JAK, JÁK – mit jelent a nevekben?

Ha a mindennapi életben az egyszerű családi eseményeket figyeljük, felismerjük, hogy a nő-férfi, em-ber, a házaspár, család számára, gyermekáldáskor a legfontosabb: a gyerek megtanuljon: menni, és beszélni.

Ez a két legfontosabb jellemzője az életbe induló kisembernek.  Mellé még fontos, legyen jó étvágya, mert úgy fejlődik, növekedik.

Menés, járás – a teremtés ősi nyelvén már kezdetben az emberek egymást MENŐ jelzővel is illették, mivel sokat mentek, jártak, keltek. Vagyis MENŐ = EMBER.

MEN = férfi, = nő együtt MENŐ, amint EM = nő, BER = férfi, együtt EMBER.

M.N – N.M: MeN – NeM gyökből kiindulók. MEN = ember, férfi. Innen az utódnyelvi MAN, MANUS férfi, és a nő ÉVAMEN változatai: WOMEN, FEMEN, FEMIN = nő.

 

Beszéd – a másik adottság, az aJAKon, JÁKon át történik. Az aJAKkal KAJál, azaz eszik, azzal KAJabál, KAJánt, azaz kiált, JÁKol, azaz beszél.

JAK – KAJ gyök így meghatározó jellemzőt leíró. JAK, JÁK = ember. Az első emberpár első fia KAJin. Később Izsák fia JÁKób.

Köztudott, hogy a családnevek mindig valamely jeles családalapító, dinasztiaalapító ragadványnevéből alakultak ki.
Ha településalapító volt, akkor a település nevébe is beépülhetett.

Régi székely név: CERJÁK, CIRJÁK.

Kistermetű, vékony alkatú: CER-JÁK, CIR-JÁK, ember: CERJÁK, CIRJÁK.

A gazdagok RIKítóan mások voltak RIK – KIR gazdagok közül választották a KIRályokat, feleségük RIKítóan szépek RIKek, RIKák, RÉKák.

A gazdag ember: KIR-JÁK, KIRJÁK.

A harcias, küzdő, tusakodó: TUS-JAK, TUSJAK, TUSJÁK.

A perelő, perlekedő természetű: PER-JÁK, PERJÁK.

A varoló, paláverező sokat beszélő VAR-JÁK, VARJÁK.

Aki beszédkészsége révén, izzó, égő (kop = tűz) személyiségként könnyen alakított JÁKkal, KAJjal, szájjal jó KAPCSolatot: KOPCS-JAK, KOPCSJAK.

Vizsgálható az összes JAK, JÁK névvégződés. A név első gyökszava a fő jellemző, a JAK, JÁK végződés = ember.