A hivatásos bérnyelvészet a LAPÁT szót szláv eredetűként jegyzi.
LAPÁT szó két gyökből áll: L.P – P.L: LaP – PaL és P.T – T.P: PáT – TáP. P hangcsoport: APÁ összeköti.
Fő jellemzője: LAPos. Szerszámként: PÓTlóeszköz, a hiányos csomó, PÓTolható, TÁPolható, leLAPítható, lelaPÍTható, széPÍThető külalakja. Könnyedén ÁT-LAP-ÁTolható, ÁT-LOPható vele egy másik csomóba. PALlhATó, LAPogATható, TAPogatható vele a csomóba LAPátolt, átTÁPolt anyag. A LAPÁT éPÜLETaLAPOT, TALAPot, taLAPOT építők ALAPeszköze. Aki LAPÁTolt, tudja.
A magyar nyelvi eredet bizonyítéka, hogy az L-P-T szóalkotó hangokkal, a LAPÁT jellemzőinek összessége körülírható.
LaPáT – LoP áT – TáPoL – áTLoP – PóToL – éPüLeT – aLaPoT hangv.: L-P-T – L-P-T – T-P-L – T-L-P – P-T-L – P-L-T – L-P-T
LOPATA – orosz, ukrán román, cseh, szlovák:
LaPáT – LoPaTa hangváz: L-P-T – L-P-T
Az evezőlAPÁt vízben, régiesen ÁPÁban, EPÜben mozog. Az evezőLAP-ÁT LAPját újra és újra ÁT-helyezzük, azzal lapáTOLva TOLjuk előre a csolnakot. A LAPÁTok locsolnak, s úgy TOLják a csolnakot.
Azonban a magyar nyelven kifejthető értelmet nem olvassa ki az orosz, ukrán román, cseh, szlovák nyelvű ember a LOPATA szóból!
Próbálja meg bármely nyelvész a LAPÁT szó szláv nyelvi kialakulását levezetni.
Van nekik éPüLeT szavuk?
Ásnak ők aLaPoT annak?
PóToLnak, TáPoLnak egyik csomóból a másikba?
LoP áT, áTLoP egyik csomóból másikba a szláv?
E fenti – LAPÁT-kapcsolatú műveleteket – L-P-T hangokkal fejezik ki a szláv nyelvek?
Magyarul még bővíthető: LAPÁTtal LÉPETnyi távra dobják a földet. ÉPÜLET, PALOTA egy TELEPen épül. LAPÁT tervhez papírLAPOT használnak. A tervező TÉPELődött többféle – szén, beton, föld, homok stb. – LAPÁT megtervezése végett.
Akkor: magyar eredetű szó a LAPÁT, nyelvész nénik, bácsik?
–
HAGYMA, HAJMA – neve magyarul beszédes: GYUHÁM, belsőm ehető. Ehhez úgy férsz hozzá, ha leveszed a HÉJAM, HAJAM. HAJA, HÉJA, MAnkálás (evés) előtt eltávolítandó. Étrendedből ki ne HAGYj MA és holnap se! MÁ HOGY-ne, nem HAGYOM ám, EGYEM, HA jó! A magyar nyelvben ez a megnevezés maradt meg.
HaGYMa – GYuHáM – HaGYoM – eGYeM Ha hangváz: H-GY-M – GY-H-M – H-GY-M – GY-M-H
CSÍPŐ – e neve is volt a hagymának. A latin CEPE, lánynyelveiben: olasz CIPOLLE, spanyol CEBOLLAS, román CEAPA (csápa).
Továbbá: albán QEPË, finn SIPULIT, cseh CIBULE alakban él.
LUKAS – név a szára, szétbontott HAJak belső ürege végett. Ez: orosz, fehérorosz, szerb nyelveken: ЛУК (luk).
Ám e nyelvek nem tudják, mi okból kapta e nevet? Ez csak magyar gyökelemzéssel derül ki.
–
FOKHAGYMA – apró FOKokból CIKákból áll. Ez maradt a magyar nyelvben. A fokHAJma is CSÍPŐ.
ÜSTÖLŐ – fő jellemzője. Csípőssége ÜSTÖLÉst kiHAJtja a belekből kórokozókat, a kórra HAJló HAJlamot, SÜrgősen, TÜSTénT! E név a SÜRgeTŐ gyorsaság értelmet hordozza. Román nyelvben az ÜSTÖLŐ szó, USTUROI alakban él, és csípőst is jelent:
üSTöLő – uSTuRoi hangváz: S-T-L – S-T-R.
A román nyelvnek nincsenek Ü, Ö hangjai.
–
CSALÁN, CSIHÁNY – a CSALÁN, CSIHÁNY szép zöld dús leveleivel CSALÓN hívogat, majd ÁRTÓ módon megcsíp, és az ÉRZÉKEny bőrön égésnyom marad, mintha tűz – KOP – POK – marta volna.
Székelyül: CSIHÁNY CSÍpés után kiHÁNYja magát a bőrön sok hólyag, s egy HOPRA eNYHítésre várt. Ilyenkor SÜRÖGŐN forog, hogy enyhítsen fájdalmán.
Ősnyelven a CSALÁNt nevezték: ÁRTÓK, ÉRZIK, KOPRÓV (tűz, éget), SÜRGŐN és más neveken.
A kötött mássalhangzó-párosok útmutatók: áRTó hatást RT páros, éRZékenységet RZ páros mutatja.
Latin URTICA, francia ORTIE (áRTó),
román URZICA (éRZő),
cseh KOPŘIVA, tüzes,
lengyel POKRZYWA (PöRzs),
török ISIRGAN (SüRG) megnevezések.
A KOP, POK gyökök a tüzes fájdalomra utalnak. A kopRIVA: tüzesen – KOP – RÓVA RÓtta égette a bőrt.
A török iSiRGaN szó a SÜRGŐN-forgó utóhatás.
A KOP, POK gyökök tűz jelentésűek voltak az ősnyelvben. Az olvasztó KÚPkemence, PIKírt, PÉK, POKol, égő jelentésű.
Az említett utódnyelvek beszélői nem tudják, miért viseli e nevet a növény?