Beszédhangokról

Van egy mondás: Menj le a megoldandó feladatok mélyére, de vigyázz, nehogy ott ragadj!
—————–

Aki a hangok rejtélyes világába téved, egy csodálatos labirintusban találja magát, ahol erre is van út, arra is, meg amarra is. Először talán azt kérdezi: mit is keresek itt én? Mit találhatok olyant, amit még senki nem kutatott, nem talált. Ugyan mit tudnak mondani újat azok a száraz, szálkás betűkkel lejegyzett hangok külön-külön?  Mégis, ha érdekli, ha van egy szikra benne, elindul, és ha mindent akar tudni, akkor minden utat be kell járnia. Hosszú út, de nem fog csalódni, megéri. Annak, aki szereti kutatni a hangok értelmét, élvezetes utazásnak számít majd ez a naponkénti bolyongás, mert mindig új dolgokkal találja szembe magát. A belelendülő kutató legszívesebben minden szót megvizsgálna, de nem teheti, mert lehetetlen felsorolni valamennyit, és mindről elmondani mindent, hiszen a hangok összefüggései számtalanok, s minthogy két egyforma útkereszteződés nincs, így a hangok különböző szövegösszefüggésben való találkozása is más-más értelmet domboríthat ki.

Ez esetben nem is az a célom, bár törekszem a hangok minden tulajdonságát felfedni. Kutatási ösztönzőnek szánt tanulmány ez, mely ötletet ad a továbbiakra. De azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek a megemlített kezdő- vagy kulcshanggal kapcsolatosak, meghatározóak, a hang értelmét világosan érvényesülni engedik, megkísérlem felsorolni.

Az alaphangok gyökökben való jelenléte, használata kapcsán sokszor ejtek szót a gyerekekről, az ő hanghasználatukról. Hogy miért? Mert ösztöni megnyilvánulásokban nincs őszintébb náluk, még a különböző behatások nyomán ajkukra toluló hangok tekintetében sem. Nincs oly ösztönösen őszinte lény, mint a kisgyerek. Négy fiúgyermeket neveltem föl, szerettem őket, szerettem velük foglalkozni, és még ma is élénken fülembe csengenek kiskorukban elhangzott érdekes szavaik.

Minden embernek más a hanghasználata. Észlelhető e különbség, ha egy erőteljes, kemény, alkalmasint durva személyiség, és egy szelíd, művelt ember hang és szóhasználatát figyeljük. Ezt bárki megteheti a körülötte élő emberek megfigyelésével. Ezen felül, akinek amilyen az érdeklődési köre, ami az ő fő mozgatórugója, igyekszik azt beleszőni beszédébe, és azokat oly szavakkal, amelyeket egyénisége, műveltsége szerinti szókészletében birtokol.

Aki az italt, mulatságot szereti, elmondott történeteibe mindig beleszövi, arról beszél szívesen. Mások a sportról, a nőkről, munkájukról stb., és mindezekről oly hang és szóhasználattal, amelyek sajátjai.

Már gyerekkorban megmutatkozik, kialakul ez. A többi a nevelés dolga.

Például az én elsőszülött fiam, még nem beszélt, önfeledten játszott a szőnyegen, egy kis golyót görgetett: gl-gl-gl-gl. Ez guri-guri-guri-guriga lett volna, de még nem volt r hang. A kis golgördült, s elérte a falat. Erre ő mélyről: – g.

Miért g? Mert ott megállt, gátnak futott, leragadt, vége – g.

A két középső fiam közt alig egy év korkülönbség lévén, szinte összenőttek, sokan azt is hitték – ikrek. Közülük a nagyobbik kissé tenyeres-talpas, a kisebbik finomabb alkatú volt. Mint fiúgyermekek férfias játékok iránt érdeklődtek, mindkettőt vonzotta a kalapács. A nagyobbik ezt tatajácsnak nevezte, tehát két kemény, pattogó t hangot mondott az elején. Az öccse tajatácsnak, a kötelező első kemény hang után, második mássalhangzóként a lágy j hangot használta. Nem tudatosan. Ösztönből. A nagyobbik a számok világában dolgozik, a kisebbik művészi hajlamokkal, bár nem az a megélhetése.

Hogy milyen az ösztöni névadás arra is van példa fiaim kiskorából. A két középső nagyobbika, aki tatajácsnak mondta a kalapácsot igen érdekes megnevezéseket alkotott. Látott egyszer egy sárga lánggal égő petróleumlámpát, és attól kezdve a sárga szín az ő számára ámpaég (lámpaég) volt, mivel a lámpa sárga fényéhez hasonlított.

Így indultak hajdan a megnevezések. A látottak jellemzői adták az ösztönös névadási ötletet. A kőkor szava: kép. (Varga Csaba)

A legkisebbik fiam ásító kamionnak nevezte a billenő tehergépkocsit, és laposító traktornak az úthengert.
Mi okon?
Mert ez a kép állt össze előtte a gépek jellemzőiből: a magasra emelt, „ásító” rakterű gépkocsiról, vagy a mindent széttaposó, szétlapító úthengerről. Nem tudom, valaki már végzett-e az alábbihoz hasonló, ez irányú hangelemző  munkát. Érdeklődéssel olvasnám össze megállapításaimmal, mert az – térben és időben – két egymástól távol élő ember véleménye a hangokról.

A hangokról  írt elemzéseknél néha úgy tűnik, mintha ismétlésekbe bocsátkoznék. Ez azért, mert a különböző hangokat a többiek viszonylatában elemezve szükséges szót ejteni több hangnál is ugyanarról a viszonyról. A szavakat több hang alkotja, és az egyes hangok ugyanabban a szóban való szerepét több helyen is kell említenem.

A guriga, guriga szóba a g hang több kifejezési jellemzőjét beviszi. Ha gyökökre bontjuk, mutatja: a gur-iga gur-ul, rig-olyásan ide-oda, gir-be-gör-be útvonalon e-reg-el, gur-rig-ál majd mozdulatlan rögként rög-zül.

Ha valaki kutat, és kutatásai közben mélyen beássa magát a hangok birodalmába, oly titkok tárulnak föl előtte, melyek a döbbenet erejével hatnak rá.

A hangok, mint a nyelv atomjai, sejtjei, a teremtés titkainak egy parányi része, de a mi kicsiny voltunkhoz mérten mégis óriási. A rezgéshullámzás hangképpé alakulva, értelmet közvetítve hat.

A nyelvkutató a gyémántbányászhoz hasonlítható, aki mialatt egy nagy kristály után kutat, a meddőhányóban még rengeteg apró, de gyönyörű szűzgyémántot talál, amelyeket nem hagyhat veszni. A hangok rejtelmeiben kutató a sorban egymás után feltáruló titkok súlya alatt ilyenkor úgy érzi, le kell ülnie, mert nem akarja elhinni, hogy ez vele történik. Megdöbben, hogy a hangok értelmét, azok egyenkénti mély mondanivalóját a saját anyanyelvén, magyarul lehet kutatni és megmagyarázni!

Igaz ez?

Eszébe jut az ősidők tűzőrzőinek szerepe, akiknek feladata volt a tűz életben tartása, nem engedték kihunyni a tüzet. Valami ilyen szerepe volt évezredeken át annak a népnek, amely – tudatán kívül, de – megőrizte, megtartotta az isteni adományt, az ősnyelvet. A székely-magyar nép ajkán maradt meg szinte érintetlen tisztaságában a teremtés nyelve, a nyelvek csírája, a nyelvek őse, a magyar nyelv.

Ne tévedjünk! Nem megváltó nép a székely-magyar! Az a szerep Isten Fiáé, Jézus Krisztusé!

Csak a nyelv megőrzése volt a feladata tudatán kívül.
De a nyelv alkotójának segítségére volt szükség e fennmaradásban egy zárt térben háborítatlanul évezredeken át! Erre volt kiválóan alkalmas a Kárpát-medence hegyekkel, sűrű erdőkkel körülzárt, minden szükségessel bőven ellátott térsége.

A magyar nyelvben nem csak a szavak, hanem külön a hangok is beszélnek, mindegyik önmagában az érzelmek legfinomabb rezdüléseit közvetíteni képes, mindegyik egy külön kis világ, hogy minden hangnak van mondanivalója az érem mindkét oldalán levő kifejezésekben egyaránt.

A teremtés titkainak egy része hangokban is megnyilvánul. A felszínre törő gondolatokat hangokba öntve közöljük, a hangok közvetítő eszközök. Minél tovább haladsz, annál jobban kitágul a tér. Döbbenet erejével hat, s ösztönből megérzed, hogy ennyi hangba rejtett bölcsesség nem jöhetett létre önmagától, makogásból. A bölcs Teremtő magas szellemi ereje alkotta meg, és nyújtotta csodálatos adományként át az embernek, akár mintha most neked, nekem szólna:

– Beszélj, mondd ki értelmesen, amit érzel!

Hihetetlennek érzed? A gégefőt is ő teremtette, azt a remekbe szabott hús-vér hangszert, amely képes kiejteni prózában, dalban az összes hangot! A teremtés nyelvén, azon a nyelven, amely az első embernek adatott, és amelyen most te is én is beszélünk.
Magyarul!

 

Minden hang egy külön jelenség

B hang – a parány és végtelen nagyság hangja: baba, bibe, boci, becézett apróság. A bölény, bika, fokozás: több, nagyobb, legtöbb, legnagyobb.

C hang – a piciségek, a játékosan mindent becéző, hanggal meghintő: cici, boci, maci, cica-mica

D hang – a megszakítatlan folyamatosság, folytonosság (idő, jövőidő), cselekvés (dia), kedély, hangulat, az üde, édes, jókedv, dal, simogatásra ösztönző domb, ded alakzatok kifejezője. Bódító, élvezeti hang. Az érem túloldalán a durvaság, ellenvetés, ellentmondás: de, a vád és védelem véghangja is.  

G hang gördül, gurul, de rögzül is, mint a bevert szög. Rögzít, megfog, lehorgonyoz, lezár: elég! A g hang, az igazságosság, megingathatatlanság, de gördülő jelenségek, mozgás, állapot jelölések egyik kulcshangja. A g = gőgicsélő gégehang, és az utolsó kondulás – a vég. Sok más esetben is szózáró, végső, befejező hang, az ünnepélyes végcsengés, kongás, végbél finghang (fin = vég).

Milyen nyelv a magyar nyelv? Milyen mély bölcsességet hordoz ez az egyetlen mai nyelvvel sem egyező, különleges nyelv?
Minden szavát megmagyarázza, agyába rázza!

Egy tárgykör kulcshangjai elszórtan szétterülnek a magyarázó szövegben.

Vegyük például az igen, egy szavunkat. Az ig gyök határragként is jelen van a magyar nyelvben, és nem véletlenül. Ennek értelme az, hogy a tisztesség, becsületesség, az égiek, ígiek szellemében csak eddig, addig – a d ellenáll, a g gátat állít – az igazság szöggel lerögzített végpontjáig mehet el egy becsületes magyar ember!

Ha szíve, agya istenes gondolatokkal beágyazottan magyar, nem csak beszéli a teremtés nyelvét!

Az  igazságos egyén önmagáról elmondhatja: azért vagyok egy/enes, ig/azságos, mert van számomra egyégi Teremtőm által megszabott – határ, az igazságosság megőrzése lehetőségének utolsó pontja, ameddig elmehetek. Eddig, és nem tovább! És talán az etruszk-magyarból így ment át a latinba összevontan: ego, azaz én, igi, egy vagyok, a mag/yar/, amely fel nem bontható egységben áll az ősi oszthatatlan égi igazsággal.

Nyelvek magva a teremtés nyelve, amelynek most magyar nyelv a neve. A teremtői nyelv kötelezné (!!!) beszélőjét: becsületességre, igazságosságra, tisztességre!

Nem mindenki érzi át, csak az, aki istenes magyar! A többi csak agyarkodó agyas.

Nem mindenkinek ad erőt ez. Csak annak, aki szívből istenes magyar!

Magyarázatot ezekre csak magyarul lehet adni. A mag nyelvén, a nyelvek őscsíráján, amely önmagában hordozza az egy és ig gyökök lélekbe, az emberi személyiség érzelmeinek, indulatainak legmélyebben fekvő fészkébe ágyazott értelmét, ahol az erkölcsi magatartás, és a lelkiismeret is volna…, ha van, s amelyet a beszéd megtervezője, létrehozója, adományozója eleve belevitt e nyelvbe mélységesen mély égi bölcsességével.

Márai Sándor írta: Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni, magatartás.”

Nem tudom, mikor gyökerezett meg az ősnyelv hordozóira vonatkoztatott, MAG gyökből induló, MAG/y/AR megnevezés, de szerintem ennek ott kellett lennie megnevezéseik közt a legelső pillanattól. Néha használták, máskor nem, mint egy búvópatak, előjött, eltűnt.

Ez előttem nyelvi titok, ma még.

Mert e név nem véletlen! Ez a név rámutat az eredetre, és nevében rejlik a titkok felfedésének kulcsa. Ez a nyelv a mag, és csak magyarul adható magyarázat a nyelvi teremtési titkokra.
A nyelv létrehozójának valami terve volt és van, amiért évezredek viharai közt megtartotta, és továbbra is megtartja a nyelvi vérvonalat utódaira átszármaztató – e nyelvet beszélő – népet.

Talán  épp ezért van az alig titkolt megvetés, és a mindenképp leuralni szándék, a magát választott népnek tartókban, az ősnyelvet megőrző néppel szemben. Érzik, hogy a mérhetetlen értékű ősi isteni kincs, a nyelvek magva, a nyelvek őscsírája – amivel ma a Földön semmi nem egyenlő – nem az övék!

Nem az övék! Nem!

Legfeljebb beszélik, de nem művelik. Beszélik, telerakják saját és idegen nyelvekből való szlenggel, mocsokkal, nyüvik, zúzzák, rombolják, és mélységesen megvetik.

Ez a nyelv az összes tájnyelveit beszélőké, azoké, akik szívük minden melegével szeretik, akiket ezen a nyelven becézett az őket keblén hordozó anyukájuk. Akik már magzati állapotukban hallották, megszerették az e nyelvből fogamzó gyönyörű dallamokat. „A világ legszebb nyelvén, magyarul.” Melocco Miklós.

Bernard Shaw szerint „…ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

Ez ama nyelv, amelyet Kosztolányi „királyi nyelv”-nek nevez. „Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként.”

Lord Bowring „isteni titok”-nak nevezi, amelyen „karcolást sem ejtett az idő.”

Mezzofanti bíboros „legdallamosabb nyelv”-nek, N. Erbersbergnyelvészek gyülekezete alkotta nyelv”-nek, O. Berglundaz emberi logika csúcsterméké”-nek, J. Grimm „minden más nyelvet felülmúló”-nak, Varga Csaba „magas szellemi erők ajándéká”-nak nevez.

Ez a teremtés nyelve, gondolatközlés céljára, tudatosan, gondosan, pontosan megtervezett eszköz, amely az érzelmek minden apró rezdülését képes kivetíteni.

Mi volt, és mi a titka ma is a magyar nyelvűek számtantudományban, és más tudományágakban is elért nagy sikereinek?

A nyelv! A Teremtő alkotta nyelv bámulatos, mérnöki pontossággal, következetességgel felépített nyelvi vázszerkezet eszmerendszere.

Az okok, okozatok, jellemzők azonos vázhangokkal körülírása, azok átforgatása révén. Magánhangzóinak mély-magas hangszíne sokféleségével teszi dallamossá, zenei ütemet csempészve szavaiba. Nyelv, amely bölcs felépítésénél fogva, minden más nyelvnél jobban kényszeríti ésszerű következtetésekre az elmét – mindkét agyféltekét – az összefüggések, az értelmi, érzelmi egyensúlyhelyzetek keresésében. A száraz matematikát párhuzamba állítja a zenei dallamvilág ütemével. E nyelv az emberiség felmérhetetlen kincse, egy csodálatos adomány, amelynek értékével ma a Földön semmi sem egyenlő!

A mi édes anyanyelvünk, de nem a mi érdemünk Ajándékba kaptuk.

Nem mi, az első ember, Ádám kapta. Mi megörököltük. Kezdetben, két évezreden át mindenki ezt beszélte a Földön. Ez idő alatt kifejlődött teljes szókészlete.

Vízözön után, a Jáfet ősatyánk által istenesen nevelt őseink voltak kiszemelve e nyelv évezredeken át való tisztán tartására, megőrzésére, továbbvitelére.

Egy biztos. E nyelv nem veszhet el!

Ez lesz a jövő nyelve, a gonosz világ lesöprése után megújuló, helyreállított földi világban. Ezt az ember és nyelv Teremtője biztosítja.

Aki a teremtés nyelvét beszéli, föl kellene emelkednie a nyelve által képviselt magas erkölcsi szintre, ahhoz méltóvá válnia, akár egyénként, akár népként.

Ha ezt nem tudja megtenni…, akkor örök vesztes marad!

 

 

Hangképző szerveink

https://www.facebook.com/reel/1886871315277317

https://www.fulspecialista.hu/gege/gege-anatomia-mukodese