A teremtésben minden rendben, rendszerszerűen történt, történik.
Például egy érdekes teremtői minta szerint, amelyet alkalmazott a színek, zenei hangok és a beszédhangok bontásánál! De talán máshol is.
Ez nem újdonság, szín és zene vonatkozásban már az ókorban ismert volt. Ehhez jönnek a beszédhangok zenei zöngéjű hangzói. Érdekes módon, azokból is hét van, és ez nem véletlen. A Bibliában több helyt említ hetes vonatkozásokat. Egyik a naptári hét.
SZÍN – alap a FEHÉR. Ezt bontja hét felé: vörös, narancs, sárga, zöld, indigó, kék, ibolya. Az alapszín marad.
A FEHÉR színt fénytöréssel bontja fel. A létrejövő színek határán egymásba átmenő köztes árnyalatok. Ez hosszú egyenes vonalon terítve képzelhető el.
ZENE – itt is hét hang: dó, re, mi, fa, szol, la, szi, vagy c, d, e, f, g, a, h.
ZENEI alaphang az lenne, amely a hét billentyű egyszerre pendülésekor hallik. E bontás első hangja: C. A létrejövő hanglétra hangjai közti átmenet a félhangok. A zenei hangok emelkedő sorban követik egymást.
BESZÉD – magánhangzók nélkül nincs dallam, hét hangzó: a, e, i, o, ö, u, ü. Hosszabb változatok: á, é, í, ó, ő, ú, ű, ez átmenet egyik hangból a másikba. Vagyis: aá, eé, ií, oó, öő. uú, üű.
BESZÉDHANGOK indulóhangja A. Alapról induló félkörön helyezkednek el, I van csúcson, onnan lefelé ível, süllyed az Ü-ig.
NAPOK – a naptári hét időtartama már az első emberrel ismertetve volt. A napok neveit viszont ő adta meg. Első nap a hét fő napja, az első botoló, bütülő, azaz munkanap, a ketted, kedd követi. A hét közép szerda, a tanácsoló szer adó nap. Utána a negyedik legkeményebb csütörő, négyelő nap. Felszólítás: csütörtök, törtök, kotortok, négyeltek! Péntek, fénytek a fény napja, még két nap (péntek – kétnap) van a hétből. Szombat, szom = üres (szomj), botolástól mentes nap. Követi a vásárnapja.