E nagy kérdés alig kétszázötven éve vetődött fel. Akkor kezdtek nyiladozni a szabadelvűség csipái. Ez volt az istentagadás állami szintre emelésének kapirgáló kezdete. Addig az emberiség – még ha nem is értette meg teljesen – de valóságként ismerte el a teremtést tényét. A hitetlen, kétkedő szabados elvűek nem kívánták elismerni a Teremtő Isten létezését, mert akkor alkalmazkodniuk kell erkölcsi törvényeihez. A szabadelvűség alapja viszont az erkölcsi törvények utálata, epés bírálata, a Teremtő létének és a teremtés tényének kétségbevonása tagadása.
A szabadelvűség almán kikotolt, kikelt tudósok azt állítják, hogy az első élő sejt önmagától fejlődött ki az őslevesben. Szerintük ez a tudományos magyarázat az élet keletkezésére. E felvetést tételesen, sikeres kísérletekkel, azóta sem bizonyította be senki közülük.
Senki!
Pedig, tudomásunk szerint, bármilyen tudományos elismertségre igényt tartó elmélet, tételekre bontva, százból száz sikeres kísérlettel igazolandó!
Viszont, ez az elmélet nem szorul rá ilyen bizonyításra!
Hogy miért? Csak!
Mert szerintük ez bombabiztos, és Isten ki van iktatva!
„Nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón!” – R. Ch. Lewontin.
Világos?! Na, azért.
Tehát az első élő sejt keletkezését még eddig soha senki nem bizonyította be! Ám attól tudományos valóság!
Az, ha ők mondják!
Több mint két évszázada izzadva küszködik – a kifejlődést, evolúciót bizonygató – agytröszt, észkombájn tudósok színe java, de még egy fia élő sejtecskét nem sikerült elővarázsolni. S ha sikerülne, az nem önmagától keletkezés!
Mi is az élő sejt?
Röviden, dióhéjban a sejt meghatározása a világhálón található tanulmányban: „A sejt az összes élő organizmus szerkezeti és funkcionális építőeleme. Ez a legkisebb egység, amelyet még a természetben élő névvel illetnek, mivel ez a legkisebb olyan egység, amely még anyagcserére és szaporodásra is képes.” Kiem. K.S.
Tehát az élő szervezet alapalkotója, működését biztosító, legkisebb szerkezete, szerve, amely anyagcserét bonyolít le, osztódással szaporodva megújul. A sejtek mindegyike egy kis gyár, amely életfontosságú elemeket állít elő az élő test számára, például fehérjét. A sejt önvédelemmel felruházott, és elemeinek sérüléseit is képes kijavítani.
A kifejlődés elmélet tudós agytrösztjei szerint, az első élő sejt csak úgy ukmukfukk, az őslevesben „főtt ki” önmagától, külső beavatkozás nélkül, vakon, oktalan önvezérléssel.
Mikor?!
Nincs pontos, világos magyarázat, de előveszik a varázsszót, abból bőven van készleten: Évmilliárdokkal ezelőtt!
Ezt mondja a tudomány! Tessék utánajárni! A tudós szerepe: visszaviszi évmilliárdok múltjába, a kiismerhetetlen, senki által nem ellenőrizhető semmibe, „sötétkamrába”, azzal a feltevéssel, hogy ott létrejöhetett.
Volt ideje!
Ezt próbálják bevetetni egyszerű emberekkel, s aki ezt behunyt szemmel, kötelezően nem fogadja el, az megbélyegzett, tudományellenes, maradi istenhívő, oktalan, buta senki!
Ám erről a sötétkamrás „tudományos” folyamatról nekik sincs világos képük, mert ha volna, kétszáz év alatt a fényes elméjű tudósaik már kész sejtgyárat üzemeltetnének, s nem kellene csecsemők őssejtjeit lopkodni!
Így, minden erőlködés dacára, csak elmélet marad, olyan „építmény”, melynek nincs alapja! Ha sejt nincs, élet se!
De élet van! Létezünk! Akkor?! Ki hozta létre? Mert, úgy-e, „nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát”.
Aztán erre a homokra, a semmire mégis ráépítették a kifejlődés – se eleje, se vége – meséjét. Azt viszont illik tudni, ami úgy kezdődik: „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy…” az csak mese lehet, mert sem kezdeti időpont, sem behatárolt tér, sem kiszámítható időfolyamat, sem névvel azonosítható lény nincs a történetben.
Atom és sejt, az anyagi világ parányi alapegységei.
Az élettelen anyagnak összes jellemzőit hordozó legparányibb oszthatatlan egysége az atom.
Az élő szervezet összes jellemzőit hordozó legkisebb egység az élő sejt. Az élet teremtésének titkai az élő sejtben vannak elrejtve. Mit tartalmaz az élő emberi sejt?
A sejtben levő DNS-ben található egy számítógépes szoftverprogram, s annak rejtjel rendszere, kódja. Minden kód mögött van egy vezérelt, ellenőrzött életfolyamat összesség. Ez a szervezet felépítésének adattára. A DNS kód, jelrendszer látja el a sejtet szükséges adatokkal, irányítja, szabályozza az életfolyamat működését. E számítógépes programhoz hasonlítható aprólékos részletességű jelkészlet sorozat, a test minden egyes sejtjében fellelhető.
„A programozók ismerik az egyesekből és nullákból álló jelrendszert, amely így is mutathat: 110010101011000. E sorrend meghatározó a program milyenségét illetően. Sejtjeinkben levő jelrendszer ehhez hasonló. E jelrendszer négy vegyületből áll, amiket a tudósok: A, T, G, C betűkkel rövidítenek. Példaként, ily módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és tovább. Leírás szerint összesen 3,2 milliárd ilyen betűjel van minden egyes sejtben.”
A fenti bejegyzés, amely Francis S. Collins, a Humán Genom Project igazgatója tanulmányából van, úgy írja: „… összesen hárommilliárd ilyen betűjel van minden egyes sejti DNS-ben.”
Van több tíz milliárdnyi testi sejtünk.
S most ennek függvényében gondoljunk bele: a több tíz milliárd testi: izom, zsír, bőr, vér, ideg, máj, ivar (hím-nő) stb. sejtünk mindegyikében egyenként 3,2 milliárd jel! Szerepük: a test – tudatunkon kívüli – tökéletes működésének irányítása, szabályozása, tulajdonságok őrzése, örökítése, külső egyéni sajátosságok kialakítása: testillat, ujjlenyomat, hajzat, bőrszín és mások. A leírás szerint minden egyes sejtünk parányi területén 3 milliárd betű hosszúságú a kód, jelrendszer! Azt is felfedezték, hogy az emberek DNS-e 99,9%-ban teljesen megegyezik. Ami egyedi, egy személyre vonatkozó adat, abból a töredéknyi, pár millió, ami azon felül van. E töredék vagyunk mi: te, én, ő.
A DNS, mint vezérlő egység, utasítja a sejtet, hogy valamilyen meghatározott okból jelezzen. Tehát a DNS egy három-milliárd betűs program, amely irányítja, vezérli a sejttevékenységet. Lehet nevezni egyféle használati utasítás szabályozónak is. A DNS a teremtés isteni titkát hordozza. Az örökéletre tervezett emberi test felépítését, örökletes tulajdonságait tartalmazó, működését szabályozó, fejlődési folyamatát irányító, aprólékos pontosságú teremtői ütemterv. Tudni kell, hogy két teljesen egyforma jellemzőkkel bíró egyén nem volt az eddigi hatezer éves emberi történelem alatt, bár a becslések szerint kb. 25 milliárd körüli ember élt ez idő alatt a Földön.
A DNS kód egy csoda, amely nem kialakult, hanem teremtetett, és adattára – a megörököltek mellett – tartalmazza az egyén életének minden mozzanatát. Sőt, ide írható, hogy benne van a majdani feltámadás vezérlő programja is, az adott személy: adatai, egyéni jellemzői, életeseményei tárolt emléktára összessége. Ezek alapján hozza elő ugyanazt a személyt, aki volt, s akit felismernek volt kortársai.
A DNS nem tartalmazza az öregedés, halál programját! A DNS vezérletű élő SEJT, teremtői felségterület!
A korábban ateista Dr. Antony Flew is feltette magának a kérdést, nekünk sem árt felvetni: „Vajon ki írta ezt a hárommilliárd betűs kódot? Ki helyezett működő parancssort a sejtjeinkbe?”
Jogos kérdés a kifejlődés elmélet agytrösztjei felé:
Ha a sejti DNS számítógépes szoftvere önmagától jött létre, az oktalan véletlen képes egy – minden szervi életjelenséget pontosan vezérlő – számítógépes programot írni egyszerre a többtíz milliárdnyi élő növényi, állati, emberi sejtbe? Ha igen, akkor ez az átalakulások melyik szakaszában következett be, és hogyan valósult meg?
Fellelhetők-e a 3,2 milliárd kódjel mögött az egysejtűből – növény, állat, emberré – kifejlődés és a fajok közti szakadékokat átugró, átvedlések, vagyis az evolúció kínkeserves folyamatainak összes jegyei?
Tessék válaszolni!
Mi fogadható el igaz történelemként?
Csak az, ami pontosan illeszkedik az oda-vissza bizonyítható történelmi összesség kirakható képsorába, a teremtés ősnyelve fennmaradását igazoló bizonyítékok összességébe. Azokból soha nem engedhető semennyi!
Az ősi történetírásokból semmi más nem fogadható el valósként, csak ami összhangban van a teremtés ősnyelvének szavaiba rejtett, oda-vissza igazolható, és a teremtés tényének leírásaihoz igazodó.
Megbizonyosodtam, hogy oda-vissza kölcsönösségi alapon, a bibliai teremtés beszámoló alátámasztja a magyar nyelv ősiségét, és viszont, a magyar nyelv bizonyítja a bibliai teremtéstörténet valódiságát, a Teremtő Isten létét.
A teremtés beszélt nyelve –, amely az egyenes vonalon fennmaradt mai magyar nyelv – igazolja a kezdetekről szóló bibliai történelmi beszámolót. A magyar nyelv: gyökeiben, hangcsoportjaiban, hangvázaiban minden változatlanul fennmaradt mind a mai napig!
A röviden, tömören közölt, Vízözön előtti különböző teremtéstörténeti beszámolókat, nemzetségi táblázatokat, és egyéb kiégetett agyagtáblákra írt történeteket Noé mentette át. Erről a babiloni történészpap, Berossus is beszámol. Valószínű, hogy Énók könyve is így maradt fenn. Énók könyvében bővebb leírás van a teremtői engedély nélkül Földre lejött „felvigyázók” ténykedéséről. Ezek hozták a tüzet a Földre, amire az eredeti teremtői terv szerint a kezdetek idején nem volt szükség a Földön. Biztosan tudta, hogy mikor kell megismertetnie az emberekkel e jelenséget, de az későbbi időpontra volt betervezve.
A valós, igazi emberi történelem csak a valóban megtörtént cselekmények leírása lehet. Ami nem történt meg – de a történelemkönyvekben áll, mert mégis beleíratott – tömény hazugság!
Az igazi történelmi események, cselekmények beszámolói három pontra támaszkodnak: IDŐ, TÉR, SZEMÉLY.
Közvetve utalniuk kell egy bizonyos időpontra, amely az eseménysorozat kezdete, és időtávra, időtartamra, amely alatt a cselekmények megtörténtek. Megjelölik a tért, területet, amelyre a cselekmények kiterjednek. Megnevezik az ismert személyt, személyeket, akik a cselekmények elkövetői, a történet eseményeinek szereplői, az ő életidejüket, s a kort, amelyben éltek.
Mindezeknek pontosan illeszkedniük kell az oda-vissza bizonyítható történelmi összesség kirakható képsorába.
A csillagászat szerint a világegyetem kora 13,8 milliárd év. Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum ennyi fényévre van a Földtől. A világegyetemben a becslések szerint 100-800 milliárd csillagrendszer található. Ezek becslések, pontosat a legokosabb ember sem tud. Az isteni tervbe nem lát bele senki, csak amit ő megenged, láttat.
A Teremtő Istennek pontos időterve van. Ezeket ősi istenes emberekkel íratta le, és azok az írások hitelesek, mert beilleszthetők az oda-vissza bizonyítható történelmi összesség kirakható képsorába!
Nyilván, volt, van a teremtésnek kezdeti IDŐpontja.
E cselekmények TERE az ŰR. Jézus Krisztus és Hermész Triszmegisztosz szerint, csak egyedül a Teremtő Atya JÓ. Balkányi Szabó Lajos a Magyar ősmesék I. kötetében írja, hogy az ősiségben a Teremtő Isten neve JAV.
A világ teremtése az ÉLŐ Isten, VAN munkája. Az ő hatékony teremtőereje, és JÓ SZÍVE, azaz régies nyelvezettel szólva: JOHA, mint indító- és hordozóerő, NAVigálja, irányítja az összességet. Csak ő mondható JÓnak, JAVnak! Neki JÓ HAjlama, JOHA (szíve) VAN, az emberiség JAHVÁt akarja, JÓ HA VAN nekünk. JOHAVAN a Teremtő Isten.
Ez a Teremtő Isten tulajdonnevének a teremtés nyelvén adható világos magyarázata.
A Földön, a bolygón, az élőlények számára alkalmassá tétel, átalakítási munkálatainak is volt kezdeti IDŐpontja. Amikor azt mondta a Földre vonatkoztatva: Legyen világosság… Ez volt a kezdet.
A TÉR a FÖLDbolygó ÉDEN nevű helye. A teremtői cselekmények végrehajtói: a Teremtő Isten, JOHAVAN és alkotó fiai. A hosszú előkészítési teremtői munkafolyamat után nekik szólt: „Teremtsünk embert a mi képünkre…”, majd egy adott pillanatban, IDŐpontban életre hozta az első EMBERt, aki a továbbiakban a földi cselekmények elkövető tényezője. Ez egy fontos IDŐpont, mert ez az EMBERI TÖRTÉNELEM igazolható kezdete, HELY és NEVEK említésével!
Az eddig eltelt hatezer éves írott történelem igazolható kezdő időpontja.
Az emberi világtörténelem írás minden gondja a betegesen őrült istentagadásban gyökerezik. A Teremtő Isten létét tagadás miatt kell kitalálni hülyénél hülyébb, igazolhatatlan, bizonyíthatatlan életeredet meséket, amely képtelen határozott tényezők: IDŐ, TÉR, LÉNY megnevezésére.
A teremtés eseményeinél a TÉR, az események színTERe a FÖLD, annak felszíne. Pontosabban, kezdetben a behatárolt, mintaként berendezett ÉDENkert ÜDÉN viruló területe, amely egy országnyi méretű térség volt, négy nagy folyó forráshelye, s az összes teremtett növény és állat fellelhető volt Édenben és a területén levő tengeröbölben. Ádám sok éven át tartó hosszú tanulmányútjának körüljárt TÉRsége, ahol kitanulmányozott, megismert minden fellelhető élőt, élettelent. Miután az őt körülvevő állatoknak, növényeknek alapvető jellemzőit kiismerte – azok alapján fajtánként, változatokként, mindannyinak nevet adott. Később e neveket szóban ismertette utódaival, de talán le is jegyezte, mert megtanulta puha agyagba lejegyezni a beszédhangokat, s azokkal a szavakat, neveket, történeteket.
Az írás Özönvíz előtti találmány!
Ezt tőle az utódai is megtanulták, és lejegyezték az akkori emberekkel történt eseteket, így szóban, írásban továbbadták azokat. Ebből tudjuk, hogy kik voltak a jelentősebb személyiségek, a Vízözönig eltelt kb. 1656 (+ – 1-2) év alatt. Beszámoló van az utódok foglalkozásáról is, személyiségük milyenségéről is. Tudjuk, hogy a zene az életük része volt már a kezdetektől, azaz a dallamalkotó képesség – akár a beszédképesség – nem kifejlődött, hanem az örökítő sejtekbe épített teremtési alapáldás, átörökítve minden tőlük születendő utódnak a végtelen időkön át.
Az értelmesnek teremtett ember meghatározott pontos időbeosztást kapott a Föld forgása szerinti visszatérő időszakokra: nap, hét, hónap év. Megismerte az évszakokat, a növények termőidejét, állatok fajzásának teremtői időbeosztásait. De követendő törvényt is kapott a kezdetektől, az indulástól a saját és utódai életvitelének útmutatásául. Mivel értelmes, tökéletes képességekkel rendelkező emberként teremtetett – és nem majomból kifejlődő, szőrcsimbókos, idétlenül bömbölő torzonborzként – így nem makogott, nem bőgött, hanem értelmesen gondolkodott, és gondolatait, érzelmeit ajkaival, szájával tagolt szavakká alkotva beszélt, azon a csodálatosan megalkotott gégefőn, szájüregen, amely akár egyszerre képes: légzés, rágás, nyelés, hangkibocsátás műveletére.
Azt is tudhatjuk, hogy a fémolvasztás, fémeszközök készítése Özönvíz előtti. Az Araráton nyugvó bárkában fémrácsokat találtak. Szerte a földön rengeteg azonosítatlan ősi fémlelet hever, amihez a régészet hozzá sem konyít.
„A vaskohászat felfedezése és első gyakorlati felhasználása Anatóliában történt az időszámításunk előtti XIII. század táján…” írja egy forrás. Ezzel mellélőtt a régész, mert a vas és más fémek kohászata már jóval Özönvíz előtti.
Arról is tudunk, hogyan települtek rájuk a Teremtőjük iránt engedetlen, Földre jött, testet öltött fénytestűek, akikről Énók könyve is beszámol. Ezek jelenlétének, hatalmas kőtömbökből álló, számtalan épített bizonyítéka itt van a Földön: piramisok ezrei, Cuzco (kuckó) stb. Az Özönvíz előtti hatalmas kőépítményeknek aprólékos finomsággal kifaragott köveit is gyémánt-kemény fémeszközökkel munkálták meg.
Leírja a Vízözönre előre figyelmeztetést, az arra felkészülő Noé bárkaépítésével. Noé a bárka faanyagát fémfűrészekkel, fejszékkel, baltákkal szabta, vágta, dolgozta fel! A bárka ma is ott van az Ararát csúcsához közeli jégmezők egyikében, benne a rágcsáló állatokat elkülönítő fémrácsaival együtt.
A fentiek ellenére, a történészek, régészek a terjesztett, és az oktatásban alkalmazott történelemkönyveikben a sosemvolt torzonborz ősembert és világszintű kő-, réz-, bronz-, vaskorszakokat sulykolják be az össznépi köztudatba.
Ez tudatos hamisítás! Ugyanis eme állítólagos „korszakokat” bizonyító leletek, bármily értékesek, csupán egy – addig lakatlan területen – letelepülő, szűzfoglaló közösség újrakezdő életvitel jelenségeit igazoló tárgyleletek.
Vannak olyanok, akik eredettörténeteiket a kiismerhetetlen, ködös, homályos, messzi múltba helyezik az általuk vélt, sem az idő, sem a tér, sem személyi vonatkozásról nem számolnak be pontos adatokkal. Csak azt mondják: Itt vagyunk mi már 30 vagy 100, esetleg 200 ezer éve. Ezeknek érvelése nem elfogadható, mert nem illeszthető bele abba a történelmi összképbe, amelynek eseményi sorrendje igazolható: írásemlék leletek, tárgyleletek, a beszélt nyelvben rögzült adatok összhangja által. Ez okból elfogadhatatlan, hiteltelen a beszámolójuk. Nem lehet valós történelemnek nevezni azt, ami sejtések, találgatások ködös kiismerhetetlen halmaza.
Ezek az alaptalan, bizonyíték nélküli „történelmi” beszámolók annyira igazak, mint a hadiipar békevágya, a gyógyszeripar egészségünkért aggódása, s a hírközlés igazmondása.
Ez a valóság, s ezért kijelenthető, hogy a TÉR, IDŐ, SZEMÉLY adatokkal nem igazolt, bizonyítatlan beszámolók, s az ezekre alapozott nézetek nem elfogadhatók!
————–
Mivel nem vagyok mindentudó, így a vitára nyitott vagyok. Mindig tudatában voltam, de ahogy telik az idő, még inkább nyilvánvalóvá válik önmagam előtt is, hogy mily keveset tudok a mindenségből.
Volt több eset, hogy értékes dolgokat tanultam a bírálatokat követő vitákból, némileg megváltozott az adott tételről alkotott álláspontom, vagy finomult a rálátásom. Ezért tisztelem a becsületes bírálót és bírálatot.
Tudom, hogy a történelem folyamán voltak, és ma is vannak tisztességes istenes emberek a történészek, nyelvészek, orvosok, tudósok, művészek, sportolók, hírközlők, sőt politikusok közt is!
Ezek az üde kivételek tiszteletet érdemelnek!