ÓGÖRÖG
Az ógörög nyelv a teremtés nyelvének negédesen eszezett változata. Eszező tájnyelv kialakulása: van egy kényes-negédesen, beszélő törzsfő, sátorapa, nesztor, aki finomkodva, eszezve ejti az S hangot. Mivel ő a fő törzsi tekintély, népe minden tagja utánozza, akár csibék a kotlót, s kialakul az eszező nyelvjárás.
–
AFRODITÉ nevének értelme ógörög nyelvben APRÓ (f > p) FoDRozóDó habot jelent.
AFROdité neve ősnyelvi, szépség, gyönyörűség. A hiedelem szerint AFRODITÉ a habokból született, azaz észlelésekor látvány szerint épp FEREDETT, FÜRÖDÖTT, FÜRDÖTT.
AFRoDiTé – FeReDeTT – FüRöDöTT hangváz: F-R-D-T – F-R-D-T – F-R-D-T
–
SZÓKRATÉSZ – Ókori görög filozófus. SZÓKRATÉSZ, a bölcselő az előzőleg elhangzott SZÓKhoz mindig hozzáTESZ, SZÓKRA TESZ szót. Minden filozófus szószaporító. SZÓKRATÉSZ nem születéskor adatott név, ez tevékenységének jellemzői nyomán az őt körülvevőktől, kapta.
SZÓKRÁTÉSZ – SZÉTÁRKÓSZ teljes átfordítás nyomán, hangzó átcsoportosítással a SZÓTÁRKÉSZ kifejezést kapjuk. Elhihetjük, hogy a bölcselő SZÓKRÁTÉSZ mindig SZÓTÁR KÉSZ állapotban volt, ha valaki kérdezte, magyarázott, osztályozott, SZÉT ÁRKOSZta, szétárkozta, elhatárolta, elkülönítette egymástól a különböző fogalmakat.
SZóKRáTéSZ – SZóTáRKéSZ – SZéTáRKoSZ hangváz: SZ-K-R-T-SZ – SZ-T-R-K-SZ – SZ-T-R-K-SZ
–
ARTEMISZ – SZIMETRA teljes átfordításból kitetszik, hogy volt SZIMETRÁja, ikerpárja Apollón, akivel ikerként születtek, de nevéből kiérthető ÁRTALMAS, ÁRTAMOSZ szerepe is. SZIMATRA ítélt, mindenkit SZEMÉTRE vetett, vettetett, megölt, megöletett, aki ő vagy nimfái szüzességére tört. Állatvédő és gyilkoló volt. Egy személyben volt ÁRTÓ és ÁRTÓ ellenes. Nevének vázhangjaival mutatja jellemzőit.
ARTeMiSZ – áRTaMoSZ – SZiMaTRa hangváz: R-T-M-SZ – R-T-M-SZ – SZ-M-T-R
ARTeMiSZ – SZiMeTRa – SZeMéTRe hangváz: R-T-M-SZ – SZ-M-T-R – SZ-M-T-R
–
LATIN
LUCULLUS – az ősnyelven a LAKOMA lehetett LAKOLA, LAKOLÓ az m > l hangváltás gyakori jelenség. A LAKOMA kedvelőt nevezhették LAKOLÓnak, LAKOLÓSnak, LAKOLLÓSnak, hiszen akinek megfizetnek valamiért, az is megLAKOL, azaz jólLAKTATják, LAKOLtatják tettei által előidézett következménnyel.
Az etruszk, azaz Italföldi ősnyelvű LUCULLUS családnév, valószínűleg lehetett ragadványnév, hiszen köztudott, minden családnév ragadványnév volt előbb, abból alakult ki. Gazdag, jómódú elődei is kedvelhették a LAKOMÁt, LAKOLLÓt, s így erről lettek ismertek, s e jelző maradt meg névként: LAKOLLÓS. Később a latin nyelv hangzásrendjének kialakulásakor LUCULLUSként rögzült.
LuCuLLuS – LaKoLLóS hangváz: L-C-L-S – L-K-L-S
A sok LAKOLLÁSt végül megSOKALLhatja a szervezet, túltelítettség, SOKALLÁS érzetét, csömört kiváltó is lehet. A másik következmény: sok a KAKÁLÁS utána.
LaKoLLáS – SoKaLLáS – KaKáLáS hangváz: L-K-L-S – S-K-L-S – K-K-L-S
–
LUMBUS = ágyék, amely a LOMBOS BOMLÓS ágyékszőrzet képe nyomán kapott ősnyelvi névből alakult ki és latin nyelven maradt így fenn. E kifejezést csak mai magyar nyelven lehet kielemezni gyökelemző eszközökkel.
LuMBuS – LoMBoS – BoMLóS hangváz: L-M-B-S –L-M-B-S – B-M-L-S
–
JUPITER – neve is magyarul fejthető meg. JUPITER, JÓ PÁTER, JÓ ATYA, hiedelmük szerint lelkük mennyekbe felemelője, RÖPÍTŐJE lehet. Ugyanakkor a JÓ PÉTER, azaz JÓ SZIKLA név is kiolvasható belőle. Talán ez okból lett Szent Péter, Róma védőszentje később, a hatalommal megalkuvó kereszténységben, bár szemernyi valós, igazolható történelmi bizonyíték sincs arról, hogy Péter apostol valaha is járt volna Rómában.
JuPiTeR – Jó PáTeR – RöPíTőJe – Jó PéTeR hangváz: J-P-T-R – J-P-T-R – R-P-T-J – J-P-T-R
–
JUNÓ, Jupiter felesége JÓ NŐ.
JuNó – Jó Nő hangváz: J-N – J-N
–
VÉNUSZ neve ősi ÉVA, ENÉ és a NÁSZ, SZÉN, azaz tűz, fényesség, NÁSZtól termékeny SZUNa, valamint SZÜN = kebel, tejjelentés. De nőként SZÍVÉN, SZŰVÉN hordozza gondjait, s ami SZÍVÉN, az a SZAVÁN. Ez is lehet etruszk örökség Vízközi, ITALközi, ITALföldön, hiszen a név valószínűleg élt már az ősiségben ÉVA NÁSZA után becenévként: ÉVANÁSZ –> VÉNUSZ. ÉVA VÉNÁja a mi eredet VONAlunk.
VéNuSZ – ÉVaNáSZa – SZíVéN – SZaVáN hangváz: V-N-SZ – V-N-SZ – SZ-V-N – SZ-V-N
–
NÉVASZTE – Ádám felesége, NÉ VASZ TE, NŐ VAGY TE, N ÉVA SZTE (szte = van)
A teremtés ősnyelvén a lenni ige egyes szám harmadik személyben: VAN alakjának másik változata: VASZ. E szót még nagyanyám is használta (szül. 1882), mikor este a csirkéket kereste: Hol vasztok, hol vattok? VASZ másik jelentése: VÍZ.
VAT – TAV gyök is VÍZ. VAN Isten VANból, VASZból, VATból teremtette a világot VAN, VASZ, VAT által. A VASZ, VAT, VAN gyökök mindegyike létige.
NÉ VASZ TE! – mondta Ádám, azaz: nő vagy te. A jelenlegi ismeretek szerint NEVASZTA román nyelven = feleség. A szlovák NEVESZTA = menyasszony. Ezek szerint ez nem magyar szó? Nézzük. Minden szó abból a nyelvből ered, amelyben alkotó hangjaival körülírhatók jellemzői. Mely nyelven lehet megtenni? Van-e magyarázat a mai magyar nyelven e szóra? Hordoz-e valamilyen értelmet e szó magyar nyelven, amely a menyasszonyhoz, feleséghez kötődő?
Mi az egyik fő jellemzője a menyasszonynak, leendő feleségnek, a NEVESZTÁnak, NEVASZTÁnak?
A NEVESZTA, NEVASZTA, feleség, áldottan magzatot NÖVESZTŐ.
Ő a férfi SZÖVÉTNÖke, világító fénye. NŐ, aki VÉSZTŐl védi magzatát.
Teljesen átfordítva: NEVESZTA – NÖVESZTŐ – ŐTSZEVÖN. Az igazi anya, ŐT SZÍVÉN hordja.
NeVaSZTa – NeVeSZTa – NöVeSZTő hangváz: N-V-SZ-T – N-V-SZ-T – N-V-SZ-T
NöVeSZTő – SZöVéTNök – öT SZíVéN – Nő VéSZTől
hangváz: N-V-SZ-T – SZ-V-T-N-k – T-SZ-V-N – N-V-SZ-T-l
–
JACKSON – e név magyarított alakja: GYEKSZON.
Én fordítva gondolom – a GYEKSZON angolosított változata, JACKSON.
A kis GYEKSZON, GYEK-SZON az áGYÉK KEGYének NÁSZából, NÁSZKEGYből NESZül, fogamzik, születik, s anyai SZÜNből táplálkozik.
–
IKER – az első IKERszülésnél a bába meglepetten: Itt egy másik ered! Azaz: egy más IKERed születik.
Ez volt a kezdet, s a kezdet mindenben meghatározó!
Ha akarod látni, milyen lenne az IKERed, nézz a tIKERedbe.
IKERed ott a tIKERben. ÜKÖRöd a tÜKÖRben.