12 évvel ezelőtt Kevés János > Kolumbán Sándor
Kedves Sándor! A paraszt, Párizs, parádé, parlag, párna, párta, párt, parlament szavakról készült elemzéseid érdekelne. A PAR gyökről mi a véleményed?
Őszintén – nem emlékszem, válaszoltam-e érdemben Jánosnak.
Itt a válasz mindenki más hasznára is:
Paradicsom, Paradicshon – A Biblia szerint az első emberpár boldog életének színhelye. [bérnyelvész: latin < görög] A PARADICSHON név a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RaP. A PAR gyök, a PARA hangcsoport egyik jelentése: védelem, takarás, hárítás. Ezt az Éden szó is igazolja. Teremtője hatalmas területen rendezett be az első emberpár számára, fenséges – PARÁdés, védett, félelemmentes – PARA, szépen rendezett – DÍSZes, DICSő, szívhez kötődő – HONt, PARA-DICS-HONt, PARA-DÍSZ-HONt, Paradicshon, Paradíszhon. Később Paradicsom, az utódnyelvekben Paradis, Paradiso változatban épült be a köztudatba. E PÁRAtlanul DICSő, DÍSZHONban, ÉDENgetett vÉDENcként élhetett állandóan, NEDŰs testi-érzelmi frissességben, ÜDÉN, gondtalanul. A PARADICSHON vagy PARÁDÍSZHON lakói vÉDENcek voltak. A CzF Szótár szerint is a szóalakja PARADICSHON lehetett. A PAR jelenti a PIRos szín tüzét, a leggyönyörűbb színt, az utolérhetetlen szépséget. De jelent életteli PÖRgést mozgást, iPARkodást, serénységet. Kaptak magatartásra, viselkedésre vonatkozó PARancsot, törvényt a felsőbbséggel szemben, saját javukra, egy meghatározott átléphetetlen PARtvonallal. A PAR gyök még jelenti a PÁRa, az éjszakai harmat felüdítő hatását. A PARlag szóban a növényzet buja sokaságát. A kert gyönyörű PARkszerű, (p > b) BERekszerű BIRodalma országnyi nagyságával bejárható, BARangolható volt, az állatok szelídek, BARátságosak. Egy szép, üdvös, PARÁDÉS hon, DICSő lakhely. Ajánlott volt megmARADni az isteni védelem törvényében. ARAD jelentése menedék, menekvés, megmARADás. SzétÁRADó áldás – a minden jóval ellátottság, a környezet kelleme. Az ember tudatában volt PORszemnyi PARányságának az óriási világegyetemhez viszonyítva. Csak így őrizhette meg a csodálatos szépségű, DICSő természet közepén való boldog lét állapotát maga és utódai részére. PARAD – DARAP (p > b) fordítás azt is jelzi, hogy a Föld bolygó felszínének egy DARABja volt elkészítve így, mintának. Az R hangcsoport – ARA – jelent mérhető értéket: ARAny, kARÁt szavakban. Kellemes ízeket: nARAncs, bARAck. ZártkÖRŰ védelmet, a megmARAdás esélyét: ARAd, VÁRAd, gARÁd, PARÁd, JERIkó, JERUzsálem szavakban. A PARAdicshon ÖRÖkéletre bEREndezett védett hely volt. Az R.D – D.R gyök: RaD – DaR, az eREDet, a DERű, boldogság helye. A D hangcsoport – ADI – ADOmány, minden kutatható tUDOmány erEDŐ helye, az első emberi élethely, jelképes ODÚ, ÉDEn, mint ÉDEs otthon. Ádám egyedülléte alatt, itt tanulmányozta az állatokat, növényeket évtizedeken át, és mindennek nevet adott legfőbb jellemzői szerint. A D.CS – CS.D gyök: DiCS – CSoD, a tökéletes teremtés DICSő állapota, a hálaadó DICSéret hangját érdemlő CSODaszép környezet. A CSH hangcsoport – ICSHO – a paradICSHOni állapotokért dICSHImnusz járt volna a Teremtőnek. A H.N – N.H gyök: HoN – NoH, a HON, ottHON, ahol a megNYUHgvás kellemes NOH sóhajával dől HUNYni NYUHgovóra. Összegezve: A PARADICSHON, gyönyörű, PARÁDÉS, felüdítő, minden DICSéretet megérdemlő HON volt az első emberpár számára. A CzF Szótár felsorolja a különböző nyelveken módosult szót: „[…] a hellen paradeisrs, latinosan: paradisus, mely azonban szintén a régi perzsa vagy más régi néptől kölcsönöztetett, minthogy a perzsában paradaészasz, a szanszkritban paradésza jelent idegen és legjobb, legszebb tartományt […] a héberben pedig pardész, az arabban firdausz (többese: farádísz) am. kéjkert […].A latin paradis-us ,us’ végzetéből a magyar nyelvérzés ,om’-ot csinált, valamint ,Aegyptus’-ból is ,Egyiptom’-ot. (Paradics-hon? Egyipt-hon?).” Kiem. K.S. A sok szóegyezés ugyanazon forrásból eredést jelenti. A PARÁDÉS HON, DICSő lakhely, PARÁDICSHON megnevezés az első ember nyelvén a nyelvek magván, a ma is élő ősnyelven, a magyar nyelven adatott. Ebből eredően a magyar nyelvet beszélők nem fordítják héberből, perzsából, latinból, görögből, mert egyenesen az eredeti nyelven kapták a szót. Azokban a megemlített nyelvekben csak a módosulat van jelen, ám minden szóalkotó elem értelmét kiemelő, érthetővé tevő, átfogó magyarázatot egyiken sem lehet adni rá. E helyről kétszer indult az emberi élet folyamata – ÉDEN, majd később a Folyóköz Mezeje, MEZOPOTA vagy SINEÁR, ugyanaz a térség.
paradicsom – Húsos, leves, piros bogyótermésű konyhakerti növény. [bérnyelvész: paradicsom alma ’ua’ német] A PARADICSOM a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RaP. A PA ősgyök itt is a gyümölcs féltett védelmét és benne rejlő, a test sejtjeit védő elemeket jelenti. Ehhez hozzájönnek a többi jellemzők: a PAR gyök a mutatós, PARÁDés tűzPIRos szín. A PARADICSOM a legízletesebb konyhakerti zöldséggyümölcs, a szívre legjobb hatással levő. Erre mutat a gyümölcs négykamrás szerkezete is. PaRaDiCSoM – PiRoDó CSoMó hangváz: P-R-D-CS-M – P-R-D-CS-M. De lehetett PARÁDÉ CSOMÓ vagy talán PARÁDI CSOMÓ is. PaRaDiCSoM – PaRáDé CSoMó – PaRáDi CSoMó hangváz: P-R-D-CS-M – P-R-D-CS-M – P-R-D-CS-M. Az R hangcsoport – ARA – érték és védelemjelentést visz be a szóba. Hasonló értéket jelentő az ARAny, ARA, bARAck, nARAncs mandARIn és más szavakban, ami azt jelenti, hogy a pARAdicsomnak valamilyen nagyjelentőségű élettani értéke is van a finom íz mellett (szíverősítő). Az ARAd név, védelmet, megmARAdást jelent. Ezt jelentette ARAD városának neve keleten, az ősi földön, és az alföldi ARAD is. Az R.D – D.R gyök: RaD – DaR, eREDő erő, amely a gyümölcsben van. De a fénytörésből eREDő első szín is, amely PIRos, és az ősnyelven, RED néven is nevezték. A D hangcsoport – ADI – kellemes hangzású az ÉDEs, ÜDE és más szavakban. A parADIcsom gyümölcse igazi ADOmány. A DICS a méltatás szava. A CS hangcsoport – ICSO – a paradICSOm nagy nedvtartalmú, leve kifACSArható, lOCSOg, tOCSOg, lECSEppenve pECSÉtet hagy. A szóvégi CS.M –M.CS gyök: CSoM – MoCS, a gyüMÖlCS törhetősége, VACSkolhatósága (m > v). A gom, tom, tömör, gumó, CSOMó – gömbjelentésűek. Az OM az alma, OMa hasonlóságára mutató. Minden szóeleme magyar, nem német!
paraj – Hosszúkás leveleiért termesztett konyhakerti növény. [bérnyelvész: francia] A PARAJ a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RoP. Alapszava a PA, amely a növény egyféle élettani védelmi szerepét sejteti. A CzF Szótár röviden így ír: „Hangelemre és értelemre legközelebb rokonai a perje, bervény, porczfű, burján, mint buján tenyésző növények. Gyöke par, melyből é v. éj, aj. Alapszava a PA, amely a növény egyféle élettani védelmi szerepét sejteti. képzővel lett paré, paréj, paraj.” Kiem. K.S. A PARAJ a termőföldön, a feltört PARlagon a földművelő által termesztett ALJnövény. Az R hangcsoport – ARA – valamilyen rejtett élettani értéket sejtető, akár a nARAncs, bARAck, szervezetet ERŐsítő hatású. R.J – J.R gyök: RaJ – JaR, mivel ALJnövény, RAJta JÁRunk, némelyek gyomnövénynek tartják. Az AJ gyök vonatkozhat az ehetőségre: szÁJ, mAJszol. E szóban semmilyen francia elem nincs.
parancs – Erélyes felszólítás. [bérnyelvész: szláv] A PARANCS szó a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RiP. A PARANCS valamilyen tevékenység elvégzésére vonatkozó utasítás – iPARkodni! PARancsot adhat ráRIPakodva. Behatárolt területre vonatkozik. Csak azon a téren érvényes, ahol és ameddig a kibocsátó hatalma tart, vagyis benne a fizikai PARtvonal értelme. De a viselkedési PARtvonaláé is. Az ésszerű PARANCS kötelez, de véd is. Az R hangcsoport – ARA – jelen van a szóban. A pARAncs az ERŐs akARAt kötelezően megvalósítandó óhaja, amely IRÁnyt szab, és győzelmet ARAt. Az R.N – N.R gyök: RaN – NaR, a paRANcs lehet követendő RENd fenntartására, elleNŐRzött viselkedésre utasítás. Az ésszerű paRANCS védelem is, visszaRÁNCSa (rántja) a veszélyes út követésétől. Lehet akár felszólítás is: RÁNTS rá (hangzás: ráncs). Az NCS hangcsoport – ANCSO – a parANCS olyan utasítás, amely gÁNCSOlhat egyebek véghezvitelében. A behatárolt kötöttség értelmét az abrONCS, bilINCS szavakban mutatja. A kilINCS bezár és megnyit. A parANCS szintén megnyithat, vagy bezárhat egy lehetőséget. Ha megfigyeljük, a CS hang bármely mássalhangzóval társul, valamilyen gubancot képez. A PARANCSszó olyan a halk beszéd mellett, mint a szép zeneszót megtörő CSÖRÖMPölés. PaRaNCS – CSöRöMP hangváz: P-R-N-CS – CS-R-M-P. Ha PARANCS jön, ROPPANCS gyorsan! PaRaNCS – RoPPaNCS hangváz: P-R-N-CS – R-P-N-CS. Az NCS páros esetenként, a PARANCSon kívül akadályozók megjelenítője: agancs, bogáncs stb. NCS – CSN kapcsolat: a paraNCSot kemény hangon adják, olyan kemény, mint a raCSNi reCSeNő hangja. Ha a PARANCS szó szláv, akkor az alábbiak: bakancs, csincsilla, dancs, fancsal, fincsi, foncsika, foncsor, furdancs, gelencsér, gerencsér, incselkedik, kancsal, kilincs, kincs, lencse, mancs, narancs, nincs, pancs, sincs, szerencse, tincs, villáncs stb. Ezek is?
paraszt – Földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személy. [bérnyelvész: szláv] A PARASZT szó a P.R – R.P gyökből induló: PaR – RoP. A PARaszt, a PÓR, a ROPpanó rög, a PORos mező, a pamPA, kamPA népe. PARASZT a PARlag, a ROPpantható, PORlékony, felPORított, BARázdált, BORonával BORzolt termőföld szakavatott művelője, szakképzett mestere, a feltört PARlag földjének PORASZTója. Innen a név. Alapszava a PA, amely védelemjelentésű is. A PArlag védi a PAmPÁt (füves mezőt) kiszáradástól, a talajt, PAjzs a harcost, PÁva a tyúkjait, PApucs a lábat. PAraszt védi, ápolja, óvja* a kamPA (mező) terményeit, saját és családja kicsiny gazdaságát. EuRÓPa nevében is a jól megmunkálható, ROPpanó PORlékony termőföld az egyik névadó jellemző: JóROPa. A CzF Szótár írja: „Mennyiben a paraszt földmivelőt jelent, gyökre egyezik vele parlag.” Továbbá: „A ,paraszt’ máskép: pór, mely utóbbi egy a német Bauer szóval; így hivják különösen túl a Dunán a hansági, németül Heidbauer nevü, horvát és német parasztokat. Par gyökkel pedig, a héber (campus), arab berr (ugyanaz); arab-török baur v. búr (Brachacker); persa barz földmivelés; továbbá: a tatár nyelvekben föld értelemben eléforduló er, jer, jir, szirr stb. (Adelung. Mithridates); ide tartozónak tekintethetik a latin: arvum a görög ara, aroura is. Eredetileg tehát am. paraszt földdel bánó, földmivelő, s e nevezetben elemeinél fogva semmi becstelenítő nem foglaltatik.” Kiem. K.S. A gyökegyezések azt mutatják, hogy a szó már az egynyelvűség idején kialakult, s a kialakuló nyelvek saját hangzástörvényei szerint módosították a PÓR gyököt nyelvükben: BUR, BAUR, BARz, BER stb. A PARASZT szó hangjai – néhol p > b hangváltással – és gyökszavai jelen vannak az általa végzett munkák megnevezésében is. A PARASZT kaPÁval kaPARÁSZ, kASZával kASZál, terményt SZÁRít, más szóval: szÁRASZT, BARázdát SZÁnt, BORonál, geREBlyél, ARAt, ASZTagot rak. A mezőn végzett BOToló, RÁBotolás, ROBotolás, régiesen: RABota munkák töltik ki életét. A PARASZT – SZAPORÍTja a terményt, SZAPORÍTtatja a tenyészállatokat. Ez csak ízelítő, mert még lehetne sorolni az elvégzendőket. PaRaSZT – SZaPoRíT hangváz: P-R-SZ-T – SZ-P-R-T. A PARASZT szóval kapcsolatban, Erdővidéken, de tán máshol is, ha távolról nézik a kemény munkáját, arra mondják: jól REPESZTi. De a rögöket is REPESZTI, PORASZTja. PaRaSZT – RePeSZT – PoRaSZT hangváz: P-R-SZ-T – R-P-SZ-T – P-R-SZ-T. Amennyiben módja van, és kedvezőek a körülmények, a PARASZT bővíti, TERPESZTi tevékenységi területét. PaRaSZT – TeRPeSZT hangváz: P-R-SZ-T – T-R-SZ-T. Még van egy szó, amely némely tájon él, Felső-Háromszéken is. Amikor rávág a kapa fokával a száraz rögre, székelyül: galyra, gajra, akkor széjjelPARISZTozik, azaz szóródik. Tehát a jól ROPpanó, PORhanyó rög a PARASZT keze alatt PARISZTozva, PORASZTva PORlad szét. A földművelés a legfontosabb megélhetési ágazat, így a PARASZT rendkívül fontos SZEREPET tölt be az emberi társadalmi rétegződésben. PaRaSZT – PaRíSZT – SZeRePeT hangváz: P-R-SZ-T – P-R-SZ-T – SZ-R-P-T. Gazdaságának fenntartása, gondozása tölti ki életét. A PÓR, paRLaghoz kötődése tagadhatatlan. E kötődését bizonyítja a RL kötött mássalhangzó-páros jelenléte is, amely a mezőgazdasággal kapcsolatos szavak értelmi meghatározója. Többek közt: bérlő, bírlal, érlel, gyarló, őrlő, pazarló, porlad, sarló, tarló, tárló és mások. Az R hangcsoport – ARA – a pARAszt a nyARAt a mezőn, a kampán tölti. Egy vagy több dARAb tERÜletet művel ARAszolgatva, hogy előtEREmtse a család és mások kenyERÉt. Munkája felülmúlhatatlan értékű, bARÁzdát szánt, magvakat szÓRÓ keze ŐRIzi, ápolja, hogy tEREmjen is. ARAtás, takARÁs nyomán begyűjtöttek az ő munkájának bÉRE, fizetsége, ha valamilyen ártó ERŐ nem teszi tönkre. A megnevezésben jelen van az ARAsz mértékegység, s az ÁREnda szó is kötődik a föld emberéhez, aki igazi termelő munkával állítja elő a legfontosabb nyEREséget, a kENYEret. Az ÁR, mint lépéssel bejÁRt, körüljÁRt földdARAb (10 lépés oldalhossz), hektÁR**, az ÁR százszorosa. Az R.SZ – SZ.R gyök: RéSZ – SZóR, a paRASZt jussát, RÉSZét jelentené az elSZÓRt magvai nyomán kikelt termény, mint osztályRÉSZe munkájának. De jelenti az emberiség egy külön RASSZ, RÉSZét is, amely – ha békén hagyják – az egyedüli békés RÉSZe a Föld, lakosságának. Ugyanakkor a PARASZT szóban levő ASZ értelemadó gyök is kifejező erejű, különösen az SZT párossal együtt, de külön is. Az ASZ érettséget és kiterjedést jelent – ASSZony, ASZtag, ASZtal és több más szóban. Az SZT hangcsoport – ASZTI – a parASZTI élet jelenségeit leíró. A mindennapos fárASZTÓ munka, a családi ASZTAlra való élelem előteremtése miatt. Az aggASZTÓ, emÉSZTŐ gondok egész évben az időjárás miatt, az ESZTEndő munkájának hozama végett. Ha kell a téli fagyASZTÓ hidegben is helyt állni, rettegni a termésfOSZTÓ fagytól, várni a rügyfakASZTÓ tavaszt. Remélni a jó fűnövESZTŐ nyarat, hogy a jó legelőre hajtsa ki a pÁSZTOr a tehéncsordát, vagy a havasra a juhokat. Várni a betakarítást, hány kévét, kerESZTEt ad búza, árpa, rozs, zab. Cséplésre vár az ASZTAgba rakott gabona. Mennyit omlASZT, erESZT a cséplés, lesz-e elég kenyérlISZT? E képhez tartozik a szüretre készülve a hordót, kádat, csebret a kútnál degESZTŐ gazda. A tÉSZTÁt dagASZTÓ, kenyeret sütő asszony, aki télen az OSZTOváta lábítóját tapossa, hogy legyen pOSZTÓ ruhára. TISZTElni kell a földet művelő PARASZTot, mert nélküle nincs élet! SZT – TSZ kapcsolat: a paraSZT, ha az időjárás miatt tönkremegy termése, keservesen, de héTSZer is újrakezd. Nem a teTSZés vagy nem teTSZés határozza meg életét, hanem a SZükségleT. Addig dagaSZTja a földet, ameddig remélhető a kelés és érlelés. Ezt a PARASZT szót mondja szlávnak a szavak eredetéről hazudozó bérnyelvészet, holott velejéig magyar! Körülírható, átfogó magyarázat adható róla. A szót alkotó hangok jelen vannak, a vele kapcsolatos, vagy rávonatkoztatható kifejezésekben. A szót alkotó gyökök, hangcsoportok más magyar szavak szerves értelemadó részei.
/*/ Az ember a Föld széppé tételére, művelésére teremtetett, nem a rombolására. Isten nem atomtudósnak szánta az embert, hanem a Föld élővilága ápolására, gondozására, gyümölcsei fogyasztására. Ha megmaradt volna a teremtői törvényben, az eredeti környezetében soha nem lett volna szüksége sem fűtésre, sem világításra, így teljes élete kellemes ünnepi hangulatban folyna. Később csak olyan találmányok születtek volna, amelyek semmilyen ártalommal nem károsítanak.
/**/ HEK = száz. HEKtár, hekTÁR TÉRségre, HEKtó, hekTÓ folyadékra. A trójai HEKtór, HekTÓR neve: százszor jobb, TORonyként kiemelkedőbb volt másoknál.
parázna – Erkölcstelen, buja. [bérnyelvész: szláv] A PARÁZNA a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RaP. A PARÁZNA szó PAR gyöke a tűzként izzó PARázsló testi vágy, de PÁRban lét is. Izzik a PÁRzásért – RIP-ROP – minél többször. Az R hangcsoport – ARÁ,– a szűz ARA és a pARÁzna a két véglet. A pARÁzna, kincset ÉRŐ erkölcsiségét dobja PORba, sárba. Az R.Z – Z.R gyök: RáZ – ZűR, a paRÁZna kelleti, RÁZza, RIZálja magát, ZŰRökbe keveredik. A ZN hangcsoport – ÁZNA – meghatározó értelemadó a szóban, parÁZNA mindig rÁZNÁ magát, párOZNA, azaz PÁRosodna. Még akkor is, ha fÁZNA, ha ÁZNA, bármilyen vÉZNA, ha bírná a gerEZNA, és állna a pÓZNA. Ez a mondat kissé fura, de kell annak bizonyítására, hogy magyar a szó. A ZN páros, alvó Z.N – N.Z gyökkel: ZeN – NéZ alkothatók a NÉZ, NŐZ szavak, a Z zöngétlen párjával az SZ hanggal a nemi NESZülés (izgalom), a NÁSZ. Az NZ kötött mássalhangzó-páros oly szavakban van jelen, amelyek kötődnek az elítélendő nemi felkínálás fogalmi köréhez: burjáNZó ösztön, voNZó testiség, kíNZó vágy, öNZő kéjelgés, s a meredekebb: péNZ, mint mozgatórugó. PaRáZNa – PáRoZNa hangváz: P-R-Z-N – P-R-Z-N. Az erkölcsösség látszatának megőrzése végett régen a nőnek PARÁZNIa, azaz félnie kellett, hogy senki ne tudjon róla, mert híre megy, s a PARÁZNA bélyegét ragasztják rá. PaRáZNa – PaRáZNi hangváz: P-R-Z-N – P-R-Z-N. A paRÁZNÁt erkölcsileg ROSSZNAk, rossz példának tartják. A PARÁZNA nő hajt a PÓZNÁRA, PÉNISZRE. PaRáZNa – PóZNáRa – PéNiSZRe hangváz: P-R-Z-N – P-Z-N-R – P-N-SZ-R. Ha férfi a PARÁZNA, PINÁZÓRA vall. PaRáZNa – PiNáZóRa hangváz: P-R-Z-N – P-N-Z-R. A PARÁZNA szónak kapcsolata van az égő PARÁZS fogalmával. Az állandóan PARÁZNA gondolatoktól fűtött személy, mintha PARÁZSON ülne. PaRáZNa – PaRáZSoN hangváz: P-R-Z-N – P-R-ZS-N. Történelmi példa a trójai PÁRIZS királyfi örökösen PARÁZSló nemi vágya. A PARÁZNA fő gondja, hogy mindig AZNAPRA megtalálja a nemi kielégülést. PaRáZNa – aZNaPRa, hangváz: P-R-Z-N – Z-N-P-R. A hivatásos PARÁZNA a PÉNZRE hajt. PaRáZNa – PéNZRe hangváz: P-R-Z-N – P-N-Z-R. A PARÁZNÁK fittyet hánynak az erkölcsi PÓRÁZNAK. PaRáZNáK – PóRáZNaK hangváz: P-R-Z-N-K – P-R-Z-N-K. A CzF Szótár más jellemzőkről is ír: „[…] valószínü, hogy a parázna szóban is a nő kerülgetésének alapértelme rejlik, s gyöke par v. por rokonságban van azon szókkal, melyekben a par por forgásra, keringésre, körre vonatkozik; […]. Mi e szónak alakját illeti, magyar elemzés alapján több oly szóval áll képzői rokonságban, melyek a maguk nemében valami alávalót jelentenek, mint: vézna, […] A szláv prázni v. prázdni csak hangban egyezik vele, mert értelemre am. üres (Jancsovics Szláv-magyar szótára), a magyar „parázna” pedig szlávul: szmilní,” Magyarázat fölösleges. ZN – NZ kapcsolat: a paráZNa – amint fent már volt szó – mindig pároZNa a kíNZó vágy, öNZő kielégülés keresés, esetleg a péNZ voNZása által sarkallva. A szó még az egynyelvűség idején kialakult, lévén a legősibb „szakma”.
parázs – Izzó tüzelőanyag. [bérnyelvész: szláv] A PARÁZS a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RoP. A PARÁZS vagy az értelmileg kötődő PERZS, PÖRZS, égetés, tűz. Jelentős a szóbokra van a magyar nyelvben: par, per, pír, pir, pör, ver, vör stb. gyökökre épülve. A p > f > v hangváltásokkal más gyökszavak is fellelhetőek. Az izzón VÖRöslő, ROPogó PARÁZSon PIRuló FORró hús finom illata. Ami PARázsló, az PORrá ég. MegPERZSel, felPÖRZSöl. A PARÁZS tüze véd a hidegtől. Van vidék, ahol PARIZSként ejtik. A PARÁZSt, PARIZSt megVARIZSolják, hogy hőhatása erősebb legyen. Az R hangcsoport – ARÁ – jelen van a pARÁzs, zsARÁt, dARÁzs (csípése égő), pIROs, vÖRÖs, pIRUl, fORRÓ és más szavakban. Az R.ZS – ZS.R gyök: RáZS – ZSaR a szó alkotó eleme: paRÁZS – ZSARát, ZSARátnok, de ez utóbbi inkább a már kihunyó PARÁZS megnevezése. Jelen van a RŐZSe, RÚZSa szavakban is. A paRÁZZSal vallatáskor ZSARolni lehet. A PARÁZS – ZSARÁP teljes átfordítás, p > t hangváltással: ZSARÁT. PaRáZS – ZSaRáT hangváz: P-R-ZS – ZS-R-T. A PARÁZS PÖRZSE éget. PaRáZS – PöRZSe hangváz: P-R-ZS – P-R-ZS. Az erdélyi PRÁZSMÁR falu is azért kapta e nevet, mert tűzvész pusztította el, PARÁZS MARta, és miután a PARÁZS MÁR kihunyt, utána is még sokáig érezhető volt a környéken a PERZSelt, égett szag. PaRáZS – PeRZS hangváz: P-R-ZS – P-R-ZS. Vagy itt a másik: PaRáZS MaR – PRáZSMáR hangváz: P-R-ZS-M-R – P-R-ZS-M-R. Az érzelmek halmaza, a nemi vágy is PARÁZSként égeti az egyént. Az ősi Trója királyának kisebbik fiát azért hívták PÁRIZSnak, mert állandóan PARÁZSként égett benne a nemi PÁRZÁSi vágy. Még a város ostroma alatt is állandóan Heléna ágyában, ágyékában sürgött-forgott, az ő nemi nedvében oltotta PARÁZSló nemi tüzét. Ez az érzelmi, testi bővérűsége okozta az ókor gyöngyének, Trójának romlását. Később ő alapította PÁRIZS városát, amely azóta is viseli alapítójának nemi PÁRZÁSi túltengési jegyeit. PaRáZS – PáRiZS – PáRZáS hangváz: P-R-ZS – P-R-ZS – P-R-Z-S. A CzF Szótár értelmezése a PARÁZSról: „E szó első értelmében alapfogalom az égés, tüzesség, melegség, s gyöke par rokon a pára, párol szók gyökéhez. Ugyanezen alapfogalom rejlik a porzsol, pěrzsěl, pörzsöl, pěrgěl, pörgöl, pörköl, pěrnye, pörnye szókban, s általán azon szók osztályába tartozik, melyekben az ar, er, or, ör, ur, alaphang tűzre, égésre vonatkozik, milyek az árja és más családu nyelvekben nagy számmal találtatnak. Közelebb rokonok hozzá a szanszkrit prus (brennen, flammen), hellen prhJein (verbrennen), persa parváz (fény, világ), purszúz (égő), német braten, szláv prázsen stb.” Kiem. K.S. A gyökegyezések bizonyítják, hogy a felsorolt nyelvek szavai az ősnyelvből, a nyelvek magvából erednek. A szót a mai magyar nyelv eredeti alakjában őrizte meg a magyarázhatósággal együtt.
párduc – Afrikában, Ázsiában élő, sárga alapon fekete foltos, néha fekete bundájú macskaféle ragadozó. [bérnyelvész: vszó: görög] A PÁRDUC a P.R – R.P gyökből indul: PáR – RöP. A PÁRduc gyorsan PERdülő, szinte RÖPülve ugró haRAPó, PARÁDés szépségű PRÉDáló vad, egyetlen mozdulattal elROPpantja áldozata nyakát. Mivel a PRÉdáját mindig FÁRA DÚColja fel, így ez a tulajdonsága is névadó. Neve lehetett FÁRADUC, FÁRDUC is némely helyen a kezdetek idején. Névadója még a gyors PERDÜLŐ képessége. Ez okon nevezhették PERDŐCnek is. PáRDuC – PeRDőC hangváz: P-R-D-C – P-R-D-C. Nem véletlen az RD páros jelenléte a páRDuc nevében, mert RagaDozóról van szó. Az RD hangcsoport – ÁRDU – a pÁRDUccal kapcsolatos kifejezései: nem szívderítő kifejezések értelemadója: IRDAtlan ERDŐ, gepÁRD, ORDAs, hORDA, mORDUl, szURDOk, ORDÍt és mások. Az RD páros R.D – D.R alvógyök a szóban: RúD – DuR, de párosként is többnyire kellemetlen, DURva jelenségek, tárgyak, lények neveinek meghatározó értelemalakító párosa, akár tengely-, akár véghangzó. A szóvégi D.C – C.D gyök: DuC – CuD, a párDUC prédáját felDÚColja, DÚCRA teszi a fára, hogy biztonságban legyen, mivel CUDARul félti más ragadozóktól. PáRDuC – DúCRa – CuDaR hangváz: P-R-D-C – D-C-R – C-D-R. FelDÚColja a FÁRa és ROPP. PáRDuC – DúC RoPP hangváz: P-R-D-C – D-C-R-P. Az RD – DR kapcsolat: a páRDuc, mint RagaDozó, hasonló a munDRuchoz (hiúz), mindkettő hiú, büszke és kényes szépségére. Hasonlóan RagaDozó a kis viDRa is.
paripa – Szép mozgású, nemes hátasló. [bérnyelvész: vszó: görög] A PARIPA szó a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RiP. E gyök kétszer fordul elő a megnevezésben. A PARIPA szó minden eleme érthető, magyarázható magyar nyelven. Vehetjük az iPARkodni igét, amelynek alapértelme a POR sűrűségéből, sokaságából jön. Sokasítani a mozgást, azaz lassú PORoszkálásból lendülni, i-POR-kodni szaPORán. Ugyanakkor a per, pör, pergő, pörgő, tehát tüzes (pir), gyorslábú, gyorsforgású, táncosan PERdülő, elPORzó PARIPA kifejezés is ezt az értelmet hordozza. A PAR fordított RAP gyökalakja a vágtázó ló patái által csapott zaj kifejezője, ezt a TRAP hangcsoport még inkább mutatja. Az R hangcsoport – ARI – a pARIpa nyEREggel mutatós. A pARIpa valaha nagy érték volt, pARItása ARAnnyal volt mérhető. A pARItás is eredeti magyar szó, a csEREkEREskedelemben ló valaha volt nagy értékét jelenti. A pARIpáért vele PÁRban egyenlő pARItású ARAnyat kellett felkínálni. Ugyanígy az ARAny kARÁt szavakban való jelenlét is az egyenlő, azonos értékARÁny értelmét hordozza. A RIP gyök erőt kifejező, a RIPakodik szó alapja. PÖRögve táncolva, patkója alatt pattog, ROPog a kövezet. A madár szárnyának volt az ősnyelvben egy másik neve is. A madÁR szÁRnyaival, a RIPÁival, ARIPÁival. RIPPAdozva REPÜl. A pARIPA szóban ez is megjelenik. A jó PARIPA mintha RIPÁval RÖPÜlne. A székely nyelvjárásban jelen van ez. Aki gyorsan cselekszik, arra mondják: jól REPEszti. Aki gyorsan beszél, az PEREl, REPÜlnek szavai. A román REPEDE = gyorsan. Ez ősnyelvi örökségük. Tehát ez ősi magyar nyelvelem, nem görög. A görög nyelv megörökölte. A PARIPA értelmébe kissé a PApRIka tüze is „áthallik”. A paPRika PR párosa – PAR alvógyök – szintén tüzet jelent. Székelyföldön, aki gyorsan szedi a lábait, tehát siet, arra mondják: jól APRÍt. A magyar nyelv szavaiban nincsenek véletlen hangtársulások. A P hangcsoport – IPA – az IPArkodik, rIPAkodik, tIPOr, rÖPÜl jellemzői. A CzF Szótár így fejti ki: „Alapértelménél fogva azon par, por, per gyökű szók osztályába sorozható, melyek forgó, keringő mozgásra, vagy általán körre vonatkoznak, mint: paracskó, parittya, párta, perdül, pereszlen, porgolat, pörget, pörgetyü. […] E szerint paripa am. parava, pariva, mint a kar gyöktől karava, karama, karima. Tudnivaló, hogy a b, p, v, f, m, mint ajakhangok rokonok. A görög parippos szót, […] lehetetlen ide vonszolni. A szláv nyelvekben eléforduló parip, paripa, parippa, alkalmasint a magyarból ment által, úgy hogy Jancsovics István a szláv-magyar részben fel sem hozza.” Kiem. K.S.
paríroz – (Ütést, szúrást, vágást) vívásban felfog, (ki)véd, (el)hárít. [bérnyelvész: német < francia < olasz] A PARÍROZ szó eléggé furán hangzó a magyar szövegben, de az ősnyelvben létezett. A P.R – R.P gyökből indul: PaR – RoP (p > h: hárít), de megfigyelendő, hogy e gyök is mindkét végletet kifejező, akár a többi gyökszó. Támadást és védekezést. A PARaszt ROPantja a rögöt, védi gazdaságát, visszaveri, HÁRítja, kiPORozza a kártevőket. A PÁRduc támad, de ROPpant félti a PRÉdát. A PARázna PÁRzásra hajt, de PARázóan, ROPant fél, hogy kitudódik. A PARázs ROPog a tűzben, meleget nyújt, de a PARázstól PARázunk is, mert megéget. A PA ősgyök, PAR gyök, védelmet is jelent. A ROPpant félelem PARázó érzet. A PARÁZÓ félelem PARÍROZásra, védekezésre sarkal, késztet. PaRíRoZ – PaRáZó hangváz: P-R-R-Z – P-R-Z. A PÁva védi tyúkjait farktollai kiterjesztésével. A PAjzs is védőelem. A PARlag védi a talajt a kiPÁRolgástól, s így a kiszáradástól. Az R hangcsoport – ARI, ÍRO – jelentése ARÁny, tehát a PA, PAR, azaz védelem EREje egyenlő ARÁnyú a támadás EREjével, azaz jó a PARItása, hÁRÍtja azt. Ha a védelem gyengébb, mint a támadás EREje, akkor összeROPpan. A p > h váltás – PAR > HÁR – nem szabálytalan, mivel a lágy hangok bármikor válthatnak kemény, pattanó, erős hangokat. A baba is lágy hangokkal kezd beszélni. Ütést eredményes kivédéséhez, annak erejével egyenlő PÁRját teszi szembe vele: PARíroz. Az R.Z – Z.R gyök: RoZ – ZüR, a paríROZás, paRÁZó, SZORongatott, ZŰRös esetben szükséges.
paritás – Értékpapír tőzsdei árfolyamának a névértékkel való egyezése. [bérnyelvész: latin] A PARITÁS P.R – R.P gyökből induló szó: PaR – RoP. A PARitás tulajdonképpen egyenlő értékű PÁR keresése, azzal egyeztetés. PaRiTáS – PáRíTáS hangváz: P-R-T-S – P-R-T-S. A PARitás: az állami pénznem megfelelő védettségének (pa = véd, takar, para – hárít) mértéke. Ez a gazdaság egyensúlyban tartásának, s a fizetőképesség megőrzésében ROPpant fontos. Ellenkező esetben összeROPpanhat az egész. Az R hangcsoport – ARI – itt is az ARÁnyt jelenti, a pARItás: pénzegységek értékének viszonya ARAnyfedezetük, banki ARAnyletét alapján. A PARITÁS addig szilárd, ameddig a kibocsátott bankjegymennyiség bármikor átváltható a névértéknek megfelelő ARÁnyú ARAny mennyiségre. Egyszerű, közérthető példaként: ha az államnak van egymilliárd tallérnak megfelelő ARAnytartaléka, akkor kibocsát egymilliárd tallérnak megfelelő bankjegyet, amely bármikor beváltható az utolsó tallérig, s a bank nem omlik össze, mert jó a PARITÁS. Minden egyes tallérnak meg van a PÁRja aranyban, ettől jó a PARitás. Ha eggyel több tallért bocsátott ki, az utolsónak már nem jut ARAny. Ez csőd. Ha sokkal több bankjegyet bocsát ki, az pénzhígulás (infláció), amely a csőd előjele, ez csak különböző állami közbeavatkozásokkal kezelhető. Ilyenkor az állam értékpapírok kibocsátásával felkínálja ingatlanjait, hogy a pénznemet már ne terhelje. Erről még alább. Az R.T – T.R gyök: RiT – TiR, az egyensúlyt fenntartó műveletek a RITkítás-sűRÍTés-hígítás, azaz különböző számvételi TORzítások sorozata. A T hangcsoport – ITÁ – az efféle tETTEk, ügylETEk, bankművelETEk a hITElesség látszATÁnak megőrzését szolgálják. De a hITEltelenség takargATÁsát is. Az egyén, a polgár csábÍTÁsát újabb hITElek felvÉTElére a parÍTÁsát vesztett értéktelen pénzből, saját értékeivel támogatni, az egyensúly fenntartását. A T.S – S.T gyök: TáS – SáT, az elkendőzés, elTUSolás, SATírozás, a bankügyletek SÖTét titkai. Ennek ma egyetlen állam sem tud eleget tenni, mivel a megfelelő ARAnyértékARÁny, a PARITÁS – úgy ahogyan régen – már nem létezik.
parittya – Bőrdarabból és két végén hozzáerősített szíjakból álló, a benne elhelyezett követ gyors forgatás és az egyik szíj eleresztése után kiröpítő egyszerű hajítófegyver. [bérnyelvész: szerb–horvát vagy szlovén] A PARITTYA a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RöP. A PARITTYA szóban a PA ősgyök ütés értelme van jelen (pall), de védelmi fegyver is: PAR. A megPÖRgetés utáni kiRÖPpenés szintén a kezdőgyökben. Az R hangcsoport – ARI – itt is jellemzőket leíró: a bőrdARAbra ERŐsített szíjjak, megfelelő ERŐvel kell fOROgnia, pÖRÖgnie. Az elEREsztés pillanata fontos, a pARIttyásnak ÉREznie kell e pillanatot, hogy a lövedék pontosan célba jusson. Az R.TY – TY.R gyök: RiTY – TYiR, a RITTYen beTYÁRul csatTAN.. A TY hangcsoport – ITTYA – az ezt követő jelenséget írja le: az elengedett szíj rITTYEnése, de rITTYEn a kő is becsapódáskor, s RIPITTYÁra töri a cserépedényt. PaRiTTYa – RiPiTTYa hangváz: P-R-TY – R-P-TY. Darabokra APRITJA, APRITTYA az üveget. PaRiTTYa – aPRíTTYa hangváz: P-R-TY – P-R-TY. Egy jól irányított PARITTYAlövedék, lePIRÍTTYA (pirítja) a gőgöt (Dávid – Góliát). PaRiTTYa – PiRíTTYa hangváz: P-R-TY – P-R-TY. Következménye az eltalált lény erejének elernyedése, meglÖTTYEnése. A lágy mássalhangzó kettőzése a hatékonyságot is kiemeli. A PARITTYA leírása a CzF Szótárból: „Ezen eszköznek magyar neve kétségtelenül a pergetés, forgatástól vétetett, s gyöke azon par, mely per, por rokonaival forgásra vagy körre vonatkozik, melyből lett az elavult ige parít v. parint, azaz: perít, perint, abból paritó, parintó, parittó, végre parittya.”
park – Nagyobb díszkert. [bérnyelvész: nk… latin] A PARK a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RoP. A PARK PAR gyöke a feltöretlen gyep, PARlag, régiesen: PARrag. Alapszava a PA, amely védelem, takarás értelmű. A PARK PÁzsitja védő, takaró. Az RK hangcsoport – ARKO – a pARKOsított terület behatárolt. Ilyen behatárolt értelműek a bÁRKA, ERKÉly, zÁRKA vagy ÁRKÁdok közti tér. Az RK páros, mint R.K – K.R gyök: ReK – KöR, a beREK, KERítés szavakban. A paRK szép díszKERt teleRAKva RItKa értékes növényekkel, virágokkal. Egy gondosan rendezett paRK párját RIKítja szépségben. A PARK szó élt az ősnyelvben. Párhuzam a berek címszónál, amellyel a CzF Szótár szerint rokon: „a franczia parc, angol és német park, melyet a német nyelvészek bergen, barg szóból származtatnak.” Csakhogy azok meg tartalmazzák az RG párost, amely az RK zöngés párja, és így bizonyítottan ősnyelvből eredő szavak, amelyekre csak a mai magyar nyelven adható magyarázat. Bizonyíték, hogy az ellenoldali értelem is ugyanazzal a hangvázzal megjeleníthető magyar nyelven. A PARK magyar megfelelője: BEREK, a BOKRaival, PARlagjával. PaRK – BeReK – BoKoR hangváz: P-R-K – B-R-K – B-K-R. De a régi, ősnyelvi PARG, PARAG is. Vagy minőségi emeltség értelemmel: BEREG. A gyönyörű növényekkel dúsított térség, a PARK értelmi ellenpárja a KOPÁR üresség. PaRK – KoPáR hangváz: P-R-K – K-P-R. RK – KR kapcsolat: a paRK képletesen vagy valóságban KöRülKeRített pázsitos, parlagos zöldövezet, tele fákkal, boKRokkal virágokkal.
parlag – Megműveletlen termőföld. [bérnyelvész: szláv] A PARLAG a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RoP. A paraszt címszónál is esett szó róla. A PAR gyök után az RL páros meghatározó a földdel, mezőgazdasággal kapcsolatos szavakban. A PARLAGból lesz a termőterület. A PARLAGon hagyott föld nem terem. A paRLag megműveléséhez kapcsolódnak: a béRLő, bíRLal, éRLel, gyaRLó, őRLő, pazaRLó, poRLad, saRLó, taRLó, táRLó és más jelenségek. A PAR gyök itt is takaró értelmű, hiszen a PARlag eltakarja, védi a földet a kiszáradástól. A PARLAG szó tengelyében levő RL hangcsoport – ARLA – jelen van több mezőgazdasággal kapcsolatos szóban, mint értelemadó. A pARLAgon hagyott földnek a mezei nyulak a bitORLÓi, gyARLÓ füvén kóbORLÓ, vándORLÓ állatokat, néhány hecsERLI bokrot (csipkebokor) látni. Nem növeszt gabonát, műveletlenül áll, így nem járja sARLÓ, nem marad tARLÓ. Legfeljebb zsURLÓ terem rajta. Nem tudom, hogyan sorolhatnám ezt „szlávul”, hiszen a földműveléssel kapcsolatos összes RL párost tartalmazó szó csak magyarul bontható, magyarázható. Az L.G – G.L gyök: LaG – GaL, a GAL, GAJ gyök ősnyelvi jelentése: föld. Ez volt az ősnyelvi neve a FÖLD bolygónak, és ezt jelenti GALicia, GALícia térségek nevében is. A görög mitológia GAIA (gaja) istenségének neve is ezt jelenti. Őt tartották a GAJ, a FÖLD istenének. A parLAGon hagyott tér álLAGa, GALagonya, gaLAGonya, parLAGfű stb. A PARlagon, parLAGon örömmel PARéznak, LEGelnek, leGELnek, eleGELnek, eLEGet esznek az állatok, sok jó ROPogtatható füvet találnak. RL – LR kapcsolat: a paRLagon hagyott föld valamilyen más céLRa szánt teRüLet. A paRLagon hagyás és az ugaRLás közt a cél, de a látvány is különbözik.
párna – Tollal vagy más puha rugalmas anyaggal töltött, kényelmes fekvéshez, üléshez használt tok huzattal együtt. [bérnyelvész: szláv] A PÁRNA a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RoP. A PÁRNA alapszava a PÁ, amely védelem értelmű, ez esetben a fej nyugvását szolgáló. A PÁRNA szóban ott a NŐ, a PÁR, az ő PÁRNÁs testi finomsága. A jó PÁRNA PIHével, PILlével töltött, PÁHolható, PUHa tömésű ágynemű, így e szónak lehetett valaha PÁHNA vagy PÁLNA alakja is. Az első PÁRna tartalmazhatott összetört, ROPpantott száraz füvet, leveleket. Egy névadó még, hogy az emberPÁR házas ágyi PÁRnája. A PÁRNA részese a PÁRNAcsatás házas ágyi PORNÓnak. Székely mondás a több gyermekes házaspárhoz: Látom, hasznos vót a PÁRNAháború. Bár nem jellemző minden PÁRnára a PÁRként használat, de az is. Alvásra nélkülözhetetlen PÁRom a PÁRna. Mindenképp ősnyelvi szóalak, mivel nem elhihető, hogy jóval kevesebb, mint kétezer éves nyelven nevezzenek meg egy olyan fontos kelléket, amely már az emberi történelem hajnalán, első estéjén az ember feje alá kívánkozott, tehát létezett. Meglehet, hogy az első PÁRna PARlagból tépett fűPEMetéből, fűPAMacsokból készült. A PÁRNA egyféle emelt RÁNPA, RÁMPA, amelyre a fejét helyezi a fekvő ember. Az RN páros valamivé vált minősítést is jelöl. Az RN hangcsoport – ÁRNA – a fáradt ember óhaja: bárcsak vÁRNA rám egy pÁRNA. A pÁRNA tartozéka a cÉRNA, de a lucERNAlevél is jó pÁRNÁnak, gyógyhatású. Az RN páros, mint R.N – N.R gyök: RoN – NoR hangjaival alkotható szavakból a RONgy szó ad puha tapintásra hasonlatot. A RENd, RANg a mutatós PÁRNÁk vetett ágyakon felvonultatása. De az álomba RINgatás kellemes kelléke is. RN – NR kapcsolat: a páRNa ágyneműdísz is, így nem mindegy szíNRe, anyagra milyeNRe essen a választás.
part – A szárazföldnek vízzel határos része, széle. [bérnyelvész: olasz] A PART a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RoP. A PA védelem értelme van jelen a szóban, a PARt véd és védeni kell. A PA gyök a vizet is jelenti: PAtak. A szó alapja a kettő, a PÁR. A folyóPARtok PÁRhuzamosak. Az RT hangcsoport – ARTO – két pART a folyót közrefogva, zÁRT mederben tARTÓ, ezek a pARTOk visszataARTÓk ÁRTÓ áradatok idején. A pART lehet meredek mART, ezek védik a folyót a szétterüléstől, s védik a körülötte levő területeket az ÁRadástól, ÁRTalomtól. Néha megROPpan, megREPed az ár erejétől, de kitART. A vizek eddig még mindig visszatÉRTEk a pARTOk közé. Az RT páros, mint R.T – T.R gyök: RéT – TéR, a paRTok a RÉTen a TÉRt kettészelő víz két oldalán futnak, néhol RÚTul beszakadt maRTokkal. A PART – TRAP teljes átfordítás mutatja, hogy a két PART közt TRAPpol a folyóvíz. PaRT – TRaP hangváz: P-R-T – T-R-P. De azt is, hogy a PART a vízen kívüli TEREP. PaRT – TeReP hangváz: P-R-T – T-R-P. RT – TR kapcsolat: a paRT, a maRT a meder szegélye, amely az árvíz gyöTRelmeitől, háTRányos következményeitől védené a paRTmentén lakókat. Értelmezhető, megmagyarázható magyar szó, és nem olasz jövevényszó.
párt (pártos) – Valamely társadalmi osztály, csoport érdekeiért küzdő politikai szervezet. [bérnyelvész: német < francia] A PÁRT szó a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RaP. Az emberPÁR* jó példa lenne a PÁRtok közti együttműködésre. Családjuk, népük jóléte függ a jó szándékú együttműködésüktől. A PÁRT, mint politikai csoPORTosulás, szintén a két oldal hasonlata. Névadó jelenség a folyó által két részre osztott terület két PARTja is. A folyó ügyek mibenléti megítélése, megoldási módozatai** által RÉSZekre osztott emberi csoPORT a két PARTon álló PÁRT ellentétes PÁRToskodó szembenálló csoPORTja. PáRT – PaRT – csoPoRT hangváz: P-R-T – P-R-T – cs-P-R-T. Nincs itt semmilyen német vagy francia kölcsönzés. Amióta két ember, PÁR ember, azóta két különböző vélemény van, amely messzemenő jó indulattal közelíthető, eggyé olvasztható lenne. Mindkettő ugyanazt az eredményt akarja, csak más-más módon. A rész megfelelője angol, germán, latin és a latinutód nyelveken PART, PARTe, PARTid és változatai. Vagyis átvették a két RÉSZre osztott, két fél, egy PÁR jelentését, ebből a PÁRT szó, megnevezés. A PÁRToskodás „áldásait” szemlélteti az RT párossal alkotott néhány szó, amely párhuzamot mutat. Az RT hangcsoport – ÁRTO – mutatja a pÁRTOskodás ÁRTAlmas voltát a csÖRTE, fERTŐ, házsÁRTOs, hóbORTOs, IRTÓ, sÉRTŐ, vIRTUs stb. szavakban. Az RT páros, mint R.T – T.R alvógyök: RéT – TéR hangjaival alkothatók a TÉR, TÖR, TÜR szavak. A PÁRTok a két TÉRfélen elkülönülve helyezkednek el. Építő együttműködésükhöz TÜRelemre volna szükség, nem egymás ellen TÖRni, TORzsalkodni. A PÁRTok a saját önző érdekeikért a nép jogaiba TIPORnak. PáRT – TiPoR hangváz: P-R-T – T-P-R. A PÁRTnak politikai TEREPre van szüksége, ahol tevékenységet fejthet ki. PáRT – TeReP hangváz: P-R-T – T-R-P. A PÁRTok egymással szemben örökösen PERT viselnek. PáRT – PeRT hangváz: P-R-T – P-R-T. Általában a legvérmesebbek az esélytelen TÖRPEPÁRTok. PáRT – TöRPe hangváz: P-R-T – T-R-P. Választási kampány idején minden PÁRT igyekszik nagy PORT verni maga körül. PáRT – PoRT hangváz: P-R-T – P-R-T. Az erősebb PÁRT igyekszik leTEPERni a gyengébbet. PáRT – TePeR hangváz: P-R-T – T-P-R. Sem az angol party, sem a német Partei, sem a francia partie nem magyarázható teljességében elemeikre bontva azokon a nyelveken. Csak a mai magyar nyelven adható átfogó, mélyreható magyarázat a szó, a fogalom eredetére, mivel csak a magyar nyelv birtokolja az értelmi kapcsolatok viszonyítási alapkészletét, az értelemhordozó gyököket és hangcsoportokat, hangvázakat, amelyek fontosak az eredetkutató elemzésnél. Csak ezekkel – jelen esetben – a PÁR gyök, RT hangcsoport, és az RT kötött mássalhangzó-páros, mint alvógyök figyelembevételével lehet elemezni … magyarul. RT – TR értelmi kapcsolat: a páRTok több boTRány okoznak, mint amennyi gyógyíRT kínálnak a bajokra. A nép gyöTRő gondjaira nincs éRTékelhető megoldási TeRv részükről. Sokaknál csak a hatalom megszerzése, megtaRTása a cél.
/*/ Az emberPÁR, két ellenkező nemű ember, teljesen eltérő testi-érzelmi jellemzőkkel. Csak akkor sikeresek és gyümölcsözők, ha szeretettel, teljes összhangban együttműködnek. Mindkét fél az ő sajátos jellemzői szerinti képességeit, értékeit – az építő, otthonteremtő, boldog jövő, mint megvalósítandó fő cél, érdekében – közreadja. Gyermekeik, utódaik jóléte függ a köztük levő összhangtól, egyetértéstől.
/**/Elméletileg védenek bizonyos elvek szerinti álláspontokat. Vezetőik elvben képviselik az őket követők érdekeit. A mai gyakorlati tapasztalat szerint, bár jó célokat is képviselnek, többnyire saját érdekeiket. A közért való kiállás – kevés dicséretes jó példa kivételével – többnyire álca. Az igazi cél – főleg a semmittevő ellenzéknél – munka nélkül élni. Tisztelet a világszinten egy százalék tört részeivel mérhető, elenyésző kivételnek.
párta – Régi magyar viseletként hajadon lányok korona vagy félhold alakú fejéke. [bérnyelvész: német] A PÁRTA a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RöP. A PÁRTA alapszava a PÁ ősgyök, védelmet jelent. Régen tisztelték a PÁRjukra váró PÁRtaviselő lányokat. A PÁRta a PÁRnélküliség jele. A szülői házból kiRÖPülni készülő lány fejéke. A PÁRTÁban levő lány PÁRTALAN, PÁRATLAN. PáRTaLaN – PáRaTLaN hangváz: P-R-T-L-N – P-R-T-L-N. A PÁRTA szó azért sem lehet német eredetű, mivel tengelyében ott áll az RT páros. A PÁRTA szó lehet rövidítés is, de lehetett minősítést kifejező: mint PÁRTAlan élő, aki szeretne PÁRt TAlálni. A PÁRjára TAláló fiatal lány örömmel RÖPpent ki a PÁRTA alól. Az RT hangcsoport – ÁRTA – a pÁRTÁban levő lány még pÁRTAlan, és ÁRTAtlan. A PÁRTA valaha mutatta a lány ÁRTAtlanságát, védte a körülötte levő férfiak illetlen viselkedésétől. Akkor, amikor még voltak illemszabályok, és volt természetes gátlás, tisztesség- és szégyenérzet. Az ilyen lány nagy ÉRTÉk a házasulandó legények szemében, akik körülötte sERTEpERTÉlnek. Az RT páros, mint R.T – T.R alvógyök: RiT – TöR, RITka szép erény tisztán, érintetlenül, felTÖRetlenül* megőriznie magát a házassága előtt. A PÁRTÁban levő szűzlány mozgása jelképesen olyan, mint a szép fehér galamb RÖPTE. PáRTa – RöPTe hangváz: P-R-T – R-P-T. A PÁRTA a lány fejére illesztett dísz, ék jelképesen RÁTAPasztott. Ez a PÁRTA – TAPRÁ fordításból látható. PáRTa – TaPRá – RáTaP hangváz: P-R-T – T-P-R – R-T-P. A még PÁRTÁban levő szűzlány becsületébe TIPORni bűn volt. A PÁRTATIPRÓ halálbüntetést is kockáztatott. PáRTa – TiPoR – TiPRó hangváz: P-R-T – T-P-R – T-P-R. RT – TR kapcsolat: a páRTa jelezte az áRTatlanságot, visszavetette az illetlen, oTRomba osTRomot, segített elkerülni a boTRányt.
/*/ A szüzesség ma már nem érték. Az olyan lányt, aki arra törekedik, hogy tiszta erkölcsű és szűz maradjon, kiröhögik, gúnyolják. megvetik. Csúfolják, és szinte újjal mutogatnak rá. Becstelen férfiak próbálják megalázni, hogy a többi értéktelennél nehogy tisztább maradjon.