Egy adott szó, név, megnevezés abból a nyelvből ered, amely nyelven magyarázat adható a szó, név, megnevezés kialakulására, s a névalkotó hangokkal leírhatók a megnevezett: lény, tárgy, jelenség, cselekmény fő jellemzői, vagy hozzá kötődő jelenségek. Semmire nem dobtak rá egy nevet csak úgy, mint egy pokrócot.
———————————————–
A bérnyelvészet a KÖMÉNY szót vándorszóként jegyzi, és sémi > görög > latin útvonalon érkezett a magyar nyelvbe. Szerintük! Azok a nyelvek azt sem tudják, mit mond a név a növényről, Csak magyarul beszél névkialakulása titkairól.
—————-
KÖMÉNY – Vadon is tenyésző, apró olajos magvú fűszernövény [bérnyelvész: vszó: latin < görög < sémi] A KÖMÉNY szó K.M – M.K gyökből indul: KöM – MaK (k > g: mag). Alapja a KŐ – ÖK ősgyök. A KOnyha, a főzés (kotyvaszt) megnevezései mindannyi KŐ gyökből indulók, mert KŐvel volt kirakva a tűzhely KÖrül. KÖvesztés volt a főzés neve, mivel a felforrósított tűzálló KÖvet gördítették KOttyantottág bele a FÁból készült főzőedénybe (fazék, főzék). E jellemzőket szem előtt tartva, feltehetően a KÖMÉNY megnevezése is a KŐ gyökből indul.
A KÖMÉNYnek KEMÉNY apró magvai vannak. Jelképesen is KŐKEmény, ha hatásait vesszük figyelembe.
KöMéNY – KeMéNY hangváz: K-M-NY – K-M-NY.
Az M hangcsoport – ÖMÉ – a kÖMÉny az élelemkészítéshez szükséges nEMEsen kellEMEs arOMÁjú, zAMAtú illat-íz együttes. Magvai EMÉsre azaz EVÉsre (m > v) jók. Sokféle tápanyagot tÖMÖrít. Akár íz-illat csOMAgnak is nevezhetnénk. Gyógyhatású a gyOMOr, EMÉsztőrendszer különböző bántalmaira.
Egy egészséges életmódot ajánló leírásból: „Ha van kömény, nem kell vény. A kömény tápanyagban rendkívül gazdag. A vitamin ABC szinte teljes egészében megtalálható a növény apró magjaiban. Ezen kívül magnézium, kálium, kalcium és vas tartalmáról sem szabad megfeledkezni. Tehát a fogyasztása mindenképpen ajánlott. Ez pedig nem jelenthet problémát, mivel szinte alig találunk olyan ételt, amelybe nem passzol. Legyen szó salátáról, levesről, rántásról, vagy desszertről. Kedvünkre válogathatunk a felhasználási módok között.”
A KÖMÉNY olyan meghatározó kemény hatást, gyökeres változást vált ki a szervezetben, mint a MENYKŐ a zivatarban.
KöMéNY – MeNYKő hangváz: K-M-NY – M-NY-K.
A KÖMÉNY – NYÉMÖK átfordítás mutatja: a KÖMÉNY eltünteti a szervezetben levő kóros MONYOKban azaz csomókban levő NYOMOKat.
KöMéNY – NYoMoK – MoNYoK hangváz: K-M-NY – NY-M-K – M-NY-K.
A KÖMÉNYt a kezdetektől használták a KEMENcés, KEMENYcés sütéseknél is.
KöMéNY – KeMeNYce hangváz: K-M-NY – K-M-NY-c.
A szóvégi M.NY – NY.M gyök: MéNY – NYáM, mutatja a köMÉNY széleskörű, aNYÁMfőzte NYÁMra, étkezésre alkalmazhatóságát, MENő voltát, alkalmasságát. A köMÉNYt a taNYÁM mellett is meglelem a fű közt.
Talán a KÖMÉNY volt az első olyan KOnyhafűszer, amelyet KÖmént (ny – nt – ny), azaz KÖvesztésnél MENT, KÖvesztésnél MENŐ, KÖvesztésnél MENYő (ményő) főzési ízesítőként használtak hajdan.
Régi székely szólás: „Ha köményt nem vettél (vetettél), semmit sem vettél.”
Minden ősrégi nyelvnél ka, ke, ki, ku gyökkel induló szó. CzF Szótár: „latinul: cuminum, cyminum, németül: Kümmel, hellénül: kuminon, arabul: kamum, kemum, kamin, törökül: kiemmun” Kiem. K.S. A szavak hangvázai is azonosak. A K-M-N hangok többnyire mindegyikben jelen vannak. Bizonyíték arra, hogy mindannyian az ősnyelvi KŐ, KÖvesztés műveletéből örökölték, módosították KOnyhára, főzésre, ételkészítésre vonatkozó szavaikat, köztük az első ízesítő, a KÖMÉNY nevét is. Példaként: olasz cumino, angol, francia cumin, galíciai comiño, katalán comí, spanyol comino, portugál cominho, román chimien, chimen, szuahéli cumin, kisibiti, velszi cwmin, cseh kmín, szlovén kumina, máltai kemmun stb.
Tehát lehet vándorszó, amely eljutott mindenhová, de eredete az egynyelvűség idejéből való, a teremtés nyelvéből, amely fennmaradt minden jellegzetességével, szerkezeti felépítésével, gyökszavaival, hangcsoportjaival.
Ez a ma is élő ősnyelv, a magyar nyelv.
