SZIKAMBRIA

SZIKAMBRIASZÍKja, csírahajtása EMBERI alaptelepülésnek. A medence apadó vízszintje után SZIKKadó száradó, SZÍKes, vízmentes talajú SZÉKhely.

A szűzfoglaló SZÉKely törzs a teremtés ősnyelvén adott nevet minden alapuló településnek.

SZIKambria név kezdőgyöke jelentheti a száradást, SZÍKesedést, de akár EMBERI település SZÍKját, csíráját, kezdő hajtását is.

SzikaMBRia MBR hármas-hangtömörülésnek jelentése van. Sarjadó eMBeRi, AMBRi településről beszélünk! Az eMBRió ősnyelvi szó – sarjadó életkezdemény!

Az MB kötött mássalhangzó-páros a szavakba kemény, nagy hatóerejű csoportosulás, töMB értelmet visz be. Ilyen a sarjadó biMBó, eMBer, tele hoMBár, toMBoló jókedv, ciMBalom.

A BR páros az áBRa szóban képződmény, aBRoncs – összefogás, ötvöződés, faBRikálás. Kezdetben lehetett rabonbán, SZÉKhely, SZÉKváros, ahol a nép vezetője,  SZIKEMBERE, tekintéllyel bíró nagymestere SZÉKelt.

A helységnevek okkal olyanok, amilyenek, mindegyik két-három névadó jellemző hordozója. A Duna melletti helységnevek elemzései mutatják, hogy mindannyi tömöríti a kezdet, apadás, felszáradás mozzanatait és egyéb jellemzőket.

Kutatások szerint, testvéri hívásra, Trója védelmét székelyek is segítették. Trója bukása után a menekülő Párizs és csapata letelepült egy időre itt a székelyek közt, később tovább ment napveszte, napnyugat felé. Vagyis Trója népe, feltehetően Jáfet sarjai, ezért adtak helyet ideiglenesen a menekülő csapatnak, de nem Párizs alapította.

Az is téves, hogy SZIKAMBRIA alapításához a hunok nagyfejedelmének, Atillának lett volna köze, de itt léte alatt használhatta ideiglenes székhelyként, és építtethetett oda palotát.

Utókori agymenés, mindig valamilyen jelentős személyhez kötni egy helység alapítását, bár arra is van példa.

BUDA sem Atilla öccse, Buda által alapíttatott, hanem több mint ezer évvel a hunok előtt. Ugyanígy a Székelyudvarhelyi BUDvár sem. Mindkettő neve vízkapcsolatú.