A magyar nyelvben szerintem bőséges gyökváz van. Szorozza be a mássalhangzókat, és több mint 500 gyökváz lesz az eredmény. A mai magyar nyelv ezekből több mint 450-et használ. E számnak többszörös hatványa a létező szavak száma a magyar nyelvben. A magyar nyelvben nincsenek szótagok, nincsenek ragok, nincsenek képzők. Azok csak grammatika szerint léteznek a latin, germán stb. nyelvekben.
A magyar nyelv nem illik bele a grammatikába, csak belegyömöszölték, beleerőltették. A magyar nyelvben gyökök füzérei vannak a kifejezésekben, amelyeknek hasonló hangjai összeolvadnak a gyökhatáron. Például HALVÁNY. A HALV jelentése fehér. A fehér HAB neve HALB volt. A románok mai napig HALBĂ de bere-nek mondjţk a HABos sört. Abban a szóban benne van a HAB neve (halb) és a fehér (alb) szín is.
Innen a latin ALBus, francia BLAnc, spanyol BLAnco és mások. Az utóbbiak fordított alakban jutottak az utódnyelvekbe. Tehát HALV-VÁNY. A HALVÁNY, sápadt színű emberre mondják: VÁNY adt. Ebben a szóban is van egy kötött mássalhangzó-páros: LV. A kötött mássalhangzó-párosokról tudni kell, hogy hangkieséssel jöttek létre. A szó előbbi alakja HALoVÁNY. A HAL gyök egymagában is fehér jelentésű, de bővült a V hanggal, amely közös hang lett a gyökhatáron. Valaha HOLVAL volt a HAJNAL neve. HAJNALlal jön a ViLágosság. Ezt a szó tengelyében levő LV páros is mutatja, amely alvó L.V – V.L gyök: ViL – LiV. A VILágosság maga az élet, a fény. A LIFe, LIVe utódnyelvi (angol) szavakban is jelen van. Tehát a HALVÁNY három gyök: H.L, L.V, V.NY. Ebből egy alvó, amely a címszó egyik jellemzőjét rejti. Akár a HALVÁNY, akár a HOLVAL VILágos. Ez a HAJNAL esetében J.N azaz JöN.
Azt írtam, hogy beleerőltették a grammatikába a magyar nyelvet. Így van. De mivel ez a nagyobb terjedelmű, így nem fért bele a grammatika nevű ruhába. Olyan, mintha az anyát a kislánya ruhájába akarnánk öltöztetni. Az ANYA-nyelv teljesen más felépítésű, mint a leánynyelvek. Egyikhez sem hasonlít. A FEHÉR szín a színek összessége. Ha felbontjuk, előbb három, majd azok határán még négy szín. Összességében 2000-3000 színárnyalat. Melyik hasonlít a FEHÉRre közülük? Egyik sem! Pedig mindannyi belőle való. A magyar nyelvre sem hasonlít a földkerekségén beszélt nyelvek egyike sem. Pedig belőle valók. Erre bizonyíték az általam felfedezett szóalkotó elemek, amelyek jelen vannak a világ nyelveiben, de csak a MAGYARázó nyelven van értelmük.
Majd még visszatérünk erre, ha maradok itt, mert nem mindig van időm. Mutatok egy érdekesebbet. Azt írta itt valaki, hogy az általam kimutatott kötött mássalhangzó-párosok nem jelentenek semmit. Szerintem viszont kutatásra érdemesek. Több mint 300 olyan kötött mássalhangzó-párost mutattam ki. Jelen vannak az ősnyelv, ősmag-nyelv, ősmag(yar)-nyelv utódnyelveinek, a világ nyelveinek szavaiban, és érdekes módon a magyar szóhoz hasonló vagy rokon értelmet visznek be a szavakba. Ám ott semmilyen magyarázatot nem lehet adni rájuk, mivel ott csak befagyott hangképek. E gyökökre, mondanivalójukra magyarázat csak a nyelvi titkok magyarázó nyelvén, a mai magyar nyelven adható. Példának itt a magyar: süRGős, süRGősség angol: uRGent, emeRGency francia: uRGente, d’uRGence latin : uRGens, olasz: uRGente, uRGenza német: uRGent, uRGenz spanyol : uRGente, uRGencia román: uRGent, uRGenţa Az RG kötött mássalhangzó-páros tulajdonképpen R.G – G.R alvógyök a szavakban: RÖG, RUG – GÖR, GUR. E gyökkel alkothatók a RÖGtön, RÖGvest, RUGalmasan, GÖRdül, GURul szavak, amelyek GyoRs mozgást jelentenek. Ezeket nem én helyeztem oda. Lehet gondolkodni rajtuk. Ha csak magyarul adható rá magyarázat, akkor a magyar nyelv az egyedüli egyenes ági örököse az ősnyelvnek, amely örökölte a nyelvszerkezeti vázat, hangzástörvényt és a magyarázhatóságot. Ez még akkor is így van, ha hihetetlennek tűnik. Megjegyzendő: A gyökvázak sosem változtak az ősidőktől mai napig.