GERENCSÉR – Fazekas. [bérnyelvész: szláv]
A GERENCSÉR szó G.R – R.G gyökből indul: GeR – RaG. A szó gyöke körértelmű is, és utal a fazekas KÖRöző mozgással végzett munkájára: GEREN – KÖRÖN. Ez egyik névadója. A GER – RAG gyök munkafolyamatra is utal, amikor hozzáad, RAGaszt az anyaghoz, a fazekakra, edényekre a fogantyúkat RAGasztja, RAKja.
A fazekas GÖRÖNgyből, SÁRból, agyagból, régiesen CSÉRből dolgozik: GEREN-CSÉR. A CSÉR, azaz sár a GÉREN, korongon, amely egyféle munkaNYEREG, vagy GERENY, azaz GERINc, amelyen végzi a CSÉRRÖGÖN való munkát.
GeReNCSéR – CSéRRöGöN hangváz: G-R-N-CS-R – CS-R-R-G-N
A GERENCSÉR nyersanyaga SÁRGÖRÖNGY.
GeReNCSéR – SáRGöRöNgy – CSéRGöRöNgy
hangváz: G-R-N-CS-R – S-R–G-R-N-gy – CS-R-G-R-N-gy
A GÖRÖNGY anyagát RÖGÖNCSnek is nevezték, RÖGÖNCSÖN dolgozott.
GeReNCSéR – RöGöNCSöN hangváz: G-R-N-CS-R – R-G-N-CS-N
Az agyag, SÁR, CSÉR, kiégetve CSERép lesz, amely törés esetén RECSegő, CSÖRrenő hangot ad.
Az R hangcsoport – ERE – leírja a kOROng kÖRÖző mozgását, s jelen van a késztermék nevében, jellemzőiben: csÖRÖmpölve tÖRŐ tÖRÉkeny csERÉp.
Az NCS hangcsoport – ENCSÉ – a székely kONCSOrodik (görbül) szóban a készülő agyagedény görbülő vonalai. Régen a kéz megnevezése: mANCS. A gerENCSÉr – úgymond – mANCSAival pANCSOl a vizes agyagban.
A szóvégi CS.R – R.CS gyök: CSéR – ReCS, a gerenCSÉR szóban a CSERép szó alapszava. A gerenCSÉR, azaz a fazekas végül kiégeti az agyagot, s így CSERépedények lesznek belőlük. A SÁRból, CSÉRből való CSERép SÉRülékeny, földre ejtéskor a GERENCSből készült CSERépedény CSÖRömpölve, recsegve-ropogva, RECSEGŐN törik össze.
GeReNCS – ReCSeGőN hangváz: G-R-N-CS – R-CS-G-N
NCS – CSN: a gereNCSér, mint egy pleCSNit csapja rá az agyagot a szükséges helyre.
A szó nem szláv eredetű, csak átvétel részükről, mivel minden alkotó szóelem egytől egyig magyar, és a szakma minden mozzanatát leíró szóban értelemmeghatározó.
A mai magyar szavak százaiban vannak jelen.
https://www.facebook.com/reel/1248556686260264