… a teljesség igénye nélkül
Az Öreg Bölcs Teremtő valaha létrehozta a beszédhangokat. Amikor életre hívta őket, sorba állította, és egyenként mindegyiknek meghatározta feladatát az ő részvételükkel alkotandó szavakban.
– Tudnotok kell, képesek lesztek megjeleníteni: jót-rosszat, szépet-rondát, áldást-átkot, igazat-gazt a szavakban. Törekedjetek mindig a jóra!
Elsőnek az A hangot szólította meg, aki nevét hallván előállt.
– A, te vagy Az első A hangok közt, A nevek elöljárója, neked kell A szAvAk, mondAtok előtt állnod. Legyél hAtározott, nAgyon hAtározott. Te vagy az AkArAt fő hAngja, a beszédhAngok nAgyAsszonyA, rámutAtsz mindenre, Ami fontos. Te vagy a be- és kijárAti Ajtó, AblAk a fényre. Te ki- és betAkArsz, ArAtsz, betAkArítod a termést, rAkAtba, AsztAgba, rAktárba, hAmbárba. Távolban, mindenek legyenek figyelmed középpontjában: Az meg AmAz. Mutass rájuk hAtározottAn! Te mutAtod meg, merre: Arra vagy Amarra menjenek. Közeliekkel nem foglalkozol, az egy másik mutogatónak lesz a feladata. Neked jó a látásod, messzire ellátsz, ezért te távolra mutatsz. Ebben társad az Á hang.
Ha a szAvAkban összevegyülsz más hAngokkal, és elől állsz, te leszel a rámutató társaid értékeire, és önzetlenül segíted, hogy kimutAthAssák az általuk képviselteket.
Ott leszel mindenhol Alsó szinten, Ahol történik vAlAmi, az Alsókat is te képviseled. A képen, amely téged ábrázol, két lábbal állsz teljes biztonságban: A. Ennyit akartam számodra kijelölni, a többit menetközben.
A figyelmesen végighallgatta az ő szerepét illető utasításokat, majd visszalépett a sorba.
Öreg Bölcs Teremtő a következő hangot szólította:
– Á!
Senki nem jelentkezett.
– Á! – szólt hangosabban, mire egy tÁtott szÁjú, bÁmészkodó, Álmos hang lépett ki nagyot Ásítva.
Öreg Bölcs a többiek kuncogása közt mosolyogva folytatta:
– Te vagy a felszÁlló pÁra, a nyíltsÁg, nyitottsÁg, vÁgy, ÁldÁs, Ámulat, hÁla, alÁzat képviselője. Bonyolódsz viszÁlyos helyzetbe is. Ott vagy, ahol Áradat, sÁtÁni Átok dúl, ahol kiabÁlnak, Ártanak, Átkozódsz, kÁromolsz, még engem is! MÁsok sugallatára utÁló szÁndékot mutatsz! De inkább Áldj.
Igaz, hogy te bÁmészkodó, kissé tÁtott szÁjú vagy, mint most is, de ezt önfeledt őszinteségednek tudjuk be, és ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség rÁd, nem vagy értékes. Ne legyél mÁlészÁjú, mert te vagy az A hang hosszabb és magasabb képviselője. Te is két lÁbbal Állsz a földön. Te leszel az irÁnyító, te jelzed ÁsítÁssal, ha fÁradt, bÁgyadt, Álmos valaki, te készíted el az Ágyat. Te kiÁltod – MegÁllj! – az úton ÁtvÁgó, rossz irÁnyba haladónak. Légy éber, ne tÁtsd a szÁd! VigyÁzz a reÁd bízottakra! Te vagy az Ász, a varÁzs hangadója! A felkiÁltójel mindig legyen a zsebedben!
Szedd össze magad, te vagy a vigyÁzzÁllÁs főnökasszonya. VigyÁzz, milyen hangok tÁrsasÁgÁba keveredsz! Te leszel a síró kisbabÁk egyik fontos hangja. A szÁjsebész, fogÁsz, torokgyógyÁsz Állandó segítője.
Á megvakarta a fejét, próbálta lesimítani a feje búbján rakoncátlanul Ágaskodó hajtincsét, vigyÁzzÁllÁsba vÁgta magÁt, majd egy nagy ÁsítÁssal visszalépett, mert Öreg Bölcs már az utána következő hangot szólította.
– B! – mire előlépett egy kissé laza alak, bal lábbal.
– Szinte Biztosra vettem – folytatta Öreg Bölcs –, hogy Bal láBBal keltél, és Bal láBBal lépsz ki.
– Én mindig Bal láBBal lépek – szólalt meg B bátortalanul – mert tetszik tudni, nekem aBBól kettő van.
Öreg Bölcs a többiek általános derültsége közt folytatta:
– Tied a nagyság és picinység, a töBBes szám és legnagyoBBra fokozás szaBadalma. A Bácsi, Báty, Bálvány, Bajnok, Bánat, Báró, Bástya, Bánya szavak vezéralakja. A Báj, BűBáj, de a Baj is a tied. Szokásod szerint jóBa, rosszBa Belekeveredsz. Mindenhová Belépsz, akár két BalláBBal, BeleBeszélsz, háBorogsz, BömBölsz, Boldog és Bolond vagy, heBehurgya, kiszámíthatatlan Bolondozó Bohóc. Böhöm nagy Bölény Barom, és piciny BaBák, virágBimBók megjelenítője. Társaid Bizonytalanok, mert tudják, hogy Bunkón mindig két BalláBBal lépsz. Bús, Bánatos léted ellenére tudsz önfeledt, Bolondozóan, Bolondos vidám lenni. Megjeleníted a fájó Búcsút, és a viszontlátás Boldogságát. Bölcsős kisBaBák egyik nagy kedvence leszel. Bugyuta, Buta, Bunkó létedre, mégis részed a másik véglet, a legnagyobb kincs, a Bölcsesség. Ládd, egyik nevemben én is téged hordozlak. Visszaléphetsz a sorba.
B erre kihúzta magát, és örömében mindkét Bal láBával egyszerre akarván kilépni, Büszkén Botladozott helyre.
– C! Gyere elő, te virgonC, mindenkit CuCáló és beCéző kis CinCiri!
A kis virgonC, kaCér, Cinka kaCarászva, fiCánkolva, Ciripelve, tánClépésekben jött elő piCiny Cukin színes Cipellőjében, általános derültség közepette. Mindenkihez volt egy beCéző kedves szava.
– Tudom, hogy hunCut vagy, a jó és ellenoldalon: Cukor és eCet, aCél és aCat. KaCér, faCér ribanC, Cinkos jóban-rosszban.
Cinikus, CuCáló hibáidat elfedi határtalan beCéző kedvességed. Maradj mindig ilyen iCi, piCi, éCi CiCi, Cirógató.
Egyetlen nyelv sem kap annyi beCéző kifejezést:
Lackó, Katica, Ágica, Manci, kacér, hercig, kackiás, keckena, cinka, kacarász, maci, mackó, bece, bice, boci, buci, inci-finci, ici-pici, icipici, iciri-piciri, picuri, picurka, pici, picike, piciny, picinyke, inci-pinci, ponci, punci, cunci, cici, cicike, ciceréz, ciciz, cicifix, cuci, cucika, cumi, cumika, cucli, cinciri, cincog, cirpel, ciripel, cinke, cirmos cica, cicababa, cicázik, cicus, cicoma, cicomáz, cicomás, combi, combika, combocska, cubák, cukibaba, cukibabi, cukifalatka, cucci….
A kis virgonC piCiny puszit Cuppantott Öreg Bölcs arcára, majd tánclépésekben visszament helyére.
Öreg Bölcs láthatóan felvillanyozódott.
– Köszönöm, kis virgonC, látom, teljesen betöltöd szerepedet, amelyre születtél. Erre a kis CSaCSka társad is veled lesz, bár ő néha azért más dolgokba is belevegyül – mondta, majd szólította is a következőt:
– CSé!