TERASZ – a bérnyelvészet szerint a latin terra, olasz terrazza, francia terrasse a közvetítő vonal. Tovább akár a Csomolungma csúcsának tetején kutatható, csak magyar ne legyen!
A latin TERRA az ősnyelvi T.R – R.T: TéR – RéT gyökből ered.
Nézzük, mit mond magyarul?
TERASZ – előTÉR, TÉRRÉSZ, TERASZ. A TERASZ kiERESZTés, amit az építményre RÁTESZnek. A TERASZ – SZARET fordítás: TERASZon a nap SZÓRTA sugarak SZÁRÍTanak. SZERETünk TERASZon lenni szabadban. Ajtaját RETESZelik is. A TERASZon jó kilátás nyílik SZERTEszét az elénk táruló TÉRRÉSZre tájra, SZATURig, telítődésig jutunk a szép látvánnyal. Szépérzékünk még TESZ RÁ. A TERASZon ülő kiveszi RÉSZÉT a jó levegőből, napsütésből, és SZÓTÉR is van a beszédhez.
TeRaSZ – SZeReT – SZáRíT – RéSZéT hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – SZ-R-T – R-SZ-T
TeRaSZ – RáTeSZ – TeSZ Rá – ReTeSZ hangváz: T-R-SZ – R-T-SZ – T-SZ-R – R-T-SZ
TeRaSZ – SZóRTa – eReSZT – SZaTuR hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – R-SZ-T – SZ-T-R
TeRaSZ – SzeRTe – TéRRéSZ – SZóTéR hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – T-R-R-SZ – SZ-T-R
DESZKA – a tudós nyelvész nénik, bácsik szerint a szó szláv eredetű jövevényszó, amely a proto-szláv dъska (tábla) alakja. A horvát, szlovén deska vagy a szlovák doska szavakkal rokon. A szó végső forrása az ószláv daszka, amely egy ősi germán disc (kerek falap, tál) szóra, illetve a görög diszkosz kifejezésre vezethető vissza.
Na, igen, és tovább a Marianna-árok legmélyén kutatható, csak magyar ne legyen!
Mit árul el magyarul önmagáról, elkészítési folyamatáról a DESZKA?
DESZKA – DESZ – SZED gyök, szétSZED, DESZKÁért szétSZEDIK, szétnyitják a tőkét. Részekre SZAKAD a tőke. Ha DESZKA kell, szétSZEDEK egy tőkét. A DESZKA tárolásnál a rakásban réseket hagynak, mert úgy SZIKKAD, szárad egyenletesen.
Az alföldi DESZK helység nevében nyílt, sima jelentésű.
DESZKÁból alkothatod SZÉKED és KÁSZUD, amely SZÁKOD is. Szép erezetű DESZKÁból DISZKE, szép díszelemek készíthetők. DESZKÁból készül pincei ÁSZKOD, SZUSZÉKOD.
A DESZKAvágást ősnyelven deSZKENDElésnek, SZKENDELésnek nevezték. DESZKENDEL átfordítva LEDNEKSZED, LEDNEK SZED, azaz LEDnek, vékony LEDéren mozgó lapnak SZEDi szét, rétegekre nyitva a tőkét. E neve – hajlékonysága okán – még lehetett SZKENDULA is (pendula), majd innen l > r váltással SZKENDORA, SZKENDURA lett néhány utódnyelvben. A szláv DOSZKA is a DESZKA szóból ered.
DeSZKa – SZaKaD – SZeDiK hangváz: D-SZ-K – SZ-K-D – SZ-D-K
DeSZKa – KáSZuD – SZáKoD – SZéKeD hangváz: D-SZ-K – K-SZ-D – SZ-K-D – SZ-K-D
DeSZKa – DiSZKe – áSZKoD – SZuSZéKoD hangváz: D-SZ-K – D-SZ-K – SZ-K-D – SZ-SZ-K-D
DeSZKa – DeSZK – SZeDeK – SZiKKaD hangváz: D-SZ-K – D-SZ-K – SZ-D-K – SZ-K-D
DeSZKeNDeL – SZKeNDuLa – LeDNeK SZeD hangváz: D-SZ-K-N-D-L – SZ-K-N-D-L – L-D-N-K-SZ-D
DeSZKa – DoSKa – DЪSKa – DaSZKa – DiSC – DiSZKoSZ hangv.: D-SZ-K – D-S-K – D-S-K – D-SZ-K – D-S-C – D-SZ-K-SZ
Tudós nyelvész nénik, bácsik, a magyar nyelv nem engedi becsapni magát! Nem szép dolog, hamis érvekkel tolvajnak minősíteni a világ legidősebb, legtisztább nyelvét!