Egy adott szó, név, megnevezés abból a nyelvből ered, amely nyelven magyarázat adható a szó, név, megnevezés kialakulására, s a névalkotó hangokkal leírhatók a megnevezett: lény, tárgy, jelenség, cselekmény fő jellemzői, vagy hozzá kötődő jelenségek. Semmire nem dobtak rá egy nevet csak úgy, mint egy pokrócot.
———————————————–
A bérnyelvészet a GESZTENYE nevét görög eredetűként és latin > német vonalon érkezettként jegyzi. Ám neve csak magyarul beszél titkairól. Lehet küszködni a bérnyelvészet által ajánlott nyelveken is a szó kialakulásának nyelvi bizonyítékait keresve.
———————————————-
GESZTENYE – A szelídgesztenyének tüskésburkú, barna, ehető termése. [bérnyelvész: német < latin < görög] A GESZTENYE a G.SZ – SZ.G gyök bővítménye: GeSZ – SZaG.
GESZTből sarjad, ugyanaz a gyökszó. A GESZtenyefa GESZTben, ligetben, a fák törzshelyén nő.
A névből kikövetkeztethető, hogy a GESZTENYEfa, kedvelt illatos, erNYŐt tartó árNYÁval, ENYhet adó faként jelen volt a TANYA körül: geszTENYE – TANYA. A vadGESZtenye virágának – átvitt értelemben – réSZEGítő, bódító, rendkívül kellemes illata, SZAGa van.
A GESZT szókezdő a szelídGESZTenye ehetőségét, emÉSZThetőségét is jelenti.
A szóban a NYE ősgyök az ősi felkínáló, akárcsak a csereszNYE, áfoNYA, galagoNYA stb. nevében. Ez a NYÁmi felkéNYÁló szó ma is használt a székelyeknél, igaz, ma már csak az állatok felé. Mintegy kínálja a fa a gyümölcsét: NYE TE, GESZTEN nőtt GESZTENYE. Az ógörögnek mondott GASZTronómia, KOSZTramenő szóban, szintén a táplálkozással kapcsolatos ősnyelvi gyök: KOSZT: GASZT, GESZT, KOSZT, az uborka KOSZTravett ősi nevét az utódnyelvek használják.
Az SZT hangcsoport – ESZTE – a termESZTEtt szelídgESZTEnye ehető, emÉSZThető. A vadgESZTEnye virága kellemes illatot árASZTÓ.
A geszTENYEfa a TANYA körüli fák egyik legkedveltebbje. Termése TENYÉrbe szedhető. Az Özönvíz előtt nem volt vadtermésű növény, amint ragadozók, kártevő állatok, rágcsálók, bogarak, férgek sem. Minden növény, állat, ami teremtetett, hasznos volt. Ezt a tényt a mai elsekélyesedett, elvadult világ ismeretében fel sem fogjuk.
Az NY hangcsoport – ENYE – a gesztENYEfa kérge alatt: gyógyhatású, ENYEges mézgát termel. A tANYA, ANYA, lÁNY, ENYEleg, kÉNYElem szavakban a kellemes vonzás értelmét nyújtja. Kiérzik a geszTENYE szóból a szeretett otthon, TANYA (haza) értelme. A GESZTENYE a TANYA GESZTje, erős törzse.
GeSZTeNYe – TaNYa GeSZT hangváz: G-SZ-T-NY – T-NY-G-SZ-T.
A SZTÁN sok utódnyelvben otthont, országot, letelepülő helyet jelent: KazahSZTÁN, AfganiSZTÁN stb.
SZTÁNA – NÁSZTA átfordításból érthető meg, hogy NESZTŐhely születési hely, anyaföld, szülőföld értelmű. ANYAGESZT = szülőföldi törzs, a megNYUGOSZTÓ pihentető, NYUGalmat OSZTÓ hely.
GeSZTeNYe – aNYaGeSZT – NYuGoSZTó hangváz: G-SZ-T-NY – NY-G-SZ-T – NY-G-SZ-T
Az erdélyi SZTÁNA, az öreg Kós Károly Varjúvárával, nem román eredetű szó, hanem ősi, ősnyelvi szó, amely évezredekkel ezelőtt kapta nevét az első letelepülő ősnyelvet beszélők geSZTEN elterülő TANYÁjaként. De jelen van az eSZTENa, azaz juháSZTANYA szavunkban is.
A GESZTENYE a TANYA bármely SZEGletében, SZEGén állhatott. Erről még a sztána és tanya címszavaknál.
GeSZTeNYe – TaNYa SZEGe hangváz: G-SZ-T-NY – T-NY-SZ-G.
SZT – TSZ értelmi kapcsolat: a geSZTenye gyümölcsét teTSZőlegesen sütve fogyaSZTják.
https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/gesztenye_nem_csak_sulve_es_pure_formajaban_finom
https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/ennyi-mindenre-jo-a-vadgesztenye
