TRENCSÉN – a név „elfogadott” akadémiai változata: a szláv trnka = kökény főnévből eredő szláv Trnka személynévből keletkezett az ószlovák Trnčín, és ebből fejlődött ki a magyar Trencsén és a szlovák Trenčín név.
Eddig a mese. Amikor az ősnyelvet, a mai magyar nyelvet beszélő szűzfoglalók a település első házait építették a térség trencsén, tetején, magaslatán – mivel alább még talán a víz az úr – a szláv nép és nyelv nem is létezett a Földön! Ám a hivatalos szemlélet szerint, a magyar nevű, nyelvű építői még nem létező tótok nyelvén nevezik el falujukat a kökénybogyóról. Ilyen oktondi elmélet a székelyföldi Küküllőről is van, ott török kökényből erőltetik. Úgy tűnik, a nyelvészek szeretik a tótokat, törököket kökényestől.
A későbbi időkben, a létszámban, építményekben bővülő település népe, vagy a vidék ura, védelmi céllal épített egy erődítményt. Egy szinte bevehetetlen várról van szó. Oly erős védelmi fészek, amelynek alig van párja királyi Magyarországon, Felvidéken. A bérnyelvész szerint, neve tót kökénybogyó. Akár Árpád neve az árpácskából.
Melyek a névadó jellemzői TRENCSÉN várának? A leírás szerint a Vág jobb partján egy 260 méteres hegyen áll. Meg lehet nézni egy képet a várról. A TéRség fölött TRÓNoló, fölé TORNYosuló TORNYos vár. TRENCSÉN neve a vár elhelyezkedéséből eredt. Miért állítom? Mivel a magyar nyelv szóalkotó szabályai szerint van rá biztos magyarázat! Fenn a szikla sima TENYERén, TERENYén, TRENYén, TRANCSíroztak, laposítottak vár építésére alkalmas helyet.
A vár neve kezdetben lehetett: TRENYCSÉNY is. Az NY hangos változat: TRENY. A TRENY – NYERT átfordítás mutatja, hogy a TRENY, mint szikla TENYERére emelt építmény, eleve NYERT, NYERET helyzetet, ügyet jelenthet a várvédelemben. Épp a remélt NYERT ügy okán emelték a sziklák TENYERére, TRENYcsére a várat. Ez volt az ok CSÍNYe, ám a külalak is CSÍNYes volt.
A szó hangkieséssel kialakuló TR kötött mássalhangzó-párossal kezd. TREN, TRON értelemhordozó hangcsoport. A TREN hangcsoport kiemelkedést, magasságot jelent a peTRENce szóban is. A léTRÁN álló is magasban van. Jelent erőt is: az isTRÁNg, erős kötőelem. A TRÓN szóban erő és magasság együtt, mivel többi fölött álló díszes, TORNYos fejedelmi, királyi ülőhely. A TORONY szó rövidítése: TRON, TREN. Az alkotó hangok, magasság, TeRjedelem, erő értelmét képviselik. A T.R – R.T gyök: TöR – RoT, a kő, a szikla jelentés, de szikla TÖRhetősége, ROTos felülete is e gyökkel jeleníthető meg. Az erdélyi TORockó nevében is a sziklát jelenti. A TORony szóban elsősorban a TERmészetes, égreTÖRő TERemtett sziklaTORony nevét őrzi.
TRENCSÉN, TRENYCSÉNY vára a hegyorom TRENCSÉN, TRENcsén, trenCSÉN, emelt TREN csúCSÁN áll. Fent a sziklákon TRANCSíroztak, TRENCSíroztak, TERENYCSíroztak, laposítottak építésre alkalmas helyet, s így a sziklák TRENCSÉN, azok magas síkján épült a vár, amely a hely és a keletkezés okát, jellemzőit viseli, sűríti nevében. Mind a vár osTROMához, mind a védelméhez hozzátartozik a hadiszerENCSE. A magyar nép szólopkodását támogató véleményekkel ellentétben TRENCSÉN várának magyar nyelvi néveredetére bőséges bizonyítékkal szolgál a magyar nyelv, értelemhordozó szóalkotó elemeivel. Tehát szikla TERENCSÉN épült valaha TRENCSÉN vára.
A székelyföldi, erdővidéki Vargyas falu határában is van egy lapos tetejű TRENCSEN magaslat. Eredetileg, valószínű: TERENCS, majd TRENCSEN. Egy ideig ott volt a település, ezen a sima földmagaslaton, TRENCSEN, mivel alább még a víz volt az úr. Ám a Vargyas patak szerepe oly meghatározó volt a falu életében, hogy miután a vizek a rétekről elapadtak, a nép leköltözött a kialakuló patakmeder mellé, a Vargyas név maradt a falu végleges neve, nem Trencsén, különben ma volna egy TRENCSÉN nevű székely falu. Akkor az is szláv kökényeredetű lenne? Vargyason viszont nem éltek szlávok sosem. Nos, akkor, honnan a név?
