OPERA, SZOPRÁN – a nyelvészet szerint olasz földről érkezett. De ott hogyan alakult ki? Milyen nyelvszerkezeti sajátosságai vannak e szavaknak?
Két vázhang: P és R, tengelyhangok.
A SZO, SZŐ, SZU ősgyökök egyik értelme: emelkedés.
A SZŐlő, SZUlák, paSZUly mind fölfelé kúSZÓ növények. Még pedig gyorsan, ahogy a székely asszonyok mondják: egy hOPPRA má’ fenn van.
A P hang felületjelentést hordoz: Padló, Pázsit, Pű = víz, amely belePi a Padlót.
A Polc magasan van. SZO-P, emelkedő, tért, űrt betöltő, úgymond: belePő, betöltő. Ilyen a SZOPRÁN.
A szOPRÁn hang APRÓ (szapora) rezgésszám nyomán alakul ki. A kÁPRÁzat is egyféle rezgés. A kiválóan rezgő fémnek, a réznek ősi neve: kUPRÉz.
A SZOPRÁN hangfekvés, SZAPoRÁN rezgő hangzat, gyors, sűrűn ismétlődő és kis kilengésű a hangrezgés, s így legvékonyabb, legmagasabb fekvésű hangzat.
SZoPRáN – SZaPoRáN hangváz: SZ-P-R-N – SZ-P-R-N.
A SZON gyök = hang, amint a FON is sz > f hangváltás. Az SZ itt hangutánzó? SZiSZeg (az F Folyamat, Folytatólagosság, de erről máskor).
OPERA?
Az OPERA szó elé helyezzünk egy SZ hangot, írásban: betűt: SZ-OPERA.
Az OPERA alapja a szOP(e)RÁn hang.
Bármely hangfekvés BASSZUStól SZOPRÁNig a természetestől eltérő, művileg erőltetett hangváltozatra épülő műfaj.
Teljesen más hangképzést igényel, mint a természetes éneklés.
OPERA – AREPO, REP, REPül, magasan szÁRnyal.
Magasabb szintű dalművészet, az összes többi SZOPRÁ(n)ja, szOPERÁja.
–
E szavak olaszul nem megfejthetőek, mivel az olasz nyelv egyike a bábeli nyelvekből kifejlődött kései nyelveknek. Nem birtokol minden beszédhangot, így nyelvileg korlátozott képességű.
Csak a világ nyelvi titkainak MAGYARázó nyelvén, MAGYAR gyökelemzéssel lehet megfejteni!