„Ismerem az embereket, és azt mondom, hogy Jézus nem ember. Felszínes gondolkodás hasonlóságot látni Krisztus, valamint a birodalomalapítók és más vallások alapítói között.
Ilyen hasonlóság nem létezik. (…)
Hiába keresek bármit a történelemben, ami Jézus Krisztushoz hasonló lenne, vagy megközelítené az evangéliumokat. Sem a történelemben, sem az emberiségben, sem a korokban, sem a természetben nem láttam olyat, amit ehhez tudnék hasonlítani vagy ami magyarázatot adna minderre.
Ebben a vonatkozásban minden rendkívüli.
Minél többet gondolkodom az evangéliumon, annál biztosabb vagyok abban, hogy nincs semmi bennük, ami ne haladná meg az események rendjét és ne múlná felül az emberi elme korlátait. (…)
Emlegetitek Caesart, Alexandroszt, a hódításaikat és azt a lelkesedést, amit katonáik lelkéből kiváltottak. De el tudjátok képzelni azt, hogy egy halott ember hódításokat végez olyan hadsereggel, amely az emléke iránt hűséges és teljes mértékben odaszánt katonákból áll?
A seregeim elfeledtek, pedig még élek, ahogy a karthágói hadsereg is elfeledte Hannibált. Ilyen a mi hatalmunk. (…) Nagy Sándor, Julius Caesar, Nagy Károly és én magam nagy birodalmakat alapítottunk.
De mire alapítottuk lángeszünk alkotásait?
ERŐSZAKRA.
Egyedül Jézus Krisztus az, aki a birodalmát kizárólag a SZERETETRE alapította, és még ma is milliók halnak meg érte.”
(Tördelés, kiemelések K.S.)