Egy adott szó, név, megnevezés abból a nyelvből ered, amely nyelven magyarázat adható a szó, név, megnevezés kialakulására, s a névalkotó hangokkal leírhatók a megnevezett: lény, tárgy, jelenség, cselekmény fő jellemzői, vagy hozzá kötődő jelenségek. Semmire nem dobtak rá egy nevet csak úgy, mint egy pokrócot.
———————————————–
A bérnyelvészet a CSÓK szót finnugor eredetűként jegyzi, de csak magyarul van rá átfogó magyarázat.
————————
CSÓK – Valakinek vagy valaminek szeretet, tisztelet kifejezésére vagy társadalmi szokásból (pl. búcsúzáskor) felpattanó ajakkal való megérintése. Szájunknak erotikus indítékból valakinek különlegesen a szájára való tapadása. [bérnyelvész: finnugor] A CSÓK CS.K – K.CS gyök: CSóK – KóCS.
A CzF Szótár leírása: „Valamely testnek szelid illetése, nyomása, öszvecsuporított s félig nyilt ajakkal, szeretet, gyöngédség, vagy tisztelet jeléül. Csókot adni, kapni, viszonozni. Csókot nyomni a szájra, homlokra, arczra, kézre. Anyai, apai, testvéri, baráti csók. Forró, tüzes csók. Üdvözlő csók, búcsu-csók. Judás csók, melyről Idvezítőnk mondja: Hát te csókkal árulod el az ember fiát? Karcsu, v. könnyű, v. hideg ruha a csók. Km. Jobb a szeretőnek a sebe, mint a gyűlölőnek a csókja.”
Az igazi CSÓK nagybecsű, az őszinte szeretet, értékes CUPpantott, CSÖPP kis PECSétje. Nem azért van ingyen, mert értéktelen volna, hanem azért mert megfizethetetlen. A szeretet CSÓKja a mély, meghitt emberi KapCSOlat ÉKes kifejezője.
A CSÓK SZÍVó hatású, és SZÍVvel kapcsolatos mozzanat, a kedvelt lény személyiségének önmagunkba, lelkivilágunkba SZÍVása, fogadása. A forró szerelmi CSÓKba a SZÍV sodor, VISZ bele.
SZíV – ViSZ hangváz: SZ-V – V-SZ.
A már említett kaPcsolat szó P hangja is előjön a SZÍPÓ hatású PUSZInál is.
PuSZi – SZíPó hangváz: P-SZ – SZ-P.
Az OK, ÓK mozgást is leírók: bOKa, bÓKlász, akár az IK, IKlat. A CSÓK IKlatja, megmozgatja a szívet. Szívet mozgató apró KECSes kedvességek közé tartozik a bÓK is. BÓK a női lelkek simogató CSIKlandása (csik-csók). Egy megfelelő pillanatban mondott kedves kis BÓK a nő egész napját szebbé, BOldogabbá varázsolhatja.
Az őszinte CSÓK CSOda, és KÓCS, KulCS a szívhez. A KulCS régiesen KÓCS, KUCS, amely nyit, de CSUK is. KÓCS fordítva CSÓK. A CSÓK összeKApCSol két szerelmest, összeKUlCSol, KÓCSol, mint a bojtorján KACS. A CSÓK a KICSi KECSek KECSe.
CSóK – KóCS – KaCS – KeCS – KiCSi hangváz: CS-K – K-CS – K-CS – K-CS – K-CS.
A CSÓK CSETtintő élvezetet kiváltó CSATtanó CSATlakozás (csat – kapcsolat). A szerelmi CSÓK két eltérő nemű (!) ember, férfi-nő CSIKlandós élvezettel járó CSATlakozása, ez már a bensőségesség partvonalán, TACSvonalán belüli, és CSAK e két személyre tartozó. A szerelmi CSÓK a legerősebb SZÍVó hatású, mivel génekbe írt ösztöni célt követ, több ponton CSATlakozást, és teljes testi-lelki, SZÍVbeli egyesülést.
A CS hang jelenléte meghatározó, jelképesen CSillogó értéket képvisel, visz a CSodás mámor felé, a mély bensőségesség CSIKlandós CSúCSára, s végül a legbensőségesebb CSAlád szóban nyugszik meg. Ellenkező előjellel a moCSOK felé is vihet. Erre példa a mai világ. Az AJAK testbejárat, oly AJtó, amely zárva, CSUKva maradhat, és tisztesség, becsület jegyében CSUKva is marad, mondjuk: beCSATtan mindenki más előtt CSÓK, CSÉK szempontjából.
Az ilyen értelemben vett AJtó nem nyílhat mindenki előtt könnyen, mivel úgy értéktelenné, CSÁKos, áruló, álnok, judásCSÓKká válik, amely gyilkolni is tud.
Csak egyetlen egy jöhet, akinél van a varázslatos KÓCS, KUCS, ő megnyitja, őt beengedi, majd CSUKódik.
CSóK – KóCS – CSuK hangváz: CS-K – K-CS – CS-K.
A CSÓK érzelmi értéke a nemi kapcsolatnál is magasabb szintű. A hivatásos örömlányok, kéjnők nem CSÓKolnak, vagy ha igen, külön alku tárgya. A nem kívánt CSÓKra CSATtanó válasz, CSUKlóból a pofon. A CSÓKkal kapcsolatos felsorolt szavak összetevő, elemeikre bontva és minden vonatkozásuk is magyarázhatók a magyarázó nyelven, azaz magyarul. Eredeti ősnyelvi kifejezés.
A román SĂRUT = csók, a magyar SZERET szó módosulata.