Kolumbán Sándor honlapja

Nem kell nagykorúnak lenni ahhoz, hogy felismerjük: a beszédhangok mindegyike külön-külön sajátos értelmet hordoz. Ezt rajtam kívül a többi gyerek is így tudta. Ezért csodálkoztam a hétokleveles akadómus nyelvészek, tényként, kőbevésett szabályként terített nyilatkozatára:
„A hang nem értelemhordozó a szóban, a hang csak ott van, és a szó azt jelenti, amit.”  

Érdekes módon a világhálón már úgy terjesztik az AI alapú okostojásban, hogy ez csak Kolumbán Sándor véleménye.

Pedig én csak őket idéztem.

Talán elszégyellték magukat az akadómus nyelvész urak? Már ők is szamárságnak tartják előbbi véleményüket?

Ez azt jelenti, hogy mégsem pofáztam eredménytelenül.
——————-

A hangértelem tudatában, értelemhordozó képességük ismeretében, a szavak hangvázai alapján találtam rá egy érdekes nyelvi jelenségre, amelyet SZÓCSALÁD gyűjtőnévvel neveztem meg.

Ehhez szükség volt a gyök és hangcsoport jelenség  ismeretére.
————————————————————————————————————————

 

Aki mindeneket megalkotott, rendszerbe szervezve tette. Az ősnyelv szóalkotó alkalmassági határtalansága a nyelv alkotójának bölcsességét dicséri. A beszédhangokkal kezdte. Tudni kell, hogy minden beszédhang képes kifejezni mindkét végletet: jót-rosszat, kellemeset-kellemetlent, nagyot-kicsit stb. A ma is élő ősnyelv, a teremtés nyelve, értelmes szószülő, szóképző nyelv. Nincs a Földön még egy hasonló adottságokkal rendelkező nyelv!

Az élő test alapvető építőeleme az egyedi sejt. Ezek szerep szerint családokba osztályozhatók: ideg-, izom-, bőr-, vér-, csont– stb. sejtek. Mindennek rendelt helye van az élő testben. A sejtek állapotától függ a testi egészség.

Egy élő nép, nemzet alapvető sejtje az egyedekből álló család. A család egysége, erkölcsi állapota az egyedek, a családtagok egészséges erkölcsi állapotától függ.  A családok egészséges egysége, erkölcsi állapota határozza meg a nép, nemzet egészséges erkölcsi tartását, állapotát. A nyelv szóképző egyedei a beszédhangok Kevesebb, mint 40 beszédhang, amelyek az emberi lét fordulatos eseményeinek szóban megjelenítésére képesek, legtitkosabb rezdülésekig.

A teremtés nyelvszerkezetváz alapépítménye az emberi örökítő sejtek DNS szalagjának számítógépes ütemtervébe van betáplálva, kódolva, kitörölhetetlenül és átörökíthetően. Az élő nyelv egészét hangegyedek, hangcsaládok alkotják. Két meghatározó csoportot különböztethetünk meg: gyök és hangváz alapon. Mivel e családtagok letagadhatatlan, egyedi ismertető jegyeket hordoznak, így szótestvéreknek is nevezhetők az adott családon belül. A nyelv azonos tevékenységi, fogalmi körhöz tartozó jelenségeket képes hasonló alaphangokkal megjeleníteni. Ezek olyanok, mint egyetlen édesanya által szült testvérek. A kapcsolódó jellemzőket, cselekményeket leíró szavakat azonos vázhangokkal fejezik ki. A magyar nyelv önszervezésre képes, mivel a génekbe épített nyelvszerkezetváz rugalmas felépítménye állandóan éber, és lehetővé tesz menetközben módosításokat. A nyelvszerkezeti váz önműködően kéri át a hangokat megfelelő sorrendbe, az értelem minél hűebb kifejezése végett.

 

Hangcsoportok fontos értelemhordozó szóközi elemek a szóbokor és szócsalád építményeknél.

B hangcsoport. A B hang szókezdőként megjelenít: kicsit, nagyot.

Körülölelés, tartalom: gUBA, kABÁt, sUBA, ABA(posztó), zsABÓ, szABÓ, kEBElburkolók, anyaga s készítője.

Nagyobb terjedelem: tÁBOr, kalIBA, szOBA, szABAd, ÖBÖl, kÖBÖl, kÓBOrol stb.

Vonzó, szép, érzelmi., kellemi: IBOlya, bABA, csÁBOs, bIBE, bABÁm, sÁBA, bÍBOr, zsABÓ, kacABAjka stb.

Bolondos: hÓBOrt, tÉBOlyodott, hABArodott, cÁBÁr, ostOBA, gABOrgyás stb.

NG – mozgás hangértelem stb.

Mozgás, helyváltoztatás: barANGOló, bolyONGÓ, csatANGOló, kerINGŐ, csapONGÓ, csellENGŐ, lENGŐ stb.

Hang: csENG, bONG, csilINGEl, dONG, kONG, pENG, zajONG, harANGOzó. A hANGOk is bolyONGÓk az űrben.

Mennyiség: tENGEr, rENGEteg, pANGÓ, az túltENGŐ, terjENGŐ és mások.

Kellemi: zENGŐ, rINGAtó, tANGÓ, kerINGŐ, simONGAtva INGErel, gyENGÜl, ENGEd, zsONGAt stb.

 

SZÓBOKOR – szótestvérek GYÖK alapon

B.R – R.B gyök: BaR, BeR, BiR, BoR, BuR, BüR – RaB, ReB, RiB, RoB, RöB, RuB, RüB

A gyök jelenthet: elsötétülést, kavarodó rendbontást, takarást, emelkedettséget stb.

Elsötétülés: beBORul, elBORul, BORongós, BORús, BARlang, BURok, kóBOR szavakban.

Kavarodás: kóBORol, BORul, ROBaj, kiBORul, háBORog, háBORú, ROBban, REBben, BORzad, háBORán, BORjad

Takarás: BURok, BŐRt szőr BORítja, BORzolható, kóBOR, BORít, kiBORul, elBORít, BÍRtok, BORdázat, BORítás

Emelkedettség: BÉRc, emBER a nőre BORul, BERbécs és mások.

Szín: RUBin, bíBOR, BÁRsony, BORdó, BARna, cinóBER a BORdélyok csalogató színe, bent RIBanccá lett jó BŐRök.

A felsorolás nem teljes. Folytatható a gyökök keresése. A szóbokorról bővebben egy külön fejezetben

 

SZÓCSALÁD szótestvérek SZÓ–HANGVÁZ alapon

A körülírásban alapszó vázhangokkal írja le jellemzőit. Érdekes módon szövődnek a szavak, beleépülnek az értelemhordozó gyökelemek. A Teremtő által alkotott tökéletes nyelven rendkívüli nyelvi szövevények hozhatók létre értelemhordozók összeépülésével. Alkotó rugalmassága, szóképző készsége, kifejezőképessége révén körülírja a fő jellemzőket. Megtervezett nyelvszerkezetvázra épülő nyelv, amely az ember teremtésekor lett beültetve az örökítő sejtekbe, nem a kifejlődéstan hablaty nyomán jött létre makogásból. A szavak rokoni ágazatai szétterjedőek, más szócsaládokhoz is kötődnek, más tárgykörök szerinti elemzésben. Az alábbi szavak e szempont szerint elemezve.

KALÁSZ – a KALÁSZ a magvak LAKÁSZa (lakás). A magvakat SZAKÁLLnak tűnő tüskés SZÁLKA SZÁLAK védik. A növény életideje végén a KALÁSZ – zöldről átváltozik – megSZŐKÜL, sárgul, KÉSZÜL érésre. A KALÁSZokat KASZÁLják, tövét elSZELIK, ilyenkor KUSZÁLódnak a SZÁLAK. A leKASZÁLt SZÁLAKat kévékbe kötik. Itt még száradnak. E napok még ASZALÓK, azaz szárító hatásúak a magvakra. Aratókalákában, ha a KASZÁLó nem bírja a versenyt, akkor KISZÁLL. A KALÁSZok KI LESZnek csépelve, ekkor megSZÜLIK a magvakat. Cséplés után az üres szalmaSZÁLAKat KASZALba rakják. KASZALra létrával KÁSZÁLódnak fel és le. A KASZALokban a SZÁLAK összeKUSZÁLódnak. A KASZALt a SZÉLEKen bontják meg.  Egyik szokás szerint, kifent KASZAÉLlel SZELIK le SZÉLEKről a SZÁLAKat. SZÉLEKről lehulló SZÁLAK a SZELEK szárnyán KÓSZÁLva SZÁLLÓK. A KALÁSZról lehulló SZÁLKÁs SZÁLAK a földön maradnak. A kihulló gabonaszemekre a későbbi esőzések KELESZtő hatással lesznek, csírát hajtanak. A kicsépelt kenyérgabona az élelmiszer KÉSZLEt legfontosabb része, ez ASZÁLYOK esetén leSZÜKÜL. A gabonaszemeket lisztté őrölik, KELESZtik, gyúrják, megsütik, majd a kenyeret megSZELIK, s a KÁSZLÓban KÉSZÜLő sültekkel eszik. A kenyér isteni áldás, igazat SZÓLÓKnak való.

KaLáSZ – LaKáSZ – SZáLaK – SZáLKa hangváz: K-L-SZ – L-K-SZ – SZ-L-K – SZ-L-K

KaLáSZ – SZaKáLL – SZőKüL – KéSZüL hangváz: K-L-SZ – SZ-K-L – SZ-K-L – K-SZ-L

KaLáSZ – KaSZáL – SZüLiK – KuSZáL hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – K-SZ-L

KaLáSZ – KiSZáLL – aSZaLóK – Ki LeSZ hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – K-L-SZ

KaLáSZ – KaSZaL – KáSZáL – SZéLeK hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – K-SZ-L – SZ-L-K

KaLáSZ – KaSZaéL – SZeLiK – SZeLeK hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – SZ-L-K

KaLáSZ – KóSZáL – SZáLLóK – KeLeSZ(t) hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – K-L-SZ

KaLáSZ – KéSZLe(t) – KáSZLó – SZóLóK   hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – K-SZ-L – SZ-L-K

KAZAL sz > z váltás. A KAZALban a SZÁLAK LAZÁK. KaZaL – LaZáK hangváz: K-Z-L – L-Z-K

Ha l > j váltással írjuk: KASZAJ. A KASZAJból a SZÁLAKat kampós bottal, KAJSZA sarlóval SZAKAJtják ki SZÉJEKről (szélyek). SzénaKASZAJból éhes SZÁJAK laknak jól, JESZIK, eszik a szénát. Az elhullott magvak SZÍKJÁból csíra hajt ki.

KaSZaJ – SZaKaJ – aSZáJoK – SZíKJa hangváz: K-SZ-J – SZ-K-J – SZ-J-K – SZ-K-J (aszályok)

KaSZaJ – SZáJaK – JeSZiK – KaJSZa – SZéJeK hangváz: K-SZ-J – SZ-J-K – J-SZ-K – K-J-SZ – SZ-J-K

 

TÁBOR – a TÁBORozás jelenségeinek nevei azonos hangvázzal, mint szótestvérek, a szócsalád tagjai. A nyelvészet cseh eredetűként jegyzi, ám a hangváz mást bizonyít. Azonos hangokkal, a TÁBOR tárgykör valamilyen jellemzőjét világítja meg. A TÁBOR nagy területet foglal el, BORÍT be. A szó T.B – B.T gyökkel indul: TáB – BoT. A TÁBor helyét kijelölték, BOTot, cölöpöt vertek le a négy sarkához. Legyen bármiféle TÁBOR, sok ember, sokféle egyéniség, köztük történhetnek BOTOR dolgok, felBORÍThatják a rendet, rendszabály kell. Hadi vagy törzsi TÁBORba nem TÖRhet BE idegen, akit viszont elfogadnak, azt BETÖRik a belső rendszabályhoz. A TÁBOR tág határok közt létező, kiterjedt, esetleg kör alakú, együtt tevékenykedő, táplálkozó, szórakozó, dolgozó, ROBOToló, egymást támogató, alkalmanként tovább gördülő csoportosulás. A kölöncöt, könnyen összerántható betyárBÚTORt feldobják egy BATÁRra, hadi társzekérre. A hadi TÁBORba TOBORoznak, ám oda BÁTOR férfiak kellenek. Hadi TÁBORban, ahhoz, hogy lőni tudj, kell tölteni a TÁRBA. TÁBORban minden BARÁT együtt issza BORÁT. Aki hadiTÁBORba száll, az BŐRÉT viszi vásárra. Kezdetben a harc BOTRA ment, az volt a fegyver. Fémfegyverek korában sokan veszítették el végtagjaikat, és akkor BOTRA jutottak. Sok esetben TŐRBE csalták az ellenséget hadicsellel. A hatalomBITORlók is felépítették saját valós és képletes TÁBORukat, amelyben elnyomták a szembenállókat. Végén mindenki megkapja BÉRÉT.

Az alábbi hangvázak igazolják az értelmi összetartozást, azonos hangvázzal kifejezhetőséget egy tárgykörön belül.

TáBoR – BoRíT – BáToR – BoToR – BiToR hangváz: T-B-R – B-R-T – B-T-R – B-T-R – B-T-R

TáBoR – RoBoT – ToBoR – TáRBa – BúToR hangváz: T-B-R – R-B-T – T-B-R – T-R-B – B-T-R

TáBoR – BaRáT – BoRáT – BeTöR – BaTáR hangváz: T-B-R – B-R-T – B-R-T – B-T-R – B-T-R

TáBoR – BőRéT – BoTRa – TőRBe – BéRéT hangváz: T-B-R – B-R-T – B-T-R – T-R-B – B-R-T

 

TÁRCSA – T.R – R.T gyök, körmozgás: TURul, TÉReng, TÉRül stb. De kiTERülés, kiTÁRulkozás is. A TÁRcsa kerek, kör alakú TÁRgy. A TÁRCSA eredeti magyar szó. A germán, francia, német megörökölték az ősnyelvből. A kezdetek idején a TÁRCSÁt, mint célCSITÁRt, célpajzsot, a CSATÁRa, CSÖRTÉre felkészülésre, céllövésre használták. A célpontot TÁRGYnak nevezték magyarul. Innen az angol TARGET = célpont. Kerek TÁRCSÁra TÁRGYaltak, azaz céloztak. Ma is körrajz a célpont. Az átforgatás sokatmondó: TÁRCSA – CSATÁR. Azaz CSATÁRok, CSATÁRa felkészülők eszköze, a célTÁRCSA. A TÁRCSÁra RÁCSATtan a lövedék, de ha célt téveszt, célCSITÁR, célTÁRCSA mellé megy, az RATACS, tévút, CSÜTÖR, CSÜTÖRtököt mond. A CSATÁRa alkalmas téren folyik a harc, aki kiesik, az TACSRA megy, pályán kívülre, TÁCSRA, távolra. A pajzsok egy része TÁRCSA alakú volt, szerepe, hogy elTÉRICCSE (térítse) a RÁCSATtanó nyílvesszőt, sújtást. Készítőiket is CSITÁRnak nevezték. A TÁRCSA alakú CSITÁRra különböző rajzolatokat festettek, amelyek ráACSARÍTottak az ellenségre. Akit kiütöttek – sebesült, halott – TACSRA került, azaz küzdőtéren kívülre.

TáRCSa – CSaTáR – CSiTáR – CSöRTe hangváz: T-R-CS – CS-T-R – CS-T-R – CS-R-T

TáRCSa – RáCSaT – TéRiCCSe hangváz: T-R-CS – R-CS-T – T-R-CS

TáRCSa – TaCSRa – TáCSRa hangváz: T-R-CS – T-CS-R – T-CS-R

TáRCSa – CSiTáR – aCSaRíT hangváz: T-R-CS – CS-T-R – CS-R-T

TáRCSa – CSüTöR – RaTaCS hangváz: T-R-CS – CS-T-R – R-T-CS

 

TÁNYÉR, TENYÉR – összhang a TÁNYÉR – TENYÉR és a TANOR föld közt. Kezdetben a TENYÉR volt, abban kenyér és egyéb. TÁNYÉRt készítője darab fából NYERTE, majd NYÍRTA, faragta fúrta ki. A tálalt étket darabokra NYÍRTA, vágta, szelte. A TENYÉRt az elme RÁNYITja, és IRÁNYITja munkára, s az éhség a TÁNYÉRra. A munkában a TENYÉR a TÉNYERŐ. Ezzel a NYARAT átdolgozva szerezte keNYERÉT és kenyérre valót. TÁNYÉRon tálalva a munkával NYERT terményből készült étek. Renyhe TENYÉR munkájának eredménye NYERETlenség, RENYET. A TINÓRU gomba TENYÉRnyi TÁNYÉRÚ jellemzője névadó. A TENYÉR eszköz, TÉNYRE, tényekre, hogy legyen, amit tenni a TÁNYÉRra. Megfigyelhető a TENYÉR, TÁNYÉR, s az alábbi TURÁN, TANOR értelmi és hangazonosság kapcsolat is. A TURÁNi NATÚRból, a TENYÉR tényerejével TANORföldön terem a TÁNYÉRra való étek. A jó minőségű TANOR föld kialakítása a TANYA körül kezdődött, TANYÁRA volt jellemző, amely úgy nézett ki távolról, mint egy zöld oázis (övezés) a sivatagban.

TáNYéR – TeNYéR – TéNYeRő – RáNYiT – iRáNYiT hangváz: T-NY-R – T-NY-R – T-NY-R – R-NY-T – R-NY-T

TeNYéR – TéNYRe – ReNYeT hangváz: T-NY-R – T-NY-R – R-NY-T

TeNYéR – NYaRaT – NYeRTe – NYíRTa hangváz: T-NY-R – NY-R-T – NY-R-T – NY-R-T

TáNYéR – TiNóRu – TaNoR – TaNYáRa hangváz: T-NY-R – T-N-R – T-N-R – T-NY-R

 

TURÁN, TANOR(ok) – a TURÁN telephely, művelésre fogott NATÚR föld. NATÚR állapota olyan, ahogy megszületett, emberkéz által fel NEm TÚRt, nem ÉRINTett, nem TANított, NATÚR terület. A TANOR, már művelt, beTANított, TANÁRi kéz alá vett terület. Ellentétes értelem: NAT-ÚR – TAN-OR. Amit emberi kéz ÉRINT, művel, már nem NATÚR, hanem TANOR. A TANOROK föld a TANYA melletti, TANYÁRA jellemző. A falvakba tömörülés után, a csűrkert, és a KERTEN túli, kertek lábján kívüli, gondosan megművelt térség. E szó a magyar nyelvben ma is él. Székelyföldön majd minden falu határában van TANOROK nevű határrész. TANOROKon termett a legjobb minőség. TANOROK széna a legjobb széna. Az elhanyagolt terület – nem NATÚR, nem TANOR, hanem RÚTAN néz ki. A TANOR TÉREN termő nemes gyümölcs neve: RANET (ranett alma). A NATÚRból TANORok kialakításához RUTIN, azaz jártasság, jó terepismeret, termesztői szaktudás kellett. A TANOROK föld a legtöbb KORONÁT érő. A TANOROK nyilvántartását a rovó NOTÁROK végezték. A NOTÁR nem lehetett KONTÁR, pontosan jegyezte a rovást. A NATÚRból felTÖRENdő TURÁN földön megművelt TANOR TÉREN termett a TÁNYÉRra való étek. Innen NYERTE a KENYERÉT.

TaNoRoK – NoTáRoK – KoNTáR – KeNYeRéT hangváz: T-N-R-K – N-T-R-K – K-N-T-R – K-NY-R-T

TaNoRoK – KoRoNáT – RoKoNáT – KeRTeN hangváz: T-N-R-K – K-R-N-T – R-K-N-T – K-R-T-N

TaNoR – TaNáR – TuRáN – NaTúR – RúTaN hangváz: T-N-R – T-N-R – T-R-N – N-T-R – R-T-N

TaNoR – éRiNT– RuTiN – RaNeT – TéReN hangváz: T-N-R – R-N-T – R-T-N – R-N-T – T-R-N

 

NYELV – izomNYALÁB (v > b), izomNYÚLVány. Mivel az evés egyik fő szerve, mondhatjuk: EVŐ NYÉL, NYELEVŐ. IzomLEBENY, LEVENY, vele eszünk. A NYELV olyan ízlelő izomNYÚLVány, nyúLVÁNY, amelyen a NYÁL segítségével szétOLVAd az étel, szétterjed az íz. NYELVünk ELVEzeti a falatot a szájüregben, s kiÉLVEzi ízeit. NYELV megpróbálja az ízeket. Csak azt NYELjük le, ami a NYELVnek ízlik. A NYELV irányító VOLÁNként, VOLÁNYként vezeti a NYÁLVal kevert falatot. NYELVvel NYALjuk le a kaLÁNYt, kaNYÁLt. NYELVvel NYALVa érzed ELsőként az étEL, ELedEL ízét, mielőtt NYELed EL (ny/eledel). A kérődző NYELVével NYALábolja a kötegnyi anyagot s úgy NYELVE EL. Az étel leNYELVE gyomorba jut. Ha a szája kiNYILVA, látható a NYELVE. A NYELV összehúzva kicsire tömöríthető, de rendkívül NYÚLékony, BILLENŐ izomzat, kiNYÚLVa hosszú, kinyújtva elvékonyodó NYÉLszerű. NYELVelve FELeselünk, NYELVvel VÁLunk NYALÓVÁ. NYELVvel megNYILVÁnulunk, csak azt mondjuk ki NYELVvel, ami illik. A nyELVvel kifejezzük, megVALljuk ELVeinket (szóban szó), ÉRVelünk (l > r) védelmükben. NYELVünkkel OLVasunk hangosan, így hamarabb OLVad elménkbe. A nyELV egymástól ELVÁLasztva tagolja a hangokat. NYELVvel mondunk VÉLeméNYt, teszünk VALlomást, VÁLaszolunk kérdésre, VÉLekedünk, ezzel tesszük VILágossá mások előtt gondolatainkat. Egy adott nyeLVen mondjuk, írjuk NYELVünk, ELVEink szerinti VÁLaszát. A NYELV beszéd közben megVILLAN, megVILLANY. A NYELV oly hegyes, éles, mint a NYíL. Főleg a nőké, mivel a NYELV a LÁNYok, asszonyok legfőbb fegyvere. A NYELV sebezhet is, mint a NYíL. NYELVvel eNYELeg a fiú LÁNY-nyal. NYELVÉn, NYELVÉvel ízleli a fiú a LÁNYt.

NYeLV – NYaLVa – NYúLVa – NYiLVa hangváz: NY-L-V – NY-L-V – NY-L-V – NY-L-V

NYeLV – NYeLVe – NYaLáB – NYaLóVá hangváz: NY-L-V – NY-L-V – NY-L-B – NY-L-V

NYeLV – VoLáNY – ViLLaN hangváz: NY-L-V – V-L-NY- V-L-N

NYeLV – NYeLeVő – eVő NYéL hangváz: NY-L-V – NY-L-V – V-NY-L

NYeLV – LeBeNY – LeVeNY hangváz: NY-L-V – L-B-NY – L-V-NY

 

AKARAT – az AKARAT, és A hangja erőteljes határozottság írásképe. Cselekvő, helyreRAKó KAR kell aKARat véghezviteléhez. AKARAT – legerősebb mozgatóerő. Ezt sugallják a vázhangok: K-R-T, Kemény, eRős, paTTanó. E hangokkal fejezzük ki a létfenntartás fontos tetteit: ARAT, TAKAR, RAKAT, RAKTÁR, TÁRÓK, az eszköz: KAR. Ezek egyéni AKARAT irányított tettei. Kemény AKARAT embere TÜKÖRbe nézve, IKERÉT látja a KERETben. Az AKARAT TÖREKvővé tesz. Aki AKARATtal tele KOTOR, hajt, négyel, nem nézi KORÁT. A RETEK is KOTORással KERÍThető elő a földből. Jó AKARATtal a RÉTEKről sok terményt TAKARnak be. A beTAKARítottak ÉTEKREvalók, amely étkezési TRAKTA. A réti, mezei TARKA TEREKen TEKER a cél eléréséért. A kisgyerek, ha valamit AKART, azt KÉRTE. A KURTÁra fogott AKARAT a tett halála. A jó tett RIKÍTÓ ékesség. Jó szándékú, segítő AKARATi tett, aranyKARÁT értékű.

aKaRaT – TaKaRa – KoToR – ReTeK hangváz: K-R-T – T-K-R – K-T-R – R-T-K

aKaRaT – KeRíT – KeRT – RéTeK hangváz: K-R-T – K-R-T – K-R-T – R-T-K

aKaRaT – RaKaT – TRaKTa – éTeKRe hangváz: K-R-T – R-K-T – T-R-K-T – T-K-R

aKaRaT – TeReK – TeKeR – TaRKa hangváz: K-R-T – T-R-K – T-K-R – T-R-K

aKaRaT – TöReKi – KuRTa – KéRTe hangváz: K-R-T – T-R-K – K-R-T – K-R-T

aKaRaT – TáRóK – KoRáT – RiKíTó hangváz: K-R-T – T-R-K – K-R-T – R-K-T

aKaRaT – TüKöR – iKeRéT – KaRáT hangváz: K-R-T – T-K-R – K-R-T – K-R-T

 

TERASZ – előTÉR, TÉRRÉSZ, TERASZ. A TERASZ kiERESZTés, amit az építményre RÁTESZnek. A TERASZ – SZARET fordítás: TERASZon SZÁRÍTanak, a nap SZÓRTA sugarak. SZERETünk TERASZon lenni szabadban. Ajtaját RETESZelik is. A TERASZon jó kilátás nyílik a tájra, SZATURig, telítődésig jutunk a szép látvánnyal. Szépérzékünk még TESZ RÁ. A TERASZon ülő kiveszi RÉSZÉT a jó levegőből és napsütésből.

TeRaSZ – SZeReT – SZáRíT – RéSZéT hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – SZ-R-T – R-SZ-T

TeRaSZ – RáTeSZ – TeSZ Rá – ReTeSZ hangváz: T-R-SZ – R-T-SZ – T-SZ-R – R-T-SZ

TeRaSZ – SZóRTa – eReSZT – SZaTuR hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – R-SZ-T – SZ-T-R

 

DESZKA – DESZ gyök, nyílt jelentésű az alföldi DESZK nevében. DESZKÁért szétSZEDIK a tőkét, részekre SZAKADÓ tőke. DESZKÁból alkothatod SZÉKED és KÁSZUD, amely SZÁKOD is. Szép erezetű DESZKÁból DISZKE díszelemek készíthetők. DESZKÁból készül pincei ÁSZKOD, SZUSZÉKOD. A DESZKAvágást ősnyelven deSZKENDElésnek, SZKENDELésnek nevezték. DESZKENDEL átfordítva LEDNEKSZED, LEDNEK SZED, azaz LEDnek, vékony LEDéren mozgó sávnak SZEDi szét, rétegekre nyitva a tőkét. E neve – hajlékonysága okán – még lehetett SZKENDULA is (pendula), majd innen l > r váltással SZKENDORA, SZKENDURA lett az utódnyelvben. A szláv DOSZKA is a DESZKA szóból ered.

DeSZKa – SZaKaD – SZeDiK hangváz: D-SZ-K – SZ-K-D – SZ-D-K

DeSZKa – KáSZuD – SZáKoD – SZéKeD hangváz: D-SZ-K – K-SZ-D – SZ-K-D – SZ-K-D

DeSZKa – DiSZKe – áSZKoD – SZuSZéKoD hangváz: D-SZ-K – D-SZ-K – SZ-K-D – SZ-SZ-K-D

DeSZKeNDeL – SZKeNDuLa – LeDNeK SZeD hangváz: D-SZ-K-N-D-L – SZ-K-N-D-L – L-D-N-K-SZ-D

 

ETRUSZK – az ETRUSZKok Jáfet-utód, székes SZK nép, szervezett, földművelő, állattartó, kézművességhez ÉRTŐK. Nevükben a TRUSZKoló, sarkaló, törekvő, elTÖRŐDŐ FÁRADozás. TRUSZA = készlet. TRUSZÁjukban, TRU SZÁKjukban minden, életvitelhez szükséges szer megvolt, szerszámmal és egyébbel tele, SZATUR volt. Más néven SZATYOR, SZERTARTÓ láda, táska, SZEREDÁS (t > d). Ősnyelvi szó az utódnyelvekben. Minden ETRUSZKnak TRUSZÁKja volt, munkához használt szerszámkészlete. Ők építették az első SZTRÁDÁt, amely kemény TRUDÁt igényelt. Az ETRUSZKok köztársaságnak nevezett, közbirtok-kaláka rendszerben éltek. Önző, hatalomvágyó, csillogáskedvelő, rangos rendekbe szerveződő latinok szorították peremre az ETRUSZKokat, épp amint Árpád népe a székelyeket.

A TRA, TRU, TRO ősnyelven munkával kapcsolatos. Mindenki KÉSZen állt katTRA, csatTRA, patTRA, tetTRE azaz a munkára, NÉGYelésre. Utódnyelvek NÉGYet jelentő szavaiban él e munkajelentésű ősi TRA hangcsoport: quaTRO, caTRO, paTRU, teTRA stb. A francia TRAvail = munka. Az orosz TRUda is e gondolat. Az eTRUSZKok alkotó, munkás, NÉGYelő, TöRŐDő, TRUSZKoló nép volt, történelmi hagyatékuk bizonyítja. A szó beépült e nép nevébe. A TRUSZA vagy ÚTRA SZÁK, szeredás tele volt, SZATUR volt. A TRUSZA = készlet, vele a SZER TETT, a SZUTRA, feladat teljesíthető. A hegyes szerszám kiSZÚRTA a TRUSZA oldalát. Az ETRUSZK SZERETTE a rendet, azért tartott TRUSZÁT. Szerszámait TRUSZÁba rakta, nem SZÓRTA SZERTE. SZATUR szó ősnyelven: tele, telített. Jóllakottság, telítettség a SZATURnália ünnep jellemzője. Aki SZATURra ette magát, ROSSZAT tett, tömött, teleROTYASZtott SZATYORrá lett.

SZATURNOSnak nevezték a nagyevő LAKOLÓSt, aki körülövezte hasát. Innen az övezett SZATURNUSZ bolygó neve. A mezőn KUSZTORA ekével művelték a földet, KUSZTORA késsel ették a KOSZTRA valót.

eTRuSZK – SZTRáDa – SZaKéRTő hangváz: T-R-SZ-K – SZ-T-R-D – SZ-K-R-T

eTRuSZK – TRuSZáK – úTRa SZáK – SZaTYoR hangváz: T-R-SZ-K – T-R-SZ-K – T-R-SZ-K – SZ-TY-R

eTRuSZK – SZeRTaRTó – SZaTuRoK – SZeReTTe hangváz: T-R-SZ-K – SZ-R-T-R-T – SZ-T-R-K – SZ-R-T

eTRuSZK – KuSZToRa – KoSZTRa hangváz: T-R-SZ-K – K-SZ-T-R – K-SZ-T-R

TRuSZa – SZóRTa – SZeRTe – SZúRTa hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – SZ-R-T – SZ-R-T

 

KAPTÁR – a szó a nyelvészet szerint: ? görög > latin > német. REPÜL: finnugor. TÖRPE: nem írja magyarnak. TÉRKÉP: TÉR: finnugor, KÉP: török. PORTÉKA: görög > latin > német eredet. NEKTÁR: görög > latin > nemzetközi. Az alábbiak bizonyítják, mindannyi magyar eredetű, egyazon szócsaládba is besorolhatók. Persze, mint minden hangnak, gyöknek, szónak több szerepe van. A méhek a virág PORTOKjából szedik a NEKTÁRt. KAPTÁRba RÖPTÜKben hordják be e PORTÉKát. A bejáratnál véget ér RÖPTÜK. A KAPTÁRhoz mérten TÖRPÉK a méhek.  Megtalálják a KAPTÁRt, ösztöni képességük TÉRKÉP alkotása. FolyóPARTOK melletti virágréteken gyűjtik a nektárt. A kis szállítók KAPTÁRba hordják PORTÉKÁjukat (p > n). A méhész a KAPTÁR lépeiből PÖRGET (k > g) mézet. A legfinomabb, változatos gyógyerejű mézfajtákat a KÁRPÁTOKban gyűjtik. A KAPTÁROK méheit szinte vonzzák a KÁRPÁTOK.

KaPTáR – NeKTáR – TéRKéP hangváz: K-P-T-R – N-K-T-R – T-R-K-P

KaPTáR – PöRGeT – PoRTéKa hangváz: K-P-T-R – P-R-G-T – P-R-T-K

KaPTáR – PoRToK – PaRToK hangváz: K-P-T-R – P-R-T-K – P-R-T-K

KaPTáR – TöRPéK – RöPTüK hangváz: K-P-T-R – T-R-P-K – R-P-T-K

KaPTáRoK – KáRPáToK hangváz: K-P-T-R-K – K-R-P-T-K

 

BÁRKA – a CzF Szótár idegenként jegyzi. Nézzük, mit mondanak a BÁRKA hangváz hangjai fő jellemzőiről? Noé és családja hitte a teremtői ígéretet, BÉRÜK megmentés lett. Amikor a család bement a BÁRKÁba, még hét napon át BÁRKI bemehetett volna, hogy megmeneküljön, ám inkább kórusban röhögték őket, gúnyolódva, térdüket verve. Amikor a hirtelen támadt vihar bevágta a BÁRKA ajtaját, ÁBRÁIKra fagyott a röhej, mintha KOBRA csípte volna meg őket.

Noét és családját KÉRUBok vigyázták, védelmi BUROKban tartották a BÁRKÁt, amely mintegy KÓBORként, védte őket, de RABOK voltak benne egy éven át. BÁRKA BURKÁban BÉKÉRE leltek a viharok idején. Noé a BÁRKÁba BERAKta állatait, ABRAKot is rakott jó KARBAn tartásukhoz. A BÁRKA hatalmas volt, ősnyelven: AKBÁR = hatalmas, belül KÖRBEjárható, az állatok felügyelete végett. ABRAKkal etetéshez BAKRA tett edényeket használt, jászolként. Gondozással BOKORnyi teendője volt az egész családnak egy éven át, nem unatkoztak. A BÁRKA nem volt irányítható, de ők ÉBEREK voltak (nem héberek), figyeltek az árra, BÁRKÁval KÓBORolás egész ideje alatt. A BÁRKA egy másik KORBA vitte őket, egy gyökeres változásokkal, új kihívásokkal teli földi létbe. Éghajlat teljes megváltozása, emberi életkor lerövidülése, betegségek, erjedés stb. A tudákos, gúnyolódó ateisták szerint Noé és a BÁRKA nem léteztek. Ám a teremtés ma is élő nyelve, a magyar nyelv igazolja létezését, és valóban ma is ott áll az Araráton jégbe fagyva.

BáRKa – BuRoK – KéRuB – BéRüK – RaBoK hangváz: B-R-K – B-R-K – K-R-B – B-R-K – R-B-K

BáRKa – BuRKa – BéKéRe – BeRaK – éBeReK hangváz: B-R-K – B-R-K – B-K-R – B-R-K – B-R-K

BáRKa – aBRaK – BaKRa – KaRBa – KöRBe hangváz: B-R-K – B-R-K – B-K-R – K-R-B – K-R-B

BáRKa – aKBáR – BoKoR – KóBoR – KoRBa hangváz: B-R-K – K-B-R – B-K-R – K-B-R – K-R-B

BáRKa – BáRKi – KoBRa – áBRáiK hangváz: B-R-K – B-R-K – K-B-R – B-R-K

 

ASSZONY – bő termő lény, NYOSSZA, NYOSZTJA mind, aki szereti. Az igazi ASSZONY szereti, ha NYOSSZÁk női, anyai gyümölcseit. ASSZONYOLJ, NÁSZOLJ NYOSZOLYÁN! Hűséges, szorgalmas ASSZON (régies) nagy hASZON. A lány NÁSZON válik ASSZONná. Ha a férj jó, szerető kedves, megértő, az ASSZONYnak érzelmi-testi SZONNYA (szomja) van iránta, ha durva, aljas, akkor ISZONYA tőle. Az ASSZONY SZÜNJÉnek (keblének) SZONJA, a kicsinye, asSZONból SZON, a NÁSZ gyümölcse. A SON gyök utódnyelvekben sarjat, fiat jelent: JohnSON, ErikSON, ManSON stb.

aSSZoNYoLJ – NáSZoLJ – ؘNYoSZoLYa hangváz: SZ-NY-LJ – N-SZ-LJ – NY-SZ-LY

aSSZoN – haSZoN – NáSZoN hangváz: SZ-N – h-SZ-N – N-SZ-N

aSSZoNY – NYoSSZa – SZoNNYa – iSZoNYa hangváz: SZ-NY – SZ-NY – SZ-NY – NY-SZ

aSSZoNY – SZüNJe – SZoNJa hangváz: SZ-NY – SZ-NJ – SZ-NJ

 

KÁMASZUTRA – a szaporítás teljességét, ARTUSZ szintre emelését, kamatoló feladatot, SZUTRÁt jelentette, ehhez mindkét részről kell a megfelelő TRUSZA, nemi szerv készlet, így mindkét fél elnyeri gyönyörRÉSZÉT, a SZATUR érzetet, és utód születik. A KÁMA azt is jelentette, hogy rejtett, KAMU helyen történt a SZERETés. A kámaSZUTRA nem a GENDERelmélethez kötődik, mert az visszaKONDORodik, GÖNDÖRödik, GENDERedik saját neméhez, s így a TRUSZA nem teljes, nincs meg benne mindkét készlet teljesen, a szaporodási feladat eredményes elvégzéséhez. Ha a SZARTA lyukba SZÚRTA, nincs szaporítás. Az igazi bensőséges SZUTRÁhoz őszintén SZERETni kell. Az első nőnek, ÉVÁnak sok neve volt, ezek egyike ESZTER, hiszen SZERETve volt, és SZERETett is. A SZERETet mindenkié, így a TE RÉSZed is.

SZaTuR – RoSSZaT – RoTYaSZ hangváz: SZ-T-R – R-SZ-T – R-TY-SZ

SZuTRa –TRuSZa – aRTuSZ – ReTeSZ hangváz: SZ-T-R – T-R-SZ – R-T-SZ – R-T-SZ

SZuTRa – SZaRTa – SZúRTa hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T – SZ-R-T

SZuTRa – SZeReT – RéSZéT hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T – R-SZ-T

SZuTRa – ESZTeR – TeRéZ hangváz: SZ-T-R – SZ-T-R – T-R-Z

 

BOGLYA – összeBOLYGAtot széna-, szalmaszálakból áll. Használatkor a BOGLYÁT tépik BOLYGATják. A BOGLYÁban GABALY van. A BOGLYA csúcsára néha felül a BAGOLY. Nyáron, nagy melegben, BOGLYArakáskor járnak a BÖGÖLYök. Ha a vihar szétbontja, széthordja az ABAJDOKul rakott BOGLYÁT, a gazda ABAJGAT miatta.

BoGLYa – BoLYGa – BaGoLY hangváz: B-G-LY – B-LY-G – B-G-LY

BoGLYáT – BoLYGaT – aBaJDoK – aBaJGaT hangváz: B-G-LY-T – B-LY-G-T – B-J-D-K – B-J-G-T

BoGLYa – GaBaLY – BöGöLY hangváz: B-G-LY – G-B-LY – B-G-LY

 

BÜSZKE – az ilyennek BESZŰKül mozgástere, SZÜKEBB a baráti köre. Aki gazdag, tömött BUKSZÁjára BÜSZKE. Az öntelt BÜSZKE férfi-nő csak külsőre ad, a kapuKÜSZÖBön belül kell látni környezetét. Sok BÜSZKE férfi-nő otthona, gazdasága KOSZBAn úszik. A szép nő BÜSZKE, hogy SZEBBKE, mint más. Aki túl BÜSZKÉn viselkedik, arra BŐSZEK a körülötte élők. A BÜSZKÉKnek bukáskor jut ESZÜKBE hiábavaló nagyképűségük. A BÜSZKE szeret az első SZÉKBE ülni.

BüSZKe – BeSZüK – SZüKeBB – SZéKBe hangváz: B-SZ-K – B-SZ-K – SZ-K-B – SZ-K-B

BüSZKe – BuKSZa – SZeBBKe – eSZüKBe hangváz: B-SZ-K – B-K-SZ – SZ-B-K – SZ-K-B

BüSZKe – KüSZöB – BőSZeK – KoSZBa hangváz: B-SZ-K – K-SZ-B – B-SZ-K – K-SZ-B

 

FIGURA – FIGARO, a híres szevillai borbély, FIGURÁs frizurát vagy szakállat FARAGA ollójával, borotvájával. Táncban sok látványos mozgásFIGURA van. A jó táncos, szépen FIREGŐ- FOROGÓ. A FARAGÓművész FIGURÁs GARAFÁt (kancsót) FARAGA. A nevettető nagy FIGURA, néha RÖFÖGŐ hangon utánozva kiFIGURÁz másokat. Heccelés közben RÁFOG másra elkövetett tréfás tetteket.

FiGuRa – FiGaRo – FaRaGa – FiReGő – FoRoGó hangváz: F-G-R – F-G-R – F-R-G – F-R-G – F-R-G

FiGuRa – RöFöGő – RáFoGó hangváz: F-G-R – R-F-G – R-F-G

FiGuRa – FaRaGó – GaRaFa hangváz: F-G-R – F-R-G – G-R-F

 

KONYHA, KUNYHÓ – KONYHA a KUNYHÓ fő része, ASSZONYOK, SZOKNYA birodalma. ANYÓK, ANYÁK, LÁNYOK HATÉKONY élelmiszer feldolgozást végeznek. A fáradtan érkező néha HUNYIK az asztalra bújva. HANYAG asszony koszos KONYHÁján HÁNYIK a betérő. A mezőről jönnek a fáradt ÉHNYELŐK.

KoNYHa – KuNYHó – SZoKNYa – aSSZoNYoK hangváz: K-NY-H – K-NY-H – SZ-K-NY – SZ-NY-K

KoNYHáT – HaTéKoNY – éHNYeLőK hangváz: K-NY-H-T – H-T-K-NY – H-NY-L-K

KoNYHa – HáNYiK – HuNYiK – KiHuNY hangváz: K-NY-H – H-NY-K – H-NY-K – K-H-NY

KuNYHó – HuNYoK – aNYJuK – HaNYaG – KáLYHa hangváz: K-NY-H – H-NY-K – NY-J-K – H-NY-G – K-LY-H

 

KALÁNY – K.L – L.K gyök: KaL – LaK. E gyökcsaláddal: á, e, é, i, í stb. hangzós változataival kifejezhetők az emberi élettérhez kötődő eszközök, cselekmények, történések sokasága. LAKás, KELés, KALand stb.

K = Kemény, éKes hang, L = Lágy Lengés, daLLamok, keLLem, iLLem, NY = lágyított N, az otthonkötődésű: aNYa, láNY, taNYa, kuNYhó, koNYha, kaláNY szavakban meghatározó, A, Á = leghAtÁrozottAbb hangzóink

KALÁNY, KANYÁL szócsalád, ma KANÁL, KALÁN, KÍNÁL stb. KALÁN KILENgő, LENGŐRE fogható evőeszköz. KANYÁL, KALÁNY NYELes merítő eszköz, kapcsolatos a NYELvvel, NYÁLlal, LÁNY-nyal. KALÁNY, KANYÁL jól áll a LÁNYKA kezében. A LÁNYOK készülnek a főzésre, a KALÁNY forgatására, a KALÁNYolásra. Régen a közös KALÁNYon vegyültek a NYÁLAK. Ha nem mossák meg rendesen, NYÁLKA marad rajta. A nagyKANYÁL, nagyKALÁNY KÉNYÁLó, kínáló, tálaló eszköz. NYALKA, NYALÁNK, NYALIZást kedvelő legény vigyáz a KALÁNY-nyal, nehogy leegye magát a LEÁNYKA előtt. KALÁNYt NYALÉK, s NYELÉK, NYELÖK. Ha éhes vagyok KALÁNY után NYÚLOK, NYÓLOK, jó falat előtt megNYÍLOK. A KALÁNY előtt megNYÍLIK a száj. A KALÁNY KINYALható. KALÁNY-nyal mohón evő, NYAKLÓ nélkül NYAKALja ételét. Torokba mélyre nyúló KALÁNY ÖKLENYt okoz. Lakodalomban, a szólás szerint nagyKALÁNY-nyal esznek, KÜLÖNYleges ételek vannak, s csak úgy NYELIK a finom ételeket, egymást is nézik, KI NYEL nagyobbat. Az úrhatnámok KÜLÖNYc módra esznek. KELENDŐ a leány, ha jól áll kezében a KALÁNY.

KaLáNY – LáNYKa – LáNYoK – KiLeNg – NYeLiK hangváz: K-L-NY – L-NY-K – L-NY-K – K-L-N-g – NY-L-K

KaLáNY – NYáLKa – NYáLaK – KaNYáL – KéNYáL hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – K-NY-L – K-NY-L

KaLáNY – NYaLKa – NYaLiZ – LeáNYKa – NYaLáNK hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – L-NY-K – NY-L-N-K

KaLáNY – NYaLéK – NYeLéK – NYeLöK – NYíLiK hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – NY-L-K – NY-L-K

KaLáNY – NYúLoK – NYóLoK – NYíLoK – KiNYaL hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – K-NY-L

KaLáNY – NYaKLó – NYaKaL – öKLeNY – Ki NYeL – KüLöNY hangváz: K-L-NY – NY-K-L – K-L-NY – K-NY-L – K-L-NY

 

KOTROBÁL – a szó kószálót, barangolót, gyűjtögetőt jelentett. KOToRÓ LÁBalót. Nincs jelen a magyar nyelvben, de itt a szócsalád többi tagja. A KOTROBÁLÓ sokat BOTORKÁLt, de BOTRAKÉLt, ha a KERETBŐL fogyott az élelem. A BOT fő munkaeszköz volt, így a BOTRAKELés, munkába indulást is jelentett. KOTROBÁLÓ LÁBAIT RAKja egymás elé, s halad. A KOTROBÁLÓk bizony RABOLTAK is idegen KERTBŐL. Szerettek BIRTOKOLni. Nevük hangvázából ítélve, a KELTAIBÉRek is KOTROBÁLÓ életmódban jutottak el a mai Brit-szigetekre. A nyelvben nincs véletlen!

KoTRoBáLó – BoToRKáL – LáBaT RaK hangváz: K-T-R-B-L – B-T-R-K-L – L-B-T-R-K

KoTRoBáLó – BoTRaKéL – KeReTBőL hangváz: K-T-R-B-L – B-T-R-K-L – K-R-T-B-L

KoTRoBáLó – RaBoLTaK – KeRTBőL hangváz: K-T-R-B-L – R-B-L-T-K – K-R-T-B-L

KoTRoBáLó – KeLTaiBéR – BiRToKoL hangváz: K-T-R-B-L – K-L-T-B-R – B-R-T-K-L

 

TANÁSZ – bölcs érett ember, aki TANított, TANÁSZolt, TANÁCSolt. Akkor nem TANÁRnak, hanem TANÁSZnak nevezték. A TANÁSZ mélyen SZÁNTÓ ismerettel bírt. A jó, bölcs TANÁSZ, SZÁNATot érzett a tudatlan iránt, TANÁCSolta, TANÁSZolta, felNESZTEtte, keltette érdeklődését. TANÁSZolt a NÁSZT illetőleg is: házasságra, családra. Ő maga sem SZÜNT meg TANulni élete SZENTültéig, élete végéig. „Az igazi bölcs holtáig tanul.” Az igazi, jó indulatú bölcs TANÁSZokat a nép SZENTként tisztelte, mert SZÜNET nélkül TESZEN vala a körülöttük élők javára. Ezek a SZENÁT (szenát = tanács) tagjai voltak, bölcs SZENÁTORok, NESZTORok, akik egészségre, SZANÁTRA vonatkozó TANÁSZokkal is ellátták a kór további RONTÁSZA (eszezve) ellen a SZÁNATRA méltó betegeket. A jóTANÁSZRA adtak az emberek.

TaNáSZ – NeSZTő – NáSZT hangváz: T-N-SZ – N-SZ-T – N-SZ-T

TaNáSZ – SZáNaT – SZeNT – SZeNáT hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T – SZ-N-T – SZ-N-T

TaNáSZRa – NeSZToR – SZeNáToR – SZáNaTRa hangváz: T-N-SZ-R – N-SZ-T-R – SZ-N-T-R – SZ-N-T-R

TaNáSZ – SZaNáT – SZüNeT – SZáNTó – TeSZeN hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T – SZ-N-T – SZ-N-T – T-SZ-N

 

CSONKA – a CSONKAsággal kapcsolatos szócsalád: A CSONKA maradvány CSÜNG. A magyar CSONKA, SONKA szavak a CSONt szó gyökéből kiindulók, amelyből a CSONka kifejezés alakult. A SONKA a padláson, KACSON, azaz rúdon CSÜNGött. A SONKÁra mondták régen: NOCSAK, kitartson újig! A CSONKAság a KANCSALság is. Ez székelyül: KANCSI. CSONKA – KACSON gyökátforgatás mutatja, hogy a CSONKAság a KACSON, a karon, CSÁNKon, bokán gyakoribb.  Amikor lefosztják a szőlőtőkét, CSONKA marad, mert ott a KACSON nincs semmi. A KANCSÓ egy olyan korsó, amelynek a szűkített felső része nincs, eleve CSONKÁn készítették, nagyobb felső nyílással, más szerepet szánva. A szép, mutatós KANCSÓt hajdan, fent ÁGACSON, GÖCSÖN felakasztva tartották. A KANCSÓ, korsó, ha eltört, rút, CSONKA lévén, így ÓCSKÁN mutat, s már nem hasznavehető. CSONKA KANCSÓ már nem KINCS. Van olyan népi szokás, hogy a CSÁNKra, bokára apró CSENGŐket kötöznek, amelyek tánclépés közben CSÖNGnek. Valaha CSÜNGŐnek nevezték az alkart, és ez a CSÜNGŐ adta könyöktől ujjbegyig a CSING, SING, más szóval: könyök hosszmérték méretét. A CSENGŐ is CSÜNG, és mozgatva CSINGIlingi, CSENGŐ hangot ad. A szép zöld ág megtörve CSÜNG a CSONKA ágon, sérült GÖCSÖN.

CSoNKa – SoNKa – CSoNT – KaCSoN – CSüNG hangváz: CS-N-K – S-N-K – CS-N-T – K-CS-N – CS-N-G

CSoNKa – SoNKa – NoCSaK – KaNCSó – CSaNaK hangváz: CS-N-K – S-N-K – N-CS-K – K-N-CS – CS-N-K

CSoNKa – KaNCSaL – KaNCSi – áGaCSoN – GöCSöN hangváz: CS-N-K – K-N-CS-L – K-N-CS – G-CS-N – G-CS-N

CSoNKa – KaNCSó – óCSKáN – KiNCS hangváz: CS-N-K – K-N-CS – CS-K-N – K-N-CS

CSoNKa – CSeNGő – CSöNGő – SiNG – CSáNK hangváz: CS-N-K – CS-N-G – CS-N-G – S-N-G – CS-N-K

 

ROSTOKOL – a német ROSTOCK kikötő valaha ősnyelven kapta nevét a SOK ZSÁKOLÁS, TOKOLÁS, TÁKOLÁS, kényszerű várakozás, ROSTOKOLÁS okán. Akár STOKHOLM kikötő neve a SOK HOLMi ki-, berakodása, TOKolása, raktározó STOKolása mián. Az ALKOTÁS szó ősi változata: TÁKOLÁS. Ide érthető a TOKOLÁS, azaz csomagolás, de a TÖKÖLÉS, mint tétova, ötletező megoldáskeresés, sőt a nemzés is. Ha egy szó hangjainak átforgatása nyomán másik értelmes, a tárgykörhöz illő kifejezés képződik, ősnyelvi eredetről beszélhetünk. Tárgykörhöz tartozók: ROSTOKOLÓ, SARKALATOS, KÓSTOLÓRA, SÉTÁLÁSOKRA… A bérnyelvészet szerint a ROSTOKOL szó német eredetű. A KOLOSTOR szót – szerintük – nyelvújítók hozták létre. Mi a közös a ROSTOKOL és KOLOSTOR szavakban? A kényszerű állóállapot. Alaphangjaik: R-S-T-K-L – K-L-S-T-R. A kikötői ROSTOKOLás kényszerű várakozás közben, meghívhatták egymást közös KÓSTOLÓRA. Hangátforgatással: ROSTOKOL – KÓSTOLÓRA. A ROSTOKOLÓ várakozás alatt érkezési SORrend alakul ki: SORALKOTÁS, SORTÁKOLÁS. A ROSTOKOLÓ várakozásra kényszerítő állapotokért, valakik RÖSTELLIK magukat. Kényszerű, elhúzódó ROSTOKOLÁS alatt, közös, SARKALATOS gondokat megtárgyalhatták könnyebb megoldások keresése végett. Berakodásnál RÉSTÁKOLÓ átmozgatással helyet képeztek szoros TOKOLÁSRA, csomagolásra. A LAKATOLÁSRA is figyeltek. Tolvajok már akkor is voltak. A hajóban tároltak LEKÖTÉSÉRE is gondot fordítottak, hiszen a hullámverések miatt elszabadulhatott, és tönkremehetett az áru. A kikötői várakozás ROSTOKOLÁS alatt SÉTÁLÁSOKRA is volt idő.

Ősnyelvi szóalkotási alaptörvény: bármely szóbeli mássalhangzó lehet kezdő s alkotható velük új szó más sorrendbe helyezve: Rostokolás, Sétálásokra, Sarkalatos, Soralkotás, Réstákolás, Röstellik, Kóstolóra, Tokolásra, Lakatolásra, Lekötésére… Még több is lehet, csak én mindannyira nem éreztem rá. Lehet keresni.

RoSToKoL – KóSToLóRa – RöSTeLLiK hangváz: R-S-T-K-L – K-S-T-L-R – R-S-T-L-K

RoSToKoLáS – SoRTáKoLáS – SoRaLKoTáS hangváz: R-S-T-K-L-S – S-R-T-K-L-S – S-R-L-K-T-S

RoSToKoLáS – SaRKaLaToS – SéTáLáSoKRa hangváz: R-S-T-K-L-S – S-R-K-L-T-S – S-T-L-S-K-R

RoSToKoLáS – RéSTáKoLáS – RéSaLKoTáS hangváz: R-S-T-K-L-S – R-S-T-K-L-S – R-S-L-K-T-S

RoSToKoLáS – ToKoLáSáRa – TáKoLáSáRa hangváz: R-S-T-K-L-S – T-K-L-S-R – T-K-L-S-R

RoSToKoLáS – LeKöTéSéRe – LaKaToLáSáRa hangváz: R-S-T-K-L-S – L-K-T-S-R – L-K-T-L-S-R

A gyöknyelvtan felfedi a teremtés nyelvében rejlő bölcsességet, következetességet, csodálatos összhangot. Ez a különbség a grammatika és a gyöknyelvtan közt. A grammatika az utódnyelvek szárazra aszott, élettelen nyelvtana.

 

KOLOSTOR – a KOLOSTOR ősnyelvi szó, létezett a múltban, bizonyíték erre a szócsaládja. A KOLOSTOR, LAKÁSTÉR, kényszerű, egyhelyben veszteglés, bezártság, ROSTOKOLÁS is. KOLOSTOR egyféle ISKOLATÉR, bent fontos SARKALATOS rendi hittételek oktatása, sőt lovagi képzés is folyt. Alkalom adatott oktatói elmélkedő SÉTÁLÁSOKRA is. Elvben valamely személy ELESTEKOR segítséget nyújtott, akár menedékhelyként. Mivel kemény nevelés folyt falai közt, az OSTOROLOK kifejezés is a szócsalád része.

KoLoSToR – oSToRoLoK – iSKoLaTéR hangváz: K-L-S-T-R – S-T-R-L-K – S-K-L-T-R

KoLoSToR – SéTáLáSoKRa – LaKáSTéR hangváz: K-L-S-T-R – S-T-L-S-K-R – L-K-S-T-R

KoLoSToR – RoSToKoL – SaRKaLaToS – eLeSTeKoR hangváz: K-L-S-T-R – R-S-T-K-L – S-R-K-L-T-S – L-S-T-K-R

 

KABALA, KALÉBA – a LÓ ősi nevei: KALÓ, KABALA, KABALÓ. Az ÚT másik neve: KALÉ. A KABALÁval mentek KALÉBA, vagyis útra. Ennek megértéséhez egy kacskaringós magyarázatot kell fűzni. Tudni kell: minden fogalomkörnek sajátos értelemhordozó elemei vannak, a szavak, kifejezések felépítésére. A LÓ már a kezdetektől az ÚT fogalmával társult. Így a különböző neveibe is beépültek. Ugyanis, mint minden másnak, a LÓnak is több neve volt. Minden ősnyelvi szó fordítható volt, és úgy is érthető szó jön létre, így e jelenség a szavak elemzésénél vizsgálandó! A vizsgált szó átforgatásával létrejövő szavak a jellemzőket írják le.

Az Özönvizet előidéző Teremtő hatalmas mélyedéseket, árkokat, katlanokat képezett a bolygón, ahová lefolyt a víz. A két sarki jégtömeg kezdeti olvadásakor, a mai Franciaország és Brit-szigetek közt, a csatorna lassú feltöltődése előtt szárazföldi átjáró volt. Az ott élők, Jáfet ősnyelvet beszélő utódnépe, az átjáró UTat, KALÉ, KALÉZÓ néven nevezte, arra KALÉZoltak. CALAIS = KALÉZ, ma is az a neve. Figyeljük meg a nyelvi összhangot:  ÚTra, KALÉBA indulás előtt a LÓ, KALÓ elhagyta az ÓLat, istáLÓt. Az ÚTra induLÓ ember elhagyta a LAKOt, feltette a KALAPot, és maga elé vette a KALÉt, KÁLÓt azaz UTat. A KABALÓ, KABALA gyorsabban visz. Gyorsabban szedi a LÁBAKat, jó LÁBALÓK a KABALÁK. A jó hátasLÓ néha táncoLÓ paripa. Az erős KABALA KILÁBAL a bajból.

Nem véletlen, hanem a nyelvi egységhez, kifejezési szövevényeinek csodáihoz tartozó, hogy ZABnak nevezték a LÓ legkedvencebb – ZABján, ZÁPján rágott – szemes takarmányát, a ZABot. Ismerős a ZABot ZABáLÓ LÓ. Ilyenkor kiveszik a ZABlát a szájából, hogy ZABjával, ZÁPjával ZAVartalanul (b > v) ZABálni tudja a ZABot. A KABALÁK ZABot ZABÁLÓK. Régi szólás: A lónak vagy menni, vagy enni kell! A LUcernát, a LÚ legkedvencebb, legtáplálóbb zöld növényét sem véletlenül nevezték e néven! LUCERNA – NACERLU, gyökátforgatás. A LUCERNA NACERŰ LÚ eledel. A LÓ hátán ülő LÓBÁLja a LÁBait. Egy másik névadó a KABALA névre: a LÓ fő ereje a LÁBAKban rejlik, mert azokkal száguld, LOhol gyorsan. A KABALA gyorsan szedi a LÁBAKat. Minthogy minden ősnyelvi szó fordítható volt, és úgy is érthető, a LÁBAK erejével száguldó LÓ másik neve: KABALA lett. KABALA – ALÁBAK átfordítás mutatja, a KABALA aláBAKOLt jászolból eszik. A LÓ, a KABALA, KABALÓ, szokott KABÁLÓzni, KAPÁLÓzni is első LÁBaival. A KABALÁn ülő könnyen LEBUKhat, ha nem jól üli meg. De az is idetartozik, hogy a LÓ, legszebb háziállat, az ember szívéhez, KEBELÉhez– KEBLÉhez nőtt. LÓnak, féltett állatnak épített először beáLLÓ, védett ÓLat, istálLÓt. Védett = IST-ÁLL-LÓ-ba zárta, ÓLAKBAn tartotta. Az öreg székelyek gyerekkoromban sűrűn használták a KABALA szót a LÓra.

KaBaLáK – LáBaLóK – KiLáBaL – LóBáLóK – ZaBáLóK hangváz: K-B-L-K – L-B-L-K – K-L-B-L – L-B-L-K – Z-B-L-K

KaBaLa – KaPáLó – KáBáLó – BaKoL – LáBaK – LeBuK hangváz: K-B-L – K-P-L – K-B-L – B-K-L – L-B-K – L-B-K

KaBaLa – KeBeLe – óLaKBa – KaLéBa – KáLéBa hangváz: K-B-L – K-B-L – L-K-B – K-L-B – K-L-B

 

LOVAG – a LOVAG – GAVOL fordítás mutatja: innen a GAVAL, GAVALLÉ megnevezés. A k > g és b > v rokonhangváltással alkotható a GAVALA, GAVALLÉ szó. GAVALA – ALAVAG fordítás mutatja a kezdetet: LAVAG. A LOVAG jól megülte lovát, különben ALÁVÁGta hátáról a földre. A LOVAG lóháton állandóan a LEVEGŐn volt. A GAVALlér LOVAG, VALAGán ülve LOVAGol, s indul KALÉBA, GALÉBA, GÁLÁNs KALANdra a VILÁGba. Számára GAVALLÉ GÁLÁVal egyenlő volt a LOVAGi torna, ő volt a GAVALLÉr. A LOVAGnak azért volt KALPAG a fején, mivel rögzítve volt egy szalaggal, így vágtákban, GALOPPOKban sem röpült le a fejről. A nyelvben nincs véletlen kialakulás, az csak a kifejlődés, evolúciós mesékben van. A teremtésben, a beszélt nyelvben minden pontosan megtervezetten jön létre.

LoVaG – GaBaLa – KaBaLa – KaLéBa hangváz: L-V-G – G-B-L – K-B-L – K-L-B

LoVaG – GaVaLLé – GáLáVaL hangváz: L-V-G – G-V-L – G-L-V-L

LoVaG – VaLaG – ViLáG – LeVeGő – aLáVáG hangváz: L-V-G – V-L-G – V-L-G – L-V-G – L-V-G

KaLPaG – GaLoPPoK hangváz: K-L-P-G – G-L-P-K

 

JUBÁL – az Özönvíz előtti első zenész neve: JuBÁL. JUBÁL érzelmileg túlfűtött, BUJa, JUBÁLó, BUJÁLó, azaz szerelmes alkatú volt, a nőket BÚJta, velük ELBÚJt BUJÁLni, JUBÁLni, szeretni. A sötétből, ÉJBŐL dalolt nekik elBÁJOLÓ dallamokat. A LÁB önkéntelenül mozdul az ütemes zenére: LÁBAL – LÓBÁL. A LÁB – BÁL fordítás beleszövődik nevébe. A JUB – BUJ gyök az utódnyelvekben szeretni jelentésű. Főként a szláv nyelvekben, de nincs magyarázatuk a gyökre.

JUBÁL zenéjének ütemére mozgatta LÁBUJjait, mezítlábas világ volt, nevében ez is megjelenik: JUBÁL – LÁBUJJ. A későbbi JUBÁLok, azaz zenészek már LEBUJokban is zenéltek.

LÁBaló, láBALó, LÁBat LÓBáló, lóBÁLó, doBÁLó mozdulatait mások is utánozták, innen ered a BÁL szó.

Mellékág: minden BÁLban ZABÁLtak, azaz ettek is a BÁLOZók akkoriban. Ez volt a LÁBAZó, ZABÁLó BÁLOZás. ZABÁLáskor a ZABján (innen a szláv: zub = fog), ZÁPján (b > p) rágja az ételt az ember. Ma is létezik a kosaras BÁL rendezvény, ahol egymást kínálva esznek is, azaz ősi kifejezéssel: ZABÁLnak.

JuBáL – LáBuJJ – LeBuJ – BuJáL – eLBúJ – BáJoL – éJBőL hangváz: J-B-L – L-B-J – L-B-J – B-J-L – L-B-J – B-J-L – J-B-L

LáBaZ – ZaBáL – BáLoZ hangváz: L-B-Z – Z-B-L – B-L-Z

 

AKROBATA – bérnyelvész szerint görög szó, AKROSZ = legfelső csúcsjelentéssel. AKROSZ – SZOKRA átforgatás mutatja az ősnyelvi alakot: SOKRA, többre. Az elemzésekből látható: a szó ősnyelvi szócsalád része, s megragadt a görög nyelvben. Az igazi AKROBATA sikere töretlen AKARATÁBAn keresendő. Elhatározása, hogy szakmai képzése minden gyötrelmét tudatosan vállalja. Rendkívül BÁTRAKÉ a siker esélye. Az AKROBATA igazi BIRTOKA az erő, ügyesség, kitartás. Az AKROBATA a tornamutatványok összességét, mozdulatok titkainak BOKRÁT-BERKEIT ismeri. AKROBATA mutatványok betanulására, szófogadó, tanulékony, türelmes, BIRKÁT jellemző, szerény ember kell. Az AKROBATA tehetség már kiskorában feszegeti BURKÁT, mint a csibe a tojáshéjat, és kibújik a közrendi egyszerűségből. AKROBATA alapképzés TÁBOROKban történt, s csak a legjobbak maradtak a pályán, de azok is csak addig, ameddig BIRTÁK erőnléttel és teljes értékű összpontosítással. AKROBATÁk úgy sikeresek, ha erős kötődésű BARÁTOK, hisz egymás épségére vigyázniuk kell. A szóvégi BATA az ősi BOTOs harcos, ezt jelenti BATU kán nevében is.

aKRoBaTa – aKaRaTáBa – BiRToKa – BáTRaK hangváz: K-R-B-T – K-R-T-B – B-R-T-K – B-T-R-K

aKRoBaTa – BoKRáT – BeRKeiT – TáBoRoK – BiRKáT hangváz: K-R-B-T – B-K-R-T – B-R-K-T – T-B-R-K – B-R-K-T

aKRoBaTa – BuRKáT – BiRTáK – BaRáToK hangváz: K-R-B-T – B-R-K-T – B-R-T-K – B-R-T-K

 

VÁROS – e név valaha védVÁRral, VÁRfallal kerített VÁRas települést jelentett. Minden VÁROS kezdete az első levert cövek, tanya. Tanya köré épülő FALu volt a folytatás. FALU valamely FOLÓ mellé települt emberFALka által épített FALak, házak tömege. Távolról nézve, üde FOLt a tájban. Történészek szerint, VÁROSok a fejlődés épített nyomai. Igen, a védekezés fejlődésének. Félelmi ösztön miatt kénytelen volt, kellemes szabad életét biztosító tanyáról, faluról VÁRASba zsúfolódni, kőfallal körülvett nyomorúságos rabságba tömörülni. Védekezés fejlődéseként valóban nagy lépés volt. VÁROSok létrejöttének valódi oka nem társadalmi felemelkedés, fejlődés, hanem az emberi erkölcs folyamatos romlása, süllyedése, züllése. A kalandozó fegyveresek rablásai, gyilkosságai elleni védelem végett épültek a VÁRak, fallal bekerített VÁRAS falvak, VÁROSok, VÁROSállamok, amelyeknek királyai adóztatták, sarcolták, zsarolták a környék védtelen tanyái földműves népét, az alkalmi védelemnyújtás fejében. VÁRfalakkal körülvett VÁROSok a történelem folyamán VÉRES háborúk színterei voltak. Alig akadt olyan, amely elkerülhette ezt. A félelem miatt erősítették a falakat, és a védősereget minél ütőképesebbé fejlesztették. A fő cél, védelmi és visszavágó erejük folyamatos növelése volt. Ily szempontból a VÁROS valóban egy erőteljes, fejlődő ROVÁSA az emberi történelemnek. Ennek ellenére, sokszor végződött VÉRES VERESéggel az ostromháború, s a VÁROS elesett, volt RÍVÁS, az elfoglalt erősséget SÍRVA adták fel. Az uralkodótól VÁSÁRtartási jogot azért kapott a VÁROS, mivel feltétel volt a felhozott értékek védelmének biztosítása. A gyönyörű természethez, színes tanyai világhoz viszonyítva, a VÁROS sűrű építményei, SIVÁR környezet. VÁROSok falai közti rabság miatt mindenki SÓVÁRog ki, az igazi emberi létre alkalmas, teremtett természet ölébe. Ez soha meg nem szűnő vágy ma is. Alig várják a szabadnapokat, hogy tanyát verjenek kis időre a zöldellő természetben. A VÁROS falai közti zsúfoltságban, mintegy VARSÁba fogott halakként éltek az emberek. Zsúfolt VÁROSokban VARAS sebeket okozó járványos betegségek is felütötték fejüket.

VáRoS – VáRaS – RoVáS – RíVáS – VáSáR hangváz: V-R-S – V-R-S – R-V-S – R-V-S – V-S-R

VáRoS – VéReS – VeRéS – SíRVa – SiVáR hangváz: V-R-S –V-R-S –V-R-S – S-R-V – S-V-R

VáRoS – SóVáR – VaRSa – VaRaS hangváz: V-R-S – S-V-R – V-R-S – V-R-S

 

KÉRDÉS – vázhangokkal – K-R-D-S – felépíthető az egész szócsalád. A bérnyelvészet szerint finnugor.

K – Kemény hang, R – eRős, végtelenig pöRgethető hang, D – ellentmondásos: De, iDe-oDa, véD-váDol, S – Sűrű, Súly, É – az egyensúly és az ismÉtlő ÉrdeklődÉs hangja. A felépíthető a szócsalád feltárja a tárgykör mozzanatait. Ez a nyelv bölcsessége. Megfigyelhető a K-R-D-S vázhangok tolongása a körülíró szövegben. A KÉRDÉS K.R – R.K gyökre épül: KéR – RéK. A KÉRdés valójában ÉRDeklődő KÉRés. ÉRtelmet KÉR, ÉRDemi választ vár. KÉRD ÉS váRD a választ. Néha RIKkant a válaszért. A DES, DÉS gyök, főleg eszezve: DESZ, nyitottságot, fényt jelent az alföldi DESZk falu nevében. Több ágra nyílást a DESZka szóban. A kérDÉS célja a tisztánlátás. Fordítottja: SZÉD, sűrűt jelentett, ma is azt jelenti a szomSZÉD szóban. A szóvégi –ÉS, a KÉRDÉSek végtelen sűrűségét: ÉS, ÉS, ÉS… Az élet nagy KÉRDÉSeinek megválaszolásában lehet teljes SIKERED, ha KERESED a megoldási módozatokat. DEKRESS, zavarj KÉRÉSEDdel, KÉRDÉSsel, ha tudni akarsz! A tapasztalt idősek, őszek, DERESEK, de bölcsen DERŰSEK, sok KÉRDÉSre tudják a választ.

A KÉRDÉS – SÉDRÉK fordítás szerint, a KÉRDÉSek, melyekre a választ KERESED, magukkal SODRÓK. A helyén feltett KÉRDÉS lehet ÉRDEKES, és DEREKAS, komoly választ vár.

KéRDéS – KéRéSeD – DeKReSS hangváz: K-R-D-S – K-R-S-D – D-K-R-S

KéRDéS – DeReSeK – DeRűSeK hangváz: K-R-D-S – D-R-S-K – D-R-S-K

KéRDéS – SoDRóK – KeReSeD hangváz: K-R-D-S – S-D-R-K – K-R-S-D

KéRDéS – DeReKaS – éRDeKeS hangváz: K-R-D-S – D-R-K-S – R-D-K-S

Vannak KÉRDÉSek, amelyek SÉRTŐK (d > t), de azért mégis KERESD a választ. Némely KÉRDÉS KARDOSan elevenbe vágó, s e KÉRDÉSedre SOKADRA kapsz választ.

KéRDéS – KeReSD – SéRTőK – SoKaDRa – KaRDoS hangváz: K-R-D-S – K-R-S-D – S-R-T-K – S-K-D-R – K-R-D-S

Vizsgai KÉRDÉS helyes válaszától függ SIKERED. Fontos, helyükre RAKDOSni mindent, s megoldani a feladatot. Ne legyél KESEREDŐ, ha ÉRDESEK a KÉRDÉSek, és nincs azonnali SIKERED! Néha SARKADra kell állnod, de a KÉRDÉSedre kapott jó válasz, hasonló KORSÓDba töltött éltető, üdítő friss vízhez.

KéRDéS – RaKDoS – SiKeReD – KeSeReDő hangváz: K-R-D-S – R-K-D-S – S-K-R-D – K-S-R-D 

KéRDéS – KoRSóD – SaRKaD – éRDeSeK hangváz: K-R-D-S – K-R-S-D – S-R-K-D – R-D-S-K

A KÉRDÉS szó minden vázhangja kezdőhang a megoldást kínáló szavakban. Ez a Teremtő Isten által megtervezett, Ádám teremtéskor az ő testi sejtjei DNS csavaros szalagjának számítógépes ütemtervébe betáplált örökíthető nyelv. Minden valaha és ma beszélt nyelv e nyelvből való leányági leágazás.

 

ÖSVÉNY – az ÖSVÉNY, egy kESkeNY SÁVON haladó útrövidítés, tapOSVÁNY, amelyen kikerülhető a pOSVÁNY is. Aki ÖSVÉNYt ver, az gyalogolni fÖSVÉNY, nem akar fölÖSlegesen sokat lábalni.  Résúton, ÖSVÉNYen fÖSVÉNYt menvén, az út hamarabb ESVÉN meg, egy kEVÉSNYI tojásfŐVÉSNYI időt megtakarít a nyíllÖVÉSNYi távon, hogy ne legyen SAVANYÚ a gyaloglás. A tájat átlósan NYESVE, egy rÉSNYIre kESkENY, SOVÁNY, SÁVNYI úton, két EVÉSNYI idő közt célhoz ér. A tanyák közt is a SÖVÉNY mellett SUVad, mert úgy rövidebb. Ez lehet lábbeli NYŰVÉS kezdetben, de aztán vert ÖSVÉNY lesz belőle, és utána már nem NYŰVŐS.

öSVéNY – tapoSVáNY – poSVáNY – föSVÉNY hangváz: S-V-NY – t-p-S-V-NY – p-S-V-NY – f-S-V-NY

öSVéNY – SoVáNY – eVéSNYi – NYeSVe hangváz: S-V-NY – S-V-NY – V-S-NY – NY-S-V

öSVéNY – SöVéNY – SáVNYi – NYűVéS hangváz: S-V-NY – S-V-NY – S-V-NY – NY-V-S

öSVéNY – eSVéN – keVéSNYi – NYűVőS hangváz: S-V-NY – S-V-N – k-V-S-NY – NY-V-S

öSVéNY – SáVoN – löVéSNYi – SaVaNYú – föVéSNYi hangváz: S-V-NY – S-V-N – l-V-S-NY – S-V-N – f-V-S-NY

A szócsaládok egymás közti átmenetet segítő mellékágazásaik bizonyítják a pontos megtervezettséget.

 

LABDA, DEBLE – gömbölyű jelentés. DEBLE, a sütőtök székelyföldi, erdővidéki neve. A D-B-L hangok, gömbölyű, szép ívelést jelentenek. Gyerekként a kisméretűre nőtt DEBLÉt is LABDAként DOBÁLtuk. Jó, kellemes oldalon: LABDA, játékszer, LÁBADdal továbbítható. A szép ívelt nyakú, libegő hattyú ősi neve: LEBEDA. BÉLDI, jelentése: szép, LABODA, régebben kedvelt tápláléknövény, DALBA rejtett, mondott, énekelt szép szavak. DEBLE, a finomra sült sütőtök. Rossz, kellemetlen oldalon: DeBeLLa, csúnyára elhízott nő, DiaBLo, valaha fény angyala, aki gonosszá vált, BaLLaDa, gyászos vég DaLBa sűrítve. Az ősi ABELLA, ADELA, ADÉL, LÉDA női nevek, a gömbölyű szépség, és a DAL okán adattak. BELLADY – e név is e gondolatból sarjadt valaha. BODOLA fiúnév, jelentése: vigasztaló.

DeBLe – LaBDa – LeBeDa – BéLDi – LaBoDa – DaLBa hangváz: D-B-L – L-B-D – L-B-D – B-L-D – L-B-D – D-L-B

DeBLe – DeBeLLa – DiaBLo – BoDoLa hangváz: D-B-L – D-B-L – D-B-L – B-D-L

DeBLe – LaBDa – DoBáL – LáBaD hangváz: D-B-L – L-B-D – D-B-L – L-B-D  

LeBeDa – BeLLaDy – BaLLaDa – DaLBa hangváz: L-B-D – B-L-D – B-L-D – D-L-B

 

BÁRSONY, BÁRSZONY – szócsalád bizonyítja, hogy a szó ősnyelvi eredetű. Az ősnyelv ógörög, csángó ága, eszező volt. A finom, simogatható ASSZONYI BŐR, RIB, amelynek RABja a férfi, bíBORba-BÁRSONYba, BÁRSZONYba BURkolható női, ASSZONYi test. Az RS hangcsoport – ÁRSO – jelen van a fARSAng, hARSÁny, hangulatjelentés, a vARSA foglyul ejt.. A BIRKAtenyésztőket kezdetben bERSZÁnynak nevezték, a drága bÁRSZOnyhoz ERSZÉny kellett.

BÁRSONYt, BÁRSZONYt a legfinomabb gyapjúból szőtték. A gyapjút a juh, BIRka BŐRéről NYOSZtották, nyírták le.

A BÁRSZON – NOSZRÁB fordítás mutatja: férfi-nő, mindketten a NÁSZ RABjai, szomjazzák, SZONNYazzák egymás BŐRének BÁRSZONYát. A piszkos, büdös BŐR viszont BŐRISZONY kiváltó.

BáRSZoNY – aSSZoNYBőR – aSSZoNY RaB hangváz: B-R-SZ-NY – SZ-NY-B-R – SZ-NY-R-B

BáRSZoNY – BeRSZáNY – BőR NYoSZ hangváz: B-R-SZ-NY – B-R-SZ-NY – B-R-NY-SZ

BáRSZoNY – BőRSZoNNY – BőRiSZoNY hangváz: B-R-SZ-NY – B-R-SZ-NY – B-R-SZ-NY

BáRSZoN – NáSZRaB hangváz: B-R-SZ-N – N-SZ-R-B

—————————————————————————————————————————-

A szóalkotó nyelvelemeknek oly pontos, szoros egymáshoz illeszkedése, értelmi kapcsolata, mint a világűr bolygóinak a vonzás oda-vissza viszonyban összehangoltsága vagy az élő testet alkotó szervek egymáshoz kötődő, egymástól függő, egymásra ható láncolatban működése. A teremtett élő nyelv épp olyan tökéletes, mint bármi más a minket körülvevő teremtett világban.

—————————————————————————————————————————