SZÓCSALÁD szótestvérek SZÓHANGVÁZ alapon
A körülírásban alapszó vázhangokkal írja le jellemzőit. Érdekes módon szövődnek a szavak, beleépülnek az értelemhordozó gyökelemek. A Teremtő által alkotott tökéletes nyelven rendkívüli nyelvi szövevények hozhatók létre értelemhordozók összeépülésével. Alkotó rugalmassága, szóképző készsége, kifejezőképessége révén körülírja a fő jellemzőket. Megtervezett nyelvszerkezeti vázra épülő nyelv, amely az ember teremtésekor lett beültetve az örökítő sejtekbe, nem a kifejlődéstan hablaty nyomán jött létre makogásból. A szavak rokoni ágazatai szétterjedőek, más szócsaládokhoz is kötődnek, más tárgykörök szerinti elemzésben. Az alábbi szavak e szempont szerint elemezve.
KALÁSZ – a KALÁSZ a magvak LAKÁSZa (lakás). A magvakat SZAKÁLLnak tűnő tüskés SZÁLKA SZÁLAK védik. A növény életideje végén a KALÁSZ – zöldről átváltozik – megSZŐKÜL, sárgul, KÉSZÜL érésre. A KALÁSZokat KASZÁLják, ilyenkor KUSZÁLódnak a SZÁLAK. A leKASZÁLt SZÁLAKat kévékbe kötik. Itt még száradnak. E napok még ASZALÓK, azaz szárító hatásúak a magvakra. Aratókalákában, ha a KASZÁLó nem bírja a versenyt, akkor KISZÁLL. A KALÁSZok KI LESZnek csépelve, ekkor megSZÜLIK a magvakat. Cséplés után az üres szalmaSZÁLAKat KASZALba rakják. A KASZALra létrával KÁSZÁLódnak fel és le. A KASZALokban a SZÁLAK összeKUSZÁLódnak. A KASZALt a SZÉLEKen bontják meg. Egyik szokás szerint, kifent KASZAÉLlel SZELIK le SZÉLEKről a SZÁLAKat. SZÉLEKről lehulló SZÁLAK a SZELEK szárnyán KÓSZÁLva SZÁLLÓK. A KALÁSZról lehulló SZÁLKÁs SZÁLAK a földön maradnak. A kihulló gabonaszemekre a későbbi esőzések KELESZtő hatással lesznek, csírát hajtanak. A kicsépelt kenyérgabona az élelmiszer KÉSZLEt legfontosabb része, ez ASZÁLYOK esetén leSZÜKÜL. A gabonaszemeket lisztté őrölik, KELESZtik, gyúrják, megsütik, majd a kenyeret megSZELIK, s a KÁSZLÓban KÉSZÜLő sültekkel eszik. A kenyér isteni áldás, igazat SZÓLÓKnak való.
KaLáSZ – LaKáSZ – SZáLaK – SZáLKa hangváz: K-L-SZ – L-K-SZ – SZ-L-K – SZ-L-K
KaLáSZ – SZaKáLL – SZőKüL – KéSZüL hangváz: K-L-SZ – SZ-K-L – SZ-K-L – K-SZ-L
KaLáSZ – KaSZáL – SZüLiK – KuSZáL hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – K-SZ-L
KaLáSZ – KiSZáLL – aSZaLóK – Ki LeSZ hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – K-L-SZ
KaLáSZ – KaSZaL – KáSZáL – SZéLeK hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – K-SZ-L – SZ-L-K
KaLáSZ – KaSZaéL – SZeLiK – SZeLeK hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – SZ-L-K
KaLáSZ – KóSZáL – SZáLLóK – KeLeSZ(t) hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – SZ-L-K – K-L-SZ
KaLáSZ – KéSZLe(t) – KáSZLó – SZóLóK hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L – K-SZ-L – SZ-L-K
KAZAL sz > z váltás. A KAZALban a SZÁLAK LAZÁK. KaZaL – LaZáK hangváz: K-Z-L – L-Z-K
Ha l > j váltással írjuk: KASZAJ. A KASZAJból a SZÁLAKat kampós bottal, KAJSZA sarlóval SZAKAJtják ki SZÉJEKről (szélyek). SzénaKASZAJból éhes SZÁJAK laknak jól, JESZIK, eszik a szénát. Az elhullott magvak SZÍKJÁból csíra hajt ki.
KaSZaJ – SZaKaJ – aSZáJoK – SZíKJa hangváz: K-SZ-J – SZ-K-J – SZ-J-K – SZ-K-J (aszályok)
KaSZaJ – SZáJaK – JeSZiK – KaJSZa – SZéJeK hangváz: K-SZ-J – SZ-J-K – J-SZ-K – K-J-SZ – SZ-J-K
TÁNYÉR, TENYÉR – összhang a TÁNYÉR – TENYÉR és a TANOR föld közt. Kezdetben a TENYÉR volt, abban kenyér és egyéb. TÁNYÉRt készítője darab fából NYERTE, majd NYÍRTA, faragta fúrta ki. A tálalt étket darabokra NYÍRTA, vágta, szelte. A TENYÉRt az elme RÁNYITja, és IRÁNYITja munkára, az éhség a TÁNYÉRra. A munkában a TENYÉR a TÉNYERŐ. Ezzel a NYARAT átdolgozva szerezte keNYERÉT és kenyérre valót. TÁNYÉRon tálalva a munkával NYERT terményből készült étek. Renyhe TENYÉR munkájának eredménye NYERETlenség, RENYET. A TINÓRU gomba TENYÉRnyi TÁNYÉRÚ jellemzője névadó. A TENYÉR eszköz, TÉNYRE, tényekre, hogy legyen, amit tenni a TÁNYÉRra. Megfigyelhető a TENYÉR, TÁNYÉR, s az alábbi TURÁN, TANOR értelmi és hangazonosság kapcsolat is. A TURÁNi NATÚRból, a TENYÉR tényerejével TANORföldön terem a TÁNYÉRra való étek. A jó minőségű TANOR föld kialakítása a TANYA körül kezdődött, TANYÁRA volt jellemző, amely úgy nézett ki távolról, mint egy zöld oázis (övezés) a sivatagban.
TáNYéR – TeNYéR – TéNYeRő – RáNYiT – iRáNYiT hangváz: T-NY-R – T-NY-R – T-NY-R – R-NY-T – R-NY-T
TeNYéR – TéNYRe – ReNYeT hangváz: T-NY-R – T-NY-R – R-NY-T
TeNYéR – NYaRaT – NYeRTe – NYíRTa hangváz: T-NY-R – NY-R-T – NY-R-T – NY-R-T
TáNYéR – TiNóRu – TaNoR – TaNYáRa hangváz: T-NY-R – T-N-R – T-N-R – T-NY-R
A TENYÉR szó szervesen kötődik a TURÁN földműveléshez, amely a NATÚR föld feltörése, TANOR földdé tétele, igazi betanító TANÁRI munka, hiszen aranyKORONÁT érő termőfölddé válik.
TURÁN, TANOR(ok) – a TURÁN telephely, művelésre fogott NATÚR föld. NATÚR állapota olyan, ahogy megszületett, emberkéz által fel NEm TÚRt, nem ÉRINTett, nem TANított, NATÚR terület. A TANOR, már művelt, beTANított, TANÁRi kéz alá vett terület. Ellentétes értelem: NAT-ÚR – TAN-OR. Amit emberi kéz ÉRINT, művel, már nem NATÚR, hanem TANOR. A TANOROK föld a TANYA melletti, TANYÁRA jellemző. A falvakba tömörülés után, a csűrkert, és a KERTEN túli, kertek lábján kívüli, gondosan megművelt térség. E szó a magyar nyelvben ma is él. Székelyföldön majd minden falu határában van TANOROK nevű határrész. TANOROKon termett a legjobb minőség. TANOROK széna a legjobb széna. Az elhanyagolt terület – nem NATÚR, nem TANOR, hanem RÚTAN néz ki. A TANOR TÉREN termő nemes gyümölcs neve: RANET (ranett alma). A NATÚRból TANORok kialakításához RUTIN, azaz jártasság, jó terepismeret, termesztői szaktudás kellett. A TANOROK föld a legtöbb KORONÁT érő. A TANOROK nyilvántartását a rovó NOTÁROK végezték. A NOTÁR nem lehetett KONTÁR, pontosan jegyezte a rovást. A NATÚRból felTÖRENdő TURÁN földön megművelt TANOR TÉREN termett a TÁNYÉRra való étek. Innen NYERTE a KENYERÉT.
TaNoRoK – NoTáRoK – KoNTáR hangváz: T-N-R-K – N-T-R-K – K-N-T-R
TaNoRoK – KoRoNáT – RoKoNáT – KeRTeN hangváz: T-N-R-K – K-R-N-T – R-K-N-T – K-R-T-N
TaNoR – TaNáR – TuRáN – NaTúR – RúTaN hangváz: T-N-R – T-N-R – T-R-N – N-T-R – R-T-N
TaNoR – éRiNT– RuTiN – RaNeT – TéReN hangváz: T-N-R – R-N-T – R-T-N – R-N-T – T-R-N
A NATÚRföld TURÁN megművelése, TANOROKká tétele erős elhatározáson, AKARATON múlik, mivel kemény munka nyomán valósítható meg.
TaNoRoK – aKaRaToN hangváz: T-N-R-K – K-R-T-N
AKARAT – az AKARAT, és A hangja erőteljes határozottság írásképe. Cselekvő, helyreRAKó KAR kell aKARat véghezviteléhez. AKARAT – legerősebb mozgatóerő. Ezt sugallják a vázhangok: K-R-T, Kemény, eRős, paTTanó. E hangokkal fejezzük ki a létfenntartás fontos tetteit: ARAT, TAKAR, RAKAT, RAKTÁR, TÁRÓK, az eszköz: KAR. Ezek egyéni AKARAT irányított tettei. Kemény AKARAT embere TÜKÖRbe nézve, IKERÉT látja a KERETben. Az AKARAT TÖREKvővé tesz. Aki AKARATtal tele KOTOR, hajt, négyel, nem nézi KORÁT. A RETEK is KOTORással KERÍThető elő a földből. Jó AKARATtal a RÉTEKről sok terményt TAKARnak be. A beTAKARítottak ÉTEKREvalók, amely étkezési TRAKTA. A réti, mezei TARKA TEREKen TEKER a cél eléréséért. A kisgyerek, ha valamit AKART, azt KÉRTE. A KURTÁra fogott AKARAT a tett halála. A jó tett RIKÍTÓ ékesség. Jó szándékú, segítő AKARATi tett, aranyKARÁT értékű.
aKaRaT – TaKaRa – KoToR – ReTeK hangváz: K-R-T – T-K-R – K-T-R – R-T-K
aKaRaT – KeRíT – KeRT – RéTeK hangváz: K-R-T – K-R-T – K-R-T – R-T-K
aKaRaT – RaKaT – TRaKTa – éTeKRe hangváz: K-R-T – R-K-T – T-R-K-T – T-K-R
aKaRaT – TeReK – TeKeR – TaRKa hangváz: K-R-T – T-R-K – T-K-R – T-R-K
aKaRaT – TöReKi – KuRTa – KéRTe hangváz: K-R-T – T-R-K – K-R-T – K-R-T
aKaRaT – TáRóK – KoRáT – RiKíTó hangváz: K-R-T – T-R-K – K-R-T – R-K-T
aKaRaT – TüKöR – iKeRéT – KaRáT hangváz: K-R-T – T-K-R – K-R-T – K-R-T
Méltó a munkás fizetségére. A mezőről jönnek a fáradt ÉHNYELŐK. A hazatérő a KUNYHÓ KONYHÁjában pihent meg.
KONYHA, KUNYHÓ – KONYHA a KUNYHÓ fő része, ASSZONYOK, SZOKNYA birodalma. ANYÓK, ANYÁK, LÁNYOK HATÉKONY élelmiszer feldolgozást végeznek. A fáradtan érkező néha HUNYIK az asztalra bújva. HANYAG asszony koszos KONYHÁján HÁNYIK a betérő.
KoNYHa – KuNYHó – SZoKNYa – aSSZoNYoK hangváz: K-NY-H – K-NY-H – SZ-K-NY – SZ-NY-K
KoNYHáT – HaTéKoNY – éHNYeLőK hangváz: K-NY-H-T – H-T-K-NY – H-NY-L-K
KoNYHa – HáNYiK – HuNYiK hangváz: K-NY-H – H-NY-K – H-NY-K
KoNYHa – KiHuNY – KáLYHa hangváz: K-NY-H – K-H-NY – K-LY-H
KuNYHó – HuNYoK – aNYJuK – HaNYaG hangváz: K-NY-H – H-NY-K – NY-J-K – H-NY-G
A TÁNYÉRhoz kell a KALÁNY.
KALÁNY – K.L – L.K gyök: KaL – LaK. E gyökcsaláddal: á, e, é, i, í stb. hangzós változataival kifejezhetők az emberi élettérhez kötődő eszközök, cselekmények, történések sokasága. LAKás, KELés, KALand stb.
K = Kemény, éKes hang, L = Lágy Lengés, daLLamok, keLLem, iLLem, NY = lágyított N, az otthonkötődésű: aNYa, láNY, taNYa, kuNYhó, koNYha, kaláNY szavakban meghatározó, A, Á = leghAtÁrozottAbb hangzóink
KALÁNY, KANYÁL szócsalád, ma KANÁL, KALÁN, KÍNÁL stb. A KALÁN KILENgő, LENGŐRE fogható evőeszköz, ebből lett a román: LINGURA = kanál. KANYÁL, KALÁNY NYELes merítő eszköz, kapcsolatos a NYELvvel, NYÁLlal, LÁNY-nyal. KALÁNY, KANYÁL jól áll a LÁNYKA kezében. A LÁNYOK készülnek a főzésre, a KALÁNY forgatására, a KALÁNYolásra. Régen a közös KALÁNYon vegyültek a NYÁLAK. Ha nem mossák meg rendesen, NYÁLKA marad rajta. A nagyKANYÁL, nagyKALÁNY KÉNYÁLó, kínáló, tálaló eszköz. NYALKA, NYALÁNK, NYALIZást kedvelő legény vigyáz a KALÁNY-nyal, nehogy leegye magát a LEÁNYKA előtt. KALÁNYt NYALÉK, s NYELÉK, NYELÖK. Ha éhes vagyok KALÁNY után NYÚLOK, NYÓLOK, jó falat előtt megNYÍLOK. A KALÁNY előtt megNYÍLIK a száj. A KALÁNY KINYALható. KALÁNY-nyal mohón evő, NYAKLÓ nélkül NYAKALja ételét. Torokba mélyre nyúló KALÁNY ÖKLENYt okoz. Lakodalomban, a szólás szerint nagyKALÁNY-nyal esznek, KÜLÖNYleges ételek vannak, s csak úgy NYELIK a finom ételeket, egymást is nézik, KI NYEL nagyobbat. Az úrhatnámok KÜLÖNYc módra esznek.
KaLáNY – LáNYKa – LáNYoK – KiLeNg – NYeLiK hangváz: K-L-NY – L-NY-K – L-NY-K – K-L-N-g – NY-L-K
KaLáNY – NYáLKa – NYáLaK – KaNYáL – KéNYáL hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – K-NY-L – K-NY-L
KaLáNY – NYaLKa – NYaLiZ – LeáNYKa – NYaLáNK hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – L-NY-K – NY-L-N-K
KaLáNY – NYaLéK – NYeLéK – NYeLöK – NYíLiK hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – NY-L-K – NY-L-K
KaLáNY – NYúLoK – NYóLoK – NYíLoK – KiNYaL hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K – K-NY-L
KaLáNY – NYaKLó – NYaKaL – öKLeNY – Ki NYeL – KüLöNY hangváz: K-L-NY – NY-K-L – K-L-NY – K-NY-L – K-L-NY
A MAGYAR NYELV SAJÁTOS MONDATÉPÍTÉSI KÉPESSÉGE
A magyar nyelvben a szavak sorrendje mondatokon belül tetszés szerint változtathatók. Folyamatosság, sima, zökkenőmentes gördülékenység, folytonosságra képesség, szavak sorrendi felcserélhetősége jellemző. Segíti a szövegszerkesztést. Magyar nyelvű szövegben a mondatokat alkotó szavak sorrendje felcserélhető, a mondanivaló megváltoztatása nélkül. Az lesz mondatkezdő, amit ki akarunk emelni. Az alkotó szavak felcserélése nem változtat a mondat alapvető értelmén, csak árnyalja, vagy kezdő szóval különböző vetületeit emeli ki a mondandónak.
Az alábbi öt szóból álló mondattal mai magyar nyelven annyi változtathatósági lehetőség van, mint öt számjegyből összeállítható változatokkal, legkevesebb huszonöt változat (telefonszámok példája), tovább végtelenig. Ez a nyelv szavainak Rubik kockaszerű átforgathatóságát, átrendezhetőségét igazolja. Tegyük rá a szavakat képzeletben egy-egy kockára. Előbb a mondatkezdő alany változatlanul helyén marad.
Azzal kezdem, amit az egészből kiemelni akarok. Azt teszem kezdő szónak.
Előbb a gyerek, mint alany. Majd az időpont: reggel. A cselekmény milyensége: sietve. Aztán a cselekmény: megy. Végül a célirány: iskolába.
A gyerek reggel sietve megy iskolába. – A gyerekről van szó.
Reggel sietve megy iskolába a gyerek. – Az esemény reggel történik.
Sietve megy iskolába a gyerek reggel. – Sietve nehogy elkéssen.
Megy iskolába a gyerek reggel sietve. – Megy, halad.
Iskolába a gyerek reggel sietve megy. – Iskolába siet.
A kezdő és befejező szót változatlanul hagyva, a belső három szó helycseréjével:
A gyerek megy reggel sietve iskolába. Mit csinál? – Megy. Tetszik vagy nem, de megy.
A gyerek sietve megy reggel iskolába. Hogyan? – Sietve. Mehet máskor is, de akkor nem sietve.
A gyerek reggel megy sietve iskolába. Mikor? – Reggel. Csak reggel, nehogy elkéssen.
Teljesen összeforgatva is még mindig érthető:
A gyerek reggel sietve megy iskolába.
A gyerek iskolába reggel sietve megy.
A gyerek sietve megy reggel iskolába.
A gyerek megy reggel sietve iskolába. Lehet folytatni tovább.
Kockába építve, minden irányban, átlósan is összhang van. Hátulról előre, alulról, fentről lefelé olvasva is.
A GYEREK REGGEL SIETVE MEGY ISKOLÁBA.
REGGEL SIETVE MEGY ISKOLÁBA A GYEREK.
SIETVE MEGY ISKOLÁBA A GYEREK REGGEL.
MEGY ISKOLÁBA A GYEREK REGGEL SIETVE.
ISKOLÁBA A GYEREK REGGEL SIETVE MEGY.
Alább a szavak sorrendjének felcserélését. Ha több szóból álló mondat, akkor szintén a szavak számának hatványa szerint. Mindenki megteheti az általa ismert utódnyelveken, de csak azonos szavakkal! A szóalak sem változhat! Nem azonos jelentésűekkel! Lehet, öt változatnál tovább nem jut, és az is csak előképzőkkel, ragokkal. Ha azonos jelentésű szavak változataival kívánjuk a fenti mondandót kifejezni magyar nyelven, mondatok tízezreit alakíthatnánk.
Egy másik példa:
HAJTJÁK A TEHENET KORÁN REGGEL CSORDÁBA.
A TEHENET KORÁN REGGEL CSORDÁBA HAJTJÁK.
KORÁN REGGEL CSORDÁBA HAJTJÁK A TEHENET.
REGGEL CSORDÁBA HAJTJÁK A TEHENET KORÁN.
CSORDÁBA HAJTJÁK A TEHENET KORÁN REGGEL
HAJTJÁK REGGEL KORÁN A TEHENET CSORDÁBA.
A TEHENET KORÁN REGGEL CSORDÁBA HAJTJÁK.
A TEHENET CSORDÁBA HAJTJÁK KORÁN REGGEL.
REGGEL KORÁN HAJTJÁK CSORDÁBA A TEHENET.
CSORDÁBA HAJTJÁK A TEHENET REGGEL KORÁN.
HAJTJÁK REGGEL A TEHENET CSORDÁBA KORÁN.
KORÁN REGGEL HAJTJÁK CSORDÁBA A TEHENET.
CSORDÁBA HAJTJÁK KORÁN REGGEL A TEHENET.
Annyi változat hozható létre, mint a telefonszámokkal.
Ez csak a teremtés tökéletes nyelvének sajátos erénye. Egyetlen utódnyelv sem képes erre a mutatványra!
Volt vitám a hálón néhány emberrel, kiderült, hogy az általuk ismert nyelveken – változatlan szóalakkal (!) – csak néhány mondat erejéig működik, aztán kifullad.
–
MILYEN ALAPON NEVEZTE MEG ÁDÁM AZ ÁLLATOKAT, NÖVÉNYEKET?
Az első emberről azt írja a Biblia, hogy megbízást kapott az állatvilág megismerésére, s az állatok megnevezésére. Nagy hiba volna azt gondolni, hogy ezt csak egy ránézéssel intézte el. Az világos, hogy minden állat a természetes környezetében figyelhető meg. Tehát Ádám ott forgott körülöttük, közöttük, és minden jellemzőjüket megfigyelve adott nevet nekik fajtánként. Ez nem ment egyik napról a másikra, hiszen milliónyi állatfaj él a Földön. Több évtizednyi megfigyelés, ismeretszerzés eredménye volt az állatok pontos megnevezése.
Mivel az ősnyelv, azaz a mai magyar nyelv képalkotó, képleíró nyelv, így egy megnevezés akkor bizonyul teremtés ősnyelvi, azaz magyar eredetű szónak, ha az általa képviselt értelemösszesség tárgykörének fő jellemzői leírhatók hangváza összeforgatott hangjaival. Figyelembe veendő a rokonhangokra válthatóság is. A szó minden vázhangjával kezdődhet szó, amely a fő jellemzőket leírja. Előfordulhat, hogy némelyik szó már nincs jelen a mai magyar nyelvben, de fellelhető valamelyik utódnyelvben, és visszahozható elemzésre.
A magyar nyelv szavai oda-vissza olvasatban vagy hangjai, gyökszavai átforgatásával magyarázatot adnak a kifejezésről, mondanivalójáról, jellemzőkről, színezik, árnyalják, esetleg bővítik a mondandót. E nyelv, a teremtői bölcs tervezés eredményeképp, önmagában, alkotó elemeiben hordozza az erre való képesség csíráit.
Ádám volt az első emberi felfedező. Ő első kézből, sürgetés nélkül, behatóan megismerhette a növény és állatvilágot jellemzőik szerint, és nevet adhatott azoknak. A teremtés titkai villantak fel előtte.
ÁLLATOK – a külső, látható alaki kép és fő viselkedési jellemzőik voltak a névadók. Az általa adott nevek hangjai összeforgatva, az állat fő jellemzőit is mutatják, körülírják.
LAJHÁR – rokonszenves kis LAJHÁR nagyon lassú mozgású, lusta. Fára mászik, lustán fekszik, azt sem tudod: HOL JÁR. Nevében jellemzője: LAJHÁN, LANYHÁN RÁHAJOL az ágra, lusta ernyedt, HAJLÉkony, úgymond: HAJLÁR.
LaJHáR – RáHaJoL – HaJLáR – HoL JáR hangváz: L-J-H-R – R-H-J-L – H-J-L-R – H-L-J-R
Székelyföldön ma is nagy LAJHÁRnak mondják a semmittevő, lusta embert.
KAMÉLEON – eredetileg KAMULÉNY, hisz KAMUn rejti magát, LÉNYét, környezete szerint váltva színét. Ez szembetűnő volt, így fő névadóvá vált. Látta, hogy minden felvett színe MULÉKONY, változó. Mintha mondaná: MULÉKONY színeimet környezetem szerint váltva, NYOMULOK előre. Ez a valós kép, és jellemzői névalkotó hangjaival leírhatók. Ádám számára ez a színváltogatás KELLEMI ÉLMÉNY volt, KELLEMÉNY. Véleménye: ÁMULOK ÉN, az ember!
KaMéLeoN – KaMuLéNY – KeLLeMéNY hangváz: K-M-L-N – K-M-L-NY – K-L-M-NY
KaMuLéNY – MuLéKoNY – NYoMuLoK – áMuLoK éN hangváz: K-M-L-NY – M-L-K-NY – NY-M-L-K – M-L-K-N
OROSZLÁN – régiesen OROSZLÁNY, ERŐS LÉNY. Megfigyelte az OROSZLÁNY bő NYÁLtermelését, NYÁLSZORO tulajdonságát. OROSZLÁNY, teljesen átfordítva: NYÁLSZÓRÓ.
oRoSZLáNY – eRőSLéNY – uRuSZLáNY – NYáLSZóRó hangváz: R-SZ-L-NY – R-S-L-NY – R-SZ-L-NY – NY-L-SZ-R
MEDVE – látta, hogy szereti a NEDVEs, MEDVEs, vizes környezetet. Saját ODVÁban, MEDVÉben, üregében lakó. Azt is, hogy ez a nagy ERŐS, URUS állatnak, a méhek által gyűjtött MED, azaz méz is a kEDVEnce, szereti EDVE a lép NEDVÉt, a mézet. Kicsinye a BOCS, amely szeret vízbe CSOBbanni.
BIVALY – BŐ, nagy állat, és szereti a VALYt, a FOLYÓt, a vizet. Meglátja, rögtön BE a VALYba. Így a BEVALY, BIVALY nevet adta. A BIVALY kicsinye BOCS, az is szeret beleCSOBbanni a vízbe.
BÖLÉNY – nevében, hogy nagytestű, BŐ terjedelmű, BŐ testtel bíró LÉNY, összevontan BŐLÉNY, BÖLÉNY. Azt is megfigyelte, hogy a BÖLÉNY egész nap legel, sokat eszik, NYELŐBB, mint a többi kérődző.
BöLéNY – Bő LéNY – NYeLőBB hangváz: B-L-NY – B-L-NY – NY-L-B
ELEFÁNT – az ELŐL levő ormányával fog, emel, tán mérlegel FONTol? Az ELEFÁNT ELŐl emelve FONTol: ELŐFONT. Másik jellemzője, ormányán kiONTott vízsugár, akár szökőkút, FANTA a NAFTÁt. ELEje kút, FÁNT, ELŐl FÁNT:
eLeFáNT – eLő FáNT – eLő NaFTa – FoNToLó hangváz: L-F-N-T – L-F-N-T – L-N-F-T – F-N-T-L
CSIMPÁNZ – mókás CSÁMPÁZÓ viselkedésével keltette fel figyelmét. A kis CSIMbókos, fára CSIMpaszkodó, csIMPAszkodó fára, pOMPÁs mutatványos, szeret IMPOnálni, mutatni magát PÁN, FÁN, PONkon, magasban mászkálva. Látta a csimpÁNZ utÁNZó képességét, lehet épp őt utánozta. Özönvíz után hozzáadták az ÖNZŐ jelzőt is.
CSiMPáNZ – CSáMPáZó – CSiMPa öNZő hangváz: CS-M-P-N-Z – CS-M-P-Z – CS-M-P-N-Z
KANGUR, KENGURU – látta, a KANGURok, KENGURUk hátsó lábaikkal dobbantva, nagyokat RÚGNAK, UGORNAK, mint a KANEGÉR (patkánykenguru) és KERENGŐ, összevissza útvonalon szökdelnek. Nevezhette UGORNOK névvel is.
KaNGuR – KeNGuRu – RúGNaK – KaNeGéR hangváz: K-N-G-R – K-N-G-R – R-G-N-K – K-N-G-R
KaNGuR – uGoRNoK – uGoRNaK – KeReNGő hangváz: K-N-G-R – G-R-NK – G-R-N-K – K-R-N-G
NYÚL – iNALás közben elNYÚLó, pihenve LANYha, hosszan elNYÚLó lusta létéről kapta nevét.
NÖVÉNYEK – Ádámnak otthona volt az egész országnyi Éden, ott feküdt le, ahol érte az est. Az egész Föld felületén kellemes egyenlő meleg volt éjjel, nappal. Egyik estéje épp egy mezőn érhette, ahol sok LEVENDULA volt.
LEVENDULA, LEVINDULA – Kellemes nyugtató volt illata, s lehet meg is kóstolta a növény virágát. Lefeküdt, és tapasztalta: jó ALUDNI VELe, illatával. Reggel érezte, hogy, a LEVENDULA pihentető hatása utáni alvás nyomán, teste LENDÜLŐVÉ válik. Mondhatta magának: – Ádám, mintha érzelmileg csak úgy ÍVELŐDNÉL a magasba, ettől egészen LENDÜLŐVÉ válsz!
LeVeNDuLa – LeViNDuLa – aLuDNiVeLe hangváz: L-V-N-D-L – L-V-N-D-L – L-D-N-V-L
LeVeNDuLa – íVeLőDNéL – LeNDüLőVé hangváz: L-V-N-D-L – V-L-D-N-L – L-N-D-L-V
MANDULA – felfedező útján megkóstolta a MANDULA gyümölcsét, és megfigyelte nyugtató hatását. – Ettől talán még inkább ALUDNÁM. Így adta a MANDULA nevet, ha teljesen átfordítjuk: MANDULA – ALUDNAM. Másnap reggeli hatás: Ez a MANDULA nekem INDULÓM, LENDÜLŐM.
MaNDuLa – aLuDNáM hangváz: M-N-D-L – L-D-N-M
MaNDuLa – iNDuLóM – LeNDüLőM hangváz: M-N-D-L – N-D-L-M – L-N-D-L-M
KÁPOSZTA – a fejeket nézve rájött, hogy levelenként OSZTható, KOPASZTható a KÁPja, feje.
KáPoSZTa – KoPaSZTó – KáP oSZTó hangváz-: K-P-SZ-T – K-P-SZ-T – K-P-SZ-T
KARALÁBÉ – ránézésre megállapította, hogy KARÓszerű LÁBon áll: KARÓLÁBÚ.
KaRaLáBé – KaRóLáBú hangváz: K-R-L-B – K-R-L-B
SZIROM – megfigyelte a virágokat, nevet adott azoknak. Észrevette, hogy a SZIROM hordozza a színeket, és kellemes MIROSZ, azaz illat kibocsátó része a virágnak. Átfordítva: SZIROM – MIROSZ. A viruló, szép SZIRMOK kelyhéből felszálló csodálatosan bódító illatot MIROSZ szóval is kifejezték az ősnyelven. Mintha a virág mondaná: SZIROMból SZÓROM illatom, MIROSZom. SZIROM – MERÉSZ. A szép illatos SZIROM a szerény virág MERÉSZ megmutatkozása.
SZiRoM – MiRoSZ – MeRéSZ hangváz: SZ-R-M – M-R-S-Z – M-R-SZ
RÓZSA – megfogta a gyönyörű virág vaRÁZSA. A virágok királynője szinte ZSAROlóan csalta magához AZSÚRos kitárulkozásával. Valószínű, vöRÖSE, piROSA, mint szín ragadta meg előbb.
RóZSa – aZSúR – vaRáZS – ZSaRol hangváz: R-ZS – ZS-R – ZS-R-l – v-R-ZS
BOJTORJÁN – a csúcsán, ORJÁN levő kis sziromBOJT fogta meg, BOJT van az ORJÁN, így lett a neve BOJT-ORJÁN, BOJTORJÁN. Valószínű, meggyőződött, hogy a TORJÁN levő BOJT virágja JOBB, erősebb hatású.
BoJToRJáN – oRJáN BoJT – ToRJáN JoBB hangváz: B-J-T-R-J-N – R-J-N B-J-T – T-R-J-N-J-B
BARACK – kóstolva, érezte, hogy ez finomabb, KARCABB ízű ABRAK, meg is beCézte: BARACK – ABRACKA.
BaRaCK – KaRCaBB – aBRaCKa hangváz: B-R-C-K – K-R-C-B – B-R-C-K
MÁK – neve: KAMu takarásról, álcázásról szól, gumójában KUMálnak, szunnyadnak, alszanak magvai, KAMun rejtve. Később fény derült, hogy a MÁK hatóanyaga, a MÁKony, altató hatású, lehet KUMálni, aludni tőle.
Ezek, és az összes többi alapos megismerése, megnevezése nem néhány éves munka volt, hanem évtizedek alatt volt elvégezhető. Ádám – az első ember – a legképzettebb természettudós volt az emberi történelemben. Azt viszont tudta, hogy amit felfedezett, megismert, az mind az ő Teremtő Atyjának műve! Az ő műve az is, hogy minden növény gyümölcsét – táplálékként hasznosítható részeit, útba igazító céllal – olyan alakúra teremtette, amely mutatja, mely testi szervünkre gyakorol építő, esetenként, gyógyító hatást!
Gyakorlati ötletadóként állatokat, például a szövőmadár, pók.