Miért kezdtem nyelvészkedni?

Érdekelt:

Milyen nyelvet beszélt az első ember, ha Berzsenyi szerint: „az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja” a magyar nyelv? S ha ez így igaz, és a magyar nyelv tényleg a teremtés nyelve, akkor további kérdések:

Birtokolja e nyelv az ember által, erőltetés nélkül kiejthető összes beszédhangot?

Válasz: igen. Az összes természetesen kiejthetőt, az utódnyelvek néhány erőltetett torokhangján kívül.

2. Van olyan két-három hangból álló beszédelem készlete, amely soha nem változott évezredek alatt?

Van: BESZÉDHANG, ŐSGYÖK (két hang), GYÖKSZÓ (három hang), HANGCSOPORT, SZÓ-HANGVÁZ. Ezek a magyar nyelvben jelenlevő, sziklaszilárd, kezdettől napjainkig változatlan értelemhordozó elemek.

3. Van-e példa, hogy egy hang jelenléte vagy hiánya az adott szónak, szöges ellentétesen megváltoztatja értelmét?

Az E, É hangok, de bármely hang is. Számít: a szó Es vagy Etlen. Ha engedelmEs vagy engedEtlen. Az enged-ELMES kifejezi: tanácsra enged az ELMÉS bölcsen, s a figyelmEs is. A kegyelmEs, nem kegyEtlen. Az értelmEs nem értelmEtlen.

A, Á hangok hAtékonyság, a fegyelmezett, állhatAtos, hAtékonyan kiállhAt egy ügyért, mert hAtos. Az állhatAtlan, Atlan, nincs benne A, AkArAt. Az aKaRaT, Kemény, eRős, s TeTTrekész férfi jellemzője.

Ez megvilágítja a Hatos székely családnév eredetét is.

4. Fellelhető az eszközök megnevezéseiben világosan, könnyedén követhetően: mi mire használható?

A szerszám névalkotó hangjaival leírhatók műveletei: KALAPÁCS-val ütve csápolok, csépelek, lapocskát alakítok ki. LAPÁT – tápol, pótol egy csomót a másikból. KASZA – szakajt, KAPA – kapkod, EKÉD – akad a földbe, BORONA rögöt borogat.

OSZTOVÁTA hangjaival leírható a rajta készülő termékek neve: szövet, szőttes, posztó, sztófa, tavota, vászon.

Evezőkkel loCSOLNAK, panCSOLNAK, így tOLNAK előre CSOLNAKot.
CSÓNAK, CSANAK vízkapcsolatú.

TŐGYet enyhén GYÖTörve FEJ FEJér tEJet.

KENGYEL a GYAL, láb KÉNYére jó.

NYEREG, indulás, EREGelés előtt kerül a ló hátára.

5. Felismerhető az egyszerű kezdet, értelemhordozó hang, igaz a gyökök léte, szóbokrosodás egyebek?

Igen. Egy és kéthangos ősgyökből kiinduló gyökszavai bokrosodnak, alkalmas hangokkal, hangcsoportokkal, újabb gyökökkel, a kívánt értelem megjelenítéséhez.

A MEN, MEJ gyök, a MENni ige alapja. Holnap MENÉNDEK, MEJÉNDEK városba. Rólam van szó ÉN MEN, MEN-ÉN, MEJ-ÉN. Valami INDOKom van rá, azért men-ÉNDEK, KEDvemre van, azért is menén-DEK, DIKál. A MeN – NeM gyöknek hatalmas szóbokra van.

JÖVENDŐ, JÖVŐ IDŐ, amely nem el fog JÖNNI, hanem elJÖVEND. De a VENDÉG is JÖVENDŐ, mert ígérte JÖVŐben elJÖVEND. Amikor érkezEND, a család a verANDán fogadja, körülÖVEzENDi a szeretett VENDéget, és mindenki örVEND.

A kazinczys „el fog JÖNNI”-ben ez nincs benne, mert az olyan „fog”-azottan, aszottan pattogó, mint a száraz kecskebogyó a deszkán.

6. Felismerhető benne a szószerkezet kialakulásának füzérszerű összefonódó folyamatossága tárgykörönként?

SZÖRP, gyümölcsből PRÉSeléssel nyerünk SZIRUPot, SZöRPöt, PRÉSeléskor szétPRÜSZköl.

ROMBADŐL, amin GOROMBULva DÖRÖMBÖLnek.

BAJADÉR, téged BÁJAIDÉRt tartanak, s ebből eredő BAJAIDÉRt űznek el.

HOLD a FÖLD kÖLDÖkzsinórjára kötve kering.

ÉDENben vÉDENcek voltak az első emberek.

7. Felismerhetők benne az életjelenségek kezdeti egyszerű szóképei, s a köztük levő összhang, a szavak lassú bővülése, kiegészülése majd bokrosodása nyomán?

Igen. Jó példa a TALÁLKOZUNK szó: TAL-LÁL-KOZ-UNK, LÁTjuk egymást, egymásra LELünk, ÖLELKEZünk, ZOKogunk, KÖZÜNK van egymáshoz.

VÁLOGAT, VÁL-LOG-GAT – TAG-GOL-VAL. A vásárló VÁLOGAT darabonként, TAGOLVA, külön-külön vizsgálja. A szétrakott darabok közt GOL, üres tér van, Ha olyan, megLÓGATja kezében majd megVALósul a vásárlás.

8. Jellemző rá az észszerű következetesség, a szóépítésben, jelképesen gyökértől, törzsön át a lombozat ágáig, amely igazolja egy bölcs tervezőtől eredését?

Előbb csak KŐ, KŰ, amely KÉ, KŐ, feltörni a diót. A nagy, mozdulatlan, KŐ SZÍKja, mintha földből nőne ki, ott ALSZIK. De gurulhat is, IKLAt, mozog, KŐ, SZÍK, IKLAt Aztán KŐSZIKLA lett. A nagy kő-SZIKLA ALSZIK. Ha ütve pattintunk SZIKLÁból, KISZÁLL egy SZIKLÁN kelt kis SZILÁNK.

Kezdetben TENYÉR volt a TÁNYÉR. A TENYÉR eszköz TÉNYRE, TÉNYERŐ, a TÁNYÉRon levő NYERT keNYERÉT keresője. A TENYÉRt az elme RÁNYITja, és IRÁNYITja munkára.

9. Felismerhetők az apró léptek nyomai, a létrafokok, a kifejezések bővülésében, kiteljesedésében?

A hét negyedik napja, kemény kalákamunka napja volt. Ekkor CSÜTölni, TÖRni, TÁKolni, TÉKolni, TÖKölni kellett, CSÜTÖRTÖKön erős KOTRATÁCS volt. Nem TÁCSogni TÜCSkölni, hanem célra TÖRni, HANGYALni KÉZzel-LÁBbal NÉGYelni! HAN = kéz, GYAL = láb. Utána ettek egy jó TÁKot, TOKányt. Aki nem CSÜTölt, nem TÖRte magát, nem TÁKolt, TÖKölt, csak TÜCSkölt, mehetett TÁCSba, pályán kívül. Még TOKányt sem kapott.

10. Követhetők a mindennapok használati eszközeinek fontossági sorrend szerinti kezdeti egy, két, három hangos megnevezései, fontos történések megnevezései, névképződések üledékszerű nyelvi rétegződései?

LAP, amellyel Átrakunk földet, homokot – LAP-ÁT, LAPÁT.

OSZTOVÁTA – fonalakat, szálakat OSZTÓ, VETŐlővel felVETett SZÖVŐeszközt, OSZTÓVETŐ, OSZTOVÁTA, OSZTOFÁTA néven ismerjük. De mivel ülve SZŐnek, SZÖVŐSZÉK neve is él.

KÉS, SOK KIS darabra szelő, SAKtoló: és, és, és…, folyékony, híg ételben KALézó, KALány, kaLÁNY, a LÁNYok kezébe való. A FAZAK kezdetben FA, amelybe a forró követ ZAKkantották, s úgy kövesztettek, azaz FŐZtek.

KOLOSTOR, KOLOS, azaz KULCSOS TORony. KOLOSra, KULCsra zárt, kényszerű ROSTOKOLÓ LAKÁSTÉR, némelyeknek kiképző ISKOLATÉR, ahol elmélkedő SÉTÁLÁSOKRA is volt alkalom, de fenyítékként az OSTOR is előkerült néha.

KoLoSToR – RoSToKoL – LaKáSTéR – iSKoLaTéR – SéTáLáSoKRa hangváz: K-L-S-T-R – R-S-T-K-L – L-K-S-T-R – S-K-L-T-R – S-T-L-S-K-R.

E szó Kazinczy előtt létezett, ő előásta. Ha műszó volna, nem lenne ekkora szócsaládja!

11. Van összhang a növény-gyümölcs megnevezések, jellemzők, és az élőszervezetben kifejtett hatásaik közt, azaz megtudható nevéből – mire jó?

BOJTORJÁN – BOJT van az ORJÁN, LASPONYA – LASsan PONYUló, puhuló, ÁRPA – APRÓ szemek, LEVENDULA – LEVÉN DÚLÓ, ható, jó ALUDNI VELe. DINNYE INYED kedvence. ALMA a test nyugALMA. SZILVA, az evés ÉLVEZete mellett, egyik hatékony rákellenes ÉLVEtartó gyümölcs. LEVE, ha nem pancsolják, gyógyszer.

12. Észlelhető kiegyensúlyozott értelmi kapcsolat a megnevezések oda-vissza forgatható szavainak rendszerében?

GÓR – GAR, a GÓR hegy, GARat mélység, GUR – RUG, GURul RÚGva, GÖR – RÖG, GÖRdül, RÖGzül, GYÚR – ROGY, a kemény GYÚRás ROGYasztó hatású láGY anyagra.

KÁNTOR a TORKÁN énekel. DOKTOR a TORKOD nézi. VÁNDORral DURVÁN bánnak.

KARIKATÚRA – A RÚTA KIRAKva.

VERANDA előtt leVERENDŐ a lábbelire tapadt sár.

13. A magyar nyelv, saját szavaiban leírja-e napjainkat, ad-e tanácsot a mindennapi élet gyakorlati kérdéseire?

Napszakaink: REGGEL kezdődő eREGELés, járás, menés. DÉBE, délbe EBÉD. UZSONNA, rövid, gyors, OSONÓ étkezés – még van tennivaló. VACSORA, jól végzett munka után terefere, CSEVERE, RACSOVA, tréfás beszédek CSAVARA.