szÖVŐ nagyasszonya. A kÍVÁnatos étkek, IVÁsra alkalmas nedűk, italok – köztük a kÁVÉ – elkészítője. ÉVA egy hosszúÍVŰ világító fénycsÓVA a férfi életében az első ÍVÁstól az AVUló ÉVEk végéig.
Az első nő, ÉVA nevét, nevének értelmét, mondanivalóját csak akkor értjük meg, ha elemezzük a róla szóló teljes szövegkörnyezetet, járulékos kifejezéseivel együtt. Könnyebben Ádám első feltételezett mondatából érthető meg.
Vegyük az ujjongó meglepetés hangján ÉVÁhoz intézett, feltételezett első ádámi mondatot: Te nÉ VAgy! Akár fordítva: NÉ VAgy te! A létezést kifejező ősi gyökkel: NÉ VAsz te! Arra, hogy ez így elhangozhatott, bizonyíték az ősnyelvi eredetű, szanszkrit nyelvben rögzült feleség jelentésű NAVASTI szóalak. Ez ragadt meg a román nyelvben NEVASTA, a szláv nyelvekben NEVESTI alakban. Ám az ő nyelveiken e szó nem értelmezhető.
A lenni ige alakjai változtak, de a van, lesz, jelen és jövő idejű alakja a régies jelen idejű VASZ alakot is kivetíti.
A NÉ VAGY TE, NÉ VASZ TE kifejezés több mondandót tömörít: NÉ vasz te, jelenti, hogy NŐről, NÉról van szó. A NÉ Vasz te viszont, hogy NÉV rejlik benne. A nÉVAszte szóban, az ÉVA név. TE NÉ vagy, az ENÉ, ENÉh nevet rejti, a mély hangzós ANA, ANYA szavakat is. A névASZte szóban jelen van az érésre utaló ASZ ősgyök, az érett ASZ-szony körüli eseményeket, jellemzőit leíró legfontosabbak egyike.
NÉ VASZ TE egészében: NŐ VAGY TE jelentésű. A nÉVAszte szó átforgatott alakja vÉNAszte, amelyben szintén jelen van két másik ősi név, az ÉNA, azaz ENÉH, de a VÉNA is, amelyből később kialakult a latin VÉNUsz. A VÉNA ér eredő kapcsolat. Így érthető, honnan az „eredő VÉNA” kifejezés. Ez átforgatva NÉVA.
A NEVASZTE, NEV-ASZTE szóban az SZT hangcsoport – ASZTE – a női, anyai ÖSZTÖn, akár az ESZTEr névben. Ha férfi-nő a nyoszolyán együtt lESZTEk, akkor a szaporodtok, s az ASZTAlnál többen ESZTEk, többen vASZTOk, a kenyérre, ételre több kerESZTEző vonalat hÚZTOk, többfelé OSZTOtok mindent. Az ősiségben egyik legfontosabb volt a szaporodás. Ha egy nő meddő lett, ijESZTŐ volt a családra nézve. A NŐ sok esetben a férfi ESZTEtője, gondolkodásra serkentője, okosítója, tanácsolója, hogy NE menjen VESZTÉbe.
A nEVEszta, nEVÁszta szóban ott van ÉVA nEVE. A NEVASZTE szóra, mondanivalójára, mai magyar nyelvi elemzésben teljes válasz adható.
A NEVASZTEt, a nőt, feleséget férfi, a férje teszi NESZTŐVÉ, termékennyé, szülőanyává, aki így méhében NÖVESZTI magzatát. Az igazi anya, NEVESZTA, SZÍVÉNT (régies) viseli szerettei sorsát. Ha titkolja is, ŐT SZAVÁN lehet fogni ŐSZINTE anyai, ÖSZTÖNIVÉ vált érzelmeiben.
Az emberi nem korcsosulásával jár: némely NŐ VESZTI, valami okon magzatát. Sajnos, ma már gyakorlattá vált, hogy tudatosan, szándékosan is megöli, meggyilkolja, elVESZTI a NŐ, a NEVESZTA a magzatát. A lesztek, vagytok, vattok, vasztok irányába: VASZok, és a v > f váltással, magas hangzóval: FÉSZek. A VASZokban történik az (f, b) ASZ élmény, minden testi élmények legnagyobbikának átélése, a nÁSZ, a nemzés.
A nő, csodálatos női öSZTönéből eredően fészekrakó. nÉVAszte – né vasz te, né vagy te, szülő, fészekrakó, vaszokrakó ÉVA, Néva, Véna, Éna, Enéh, Ana, Anya, egy férfi szerelmét SZONnyazó asszONYA, aki SZÜNjéből SZÜli meg FIait, SZONjait, FANjait, VANjait, VONjait, BENjeit, MAGzatait. ÉVA NÁSZa a VÉNUSZ névben rögzült.
ÉVa NáSZ – VéNuSZ hangváz: V-N-SZ – V-N-SZ.
A NÁSZtól asSZONY lesz, és megtermékenyült SZÜNében, méhében védi magzatát, majd szügye SZÜNjéből, kebléből táplálja SZÜNnel, azaz tejjel a SZONját, kicsinyét, gyermekét. A fentiekből leszűrhető, hogy az első nőnek, ÉVÁnak sok neve volt, ezek egyike ESZTER, hiszen SZERETve volt, és SZERETett is.
ESZTeR – SZeReT hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T.
Sőt az ősnyelvi NASZTER = szül összeköthető az ÉVANASZTER, VENASZTER nevekben, ÉVA az eredő VÉNA. A nASZTER, szülés után SZERETI magzatát, így kiérdemli az ESZTER, TERÉSZ (Teréz) nevet is. A fenti szövegben látszik, mely nyelv az, amely az első nő ÉVA nEVE kialakulását nÉVAdó jellemzőivel érthetővé teszi? Mely nEVÉnek alkotó kulcshangjával körülírja betöltött szerepét?
Mert az a nyelv a teremtés nyelve.