Földrajzi nevek a teremtés nyelvén – amelyek csak magyar gyökelemzéssel árulják el tartalmukat.
A földrajzi nevek a legmeghatározóbb bizonyítékai annak, hogy a teremtés ősnyelvét beszélőktől származnak.
SARGASSO, SÁRGÁSZÖLD – a teremtés ősnyelvén kapta nevét a SÁRGÁSZÖLD tenger, az ATLANTI özönben, azaz óceánban. Névadók a SÁRGÁSZÖLD algák. Latin nyelvi nyomorításban: SARGASSO.
SaRGaSSo – SáRGáSZöLD hangváz: S-R-G-S-S – S-R-G-S-Z-L-D
EURÓPA, ÁZSIA, AFRIKA – ősnyelven kaptak nevet a kezdetben belakott földrészek: JÓl ROPPAnó, porhanyó, JÓ ROPA termőföldű EURÓPA. A cIFRA és RIKA (gazdag) királyi szépségű AFRI-RIKA – AFRIKA. A hatalmas kiterjedésű, nagy ÁZSIÓval bíró ÁZSIA.
THAMES, TEMZE – Anglia, e nevet az első telepesek adták, akik még az ősnyelv egy tájnyelvi változatát beszélték. Fő jellemző a mederbe TÖMÖrülő, TÖMZŐ bő vízfolyás. A Kárpát-medencében is e jellemzők okán kapták nevüket a TEMES és TÖMÖS folyók, a TEMÉRdek vízmennyiség látványából.
A T.M – M.T gyök: TeM – MeT vízértelmű gyökként beépül a perMET, peMETő, harMAT szavakba. A nagy folyók, folyamok nevei is ezt a dús tömörülés értelmet hordozzák.
DUNA – dunna DÚs bőség és NA – vízértelem: D.N – N.D gyök: DuN – NuD. Szintén vízértelem: NED, NUD, üDÉN. A NA gyök szintén víz: MajNA, RajNA, SzajNA.
VOLGA – folydogáló, FOLGÁló VOLGA.
ALPOK – a hALvány, fehér, magas hegyFOKok, ALFOK, f > p, ALPOK. Erről még alább.
PIRENEUSOK – a nap PÍRJÉN csillogó, sugarait már PIRkadatkor visszaverő PIRÉNeusok.
OTRANTÓ – a Földközi-tenger szintjének hirtelen 40 méteres emelkedésekor ÁTRONTÓ mindent összeRONTÓ, elÖNTŐ vizeiről kapta nevét az ÁTRONTÓ-szoros. Később módosult OTRANTÓ névre. Itt öntötte el a víz az addig mély alföld Adriát:
OTRaNTó – áTRoNTó hangváz: T-R-N-T – T-R-N-T.
URAL, ALTÁJ – a Mezopotámiából kelet felé indulók szembetalálták magukat a környéket hALvány, fehér, AL csúcsaival URaló hegyvonulattal: UR-AL, a fehér táj látványa: AL-TÁJ. E nevek az ő ajkaikon keltek: URAL, ALTÁJ.
HIMALÁJA – távoli HÓ, HIMA, zIMA, lenyűgöző fehér AL tÁJAival. Így alakult ki később az összetett HIMALÁJA név.
CSOMOLUNGMA – magas CSOMÓja, csúcsa, amelyre LONG út vezet fel, s nehezen szálLONGva lehet feljutni, kapta idővel, szintén a jellemzőiből összetett CSOMOLUNGMA nevet.
FUZSIJAMA – a japán FUZSIjama tűz- PARÁZSértelmű, mint a BÖRZSÖNY, vagy PRÁZSMÁR. A nevet a felkelő Nap, a hAJNAl népe, az AJNÓk adták.
–
Az amerikai földrajzi nevek is beszédesek.
NIAGARA – az ERIE-tóból EREd, és vizét az ONTARIÓ tóba ONTÓ.
ONTARIÓ – ONT A RIÓ, a RIAsztóan ÁRAdó folyó. Az ősiségben a folyó RIÓ neve a RIAsztó áradásból ered.
NIAGARA – ERIE és ONTARIO közt a NAgy GARRAl, dübörgő, mennydörgő hanggal omló vízesés.
MISSISSIPPI – MISZ, MOSZ (miz, moz, MISZ mosz = víz), ISZAPhordó PI, azaz víz (lásd TISZA, SZAmos). MISSISSIPPI MESSZE vISZI az ISZAPot.
POTOmac, PATAwomake – PATAKként induló POTOMKA POTOMAC.
Ám e szavakat csak gyökelemzéssel, esetenként hangváz elemzéssel lehet megfejteni. Az utódnyelvek később kialakuló szavai is csak az ősnyelvi elemekre épülhettek, épülhetnek, annak szóalkotó szabályai szerint, mivel semmilyen más nyelvi elem nem létezik az ég alatt, csak az ősnyelvi szóalkotó elemek.