Az alábbiakat nem ajánlom társalgás tárgyául, csak ismeretanyagként! Ezek voltak az emberpár életének első pőre kifejezései, ezek bizonyítják leginkább a teremtés nyelvének képleíró képességét, és bizonyítják nyelvi őseredetiségét.
——————————————————————————————————————–
A teremtés nyelve legőszintébb, legtisztább, legkifejezőbb nyelv, minden szava képszerű valót ír le, jelenít meg. A teremtés nyelve nem álságosan, pirulósan szégyenlős, hanem pőrén, tisztán természetesen fogalmaz. A mai élő utódja, a magyar nyelv minden szava kendőzés nélkül legtermészetesebb, apró mozzanatokig kép, hang, íz, illat, érzet megjelenítő. Minden szava felbontható, szóelemei szinte tapinthatóan mutatják be az életben történő eseményeket, valós képekben, árnyaltan, színezve. Nézzük, mire képes az a nyelv, amelyről azt merészeljük kijelenteni, hogy a teremtés mai napig élő szószülő nyelvanyja, és annak minden jellemzőjét, minden jellegzetességét birtokolja?
Az a nyelv, amelyről Bernard Shaw drámaíró nyilatkozta: „[…] ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
A teremtés ősnyelvének kifejező ereje
Az embert kezdetektől mai napig legjobban mindig a NEMek, férfi – nő kapcsolat, szaporodás körüli tárgykör érdekelte. Semmilyen más dolog nem keltette fel oly hatóerővel az emberpár figyelmét már az ősiségben, mint a nemiség, persze – kivételektől eltekintve – az erkölcsi gátlás természetes, s tisztesség észszerű keretei közt. Ezért állítható, hogy a nemiséghez, szaporodáshoz kötődő kifejezések, megnevezések legfinomabb érzelmi rezdüléseket is képesek értelmesen, közérthetően megjeleníteni. E nyelv ősiségben kialakult szavai megmagyarázzák a szavak alkotó hangjaikkal önmagukat, körülírják szerepüket a legapróbb részletekig lemenően?
Akit az alábbi pőre szófejtés zavar, túl nyersnek véli, nyújtson be óvást a világegyetem, az ember és a nyelv Teremtőjénél, kérje tőle számon, miért ilyen szókimondó, a testiséget ily természetesen kifejező nyelvet alkotott.
Kizárólag a szóeredet bizonyítása végett írtam le ily pőrén, kendőzetlenül, nem ajánlom társalgás tárgyául!
FIGYELEM: alább érett, komoly felnőtteknek való tartalom!
ÁDÁM – ÉVA találkozása: Az egyedi, addig soha nem tapasztalt elragadó látványtól fellelkesülő Ádám feltételezett első mondata a virágok sűrűjéből előbukkanó, vele szembejövő elbűvölően gyönyörű nőhöz, akiben ÖNmaga, az ÉN párját, MÁSát ismerte fel: a NŐt, NÉt. Ezért kiálthatott fel így: Te né vagy! Né vagy te! Né vasz te!
E mondatokban benne van a nő féltucatnyi neve, és elhívatásának lényege tömören: Te nÉ VAgy – ÉVA, AVA. TE NÉ vagy – ENÉh, ANA. Te NÉ VAgy – NÉVA – VÉNA (Vénusz), eredő VÉNÁja, VONAla egy népnek.
Ősnyelven a férfi-nő kapcsolat, házas állapot jelenségei leírhatók az: D, M, N, SZ, T, V vázhangokkal. A lenni ige egyes szám harmadik személy: VAN alakjának másik változata: VASZ. E szót még nagyanyám is használta (szül. 1882), mikor este a csirkéket kereste: Hol vasztok, hol vattok? VASZ másik jelentése: VÍZ. A VAT – TAV gyök is VÍZ. VAN Isten VANból, VASZból, VATból teremtette a világot VAN, VASZ, VAT által. A VASZ, VAT, VAN gyökök mindegyike létige.
NÉ VASZ TE! – mondta Ádám: nő vagy te. NEVASZTA románul = feleség. Szlovák NEVESZTA = menyasszony. Akkor nem magyar? Nézzük. Minden szó abból a nyelvből ered, amelyben alkotó hangjaival körülírhatók jellemzői. Van magyarázata magyar nyelven? Hordoz-e oly értelmet magyar nyelven, amely a menyasszonyhoz, feleséghez kötődő?
Mi az egyik fő jellemzője a menyasszonynak, leendő feleségnek, a NEVESZTÁnak, NEVASZTÁnak?
A NEVESZTA, NEVASZTA, feleség, áldottan magzatot NÖVESZTŐ. Ő a férfi SZÖVÉTNÖke, világító fénye. NŐ, aki VÉSZTŐl védi magzatát. Ő a NÉVVESZTŐ, mert férjéhez kötődve átveszi nevét. Teljesen átfordítva: NEVESZTA – NÖVESZTŐ – ŐTSZEVÖN. Az igazi anya, ŐT SZÍVÉN hordja.
NeVaSZTa – NeVeSZTa – NöVeSZTő – NéVVeSZTő hangváz: N-V-SZ-T – N-V-SZ-T – N-V-SZ-T – N-V-V-SZ-T
NöVeSZTő – SZöVéTNök – öT SZíVéN – Nő VéSZTől hangváz: N-V-SZ-T – SZ-V-T-N-k – T-SZ-V-N – N-V-SZ-T-l
Lehet küszködni a fenti két nyelven, de akár a világ többi nyelvén is.
Sorolhatók a névadó jellemzők nyomán kapott megnevezések: SZONJA: asSZONYA valakinek, a szerelmet SZONNYAzó nő, aki a kICSi SZONYt, IDESZ MAGzatot, FIt is szüli (Janics, Johnson, Stefanidesz, Mac Artur, Péterfi).
EMESE: EMES, nEMEs terhét EMElő, majd csEMEtéjét EMlőjéből EMEtő, EMA, EMMA, mAMA, ANA, anya, ANNA.
Minden név ŐSNYELVEN alakult ki, az első kétezer évben. Az utódnyelveken csak módosult.
Nincs oly nyelv a Földön, amelyen a NEMiség, a NÁSZ körüli – azt megelőző és követő események – csokornyi azonos néhány hangból felépített kulcsszavakban kifejezhetné teljességükben. Erre csak a teremtéskor az emberi génekbe, örökítő sejtekbe beépített eredeti nyelv képes. A MENY, MENYecske, az ASSZONY diNASZtia stb. szavak eredetét, a szerepkör ily bőségesen kibontott magyarázatával vázolni egyetlen nyelv sem képes.
LEÁNY – LEGÉNY.
E három kulcshanggal: L-G-NY, leírja a nemek illeszkedését, viszonyát. Ránézésre is észlelhető azonosságuk: LeáNY – LeéNY. A két szó hangvázát egy hang – középre beilleszkedő G: Le-G-ény – változtatja meg. Ám ez megváltoztatja a szó értelmét is. A LEGény oly LEG lény, akire a LEÁNY ébren és álmaiban vár. LEÁNY – LEÉNY, bővítve: leJány – leGény. Átfordítva: LÁNY – NYÁL (nedv). LEÉNY > LÉNY – NYÉL (rúd). LÁNY a legédesebb LÉNY, szereti a csókolózást, NYALakodást és a NYÉL hatását. LEGÉNY egyik fő testi LÉNYEGE, kemény NYELE, amit a LÁNY IGÉNYEL.
LáNY – LéNY – NYáL – NYéL hangváz: L-NY – L-NY – NY-L – NY-L
LeGéNY – LéNYeG – iGéNYeL – NYeLe hangváz: L-G-NY – L-NY-G – G-NY-L – NY-L
Az érett, virágzó lEÁNY, lIÁNY egy furcsa, vonzó, betöltetlen érzelmi-testi űrt, hEÁNYt, hIÁNYt, golt érez. A női SZÍV szenvedélyes érzelmi SZÍVó (vákuum) hatásban LENG. Mindig vár egy LÉNYre, aki ezt az űrt kiEGÉszíti, hIÁNYérzetét megszünteti, betölti az érzelmi-testi űrt, GOLt, rést. Erre a kiEGÉszítésre csak neki tetsző, arra megfelelő LÉNY, LEG-ÉNY, l-EGÉ-ny alkalmas, mivel szemében ő LEG, LEG lÉNY. A LEGÉNY mindig ott NYŰGÖLne a leány mellett, keríti, GÁNYOLja a LEÁNYt. A GÁNYOL nem volt rosszízű kifejezés. A tákol, mókol is igényes munkát leíró: takács, takaros.
LeGéNY – NYűGöL – GáNYoL hangváz: L-G-NY – NY-G-L – G-NY-L
A LEÁNY a neki tetsző LEGÉNY udvarló közeledését, simogatását, ölelését IGÉNYLI, a LEGÉNY a LÁNY ölét. A LEÁNY a neki nem tetsző, körülötte legyeskedő, NYÜGÖLő LEGÉNYt kiGÚNYOLja.
LeGéNY – iGéNYLi – GúNYoL hangváz: L-G-NY – G-NY-L – G-NY-L
A leJÁNY szó JÁNY változata is él. A JÁNY JÁNYOSan NYÁJAS.
JáNYoS – NYáJaS hangváz: L-NY-S – NY-J-S
A LEGény a lEÁNY érzelmi hIÁNYérzete betöltése mellett testén levő GOL, űr betöltésére is törekszik LÓGó fölösLEGével. A két fél érzelmi-érzéki LEG-LEG állapotra teljesen összehanGOLódik: LÓG –> GOL, LEG –> GÉL (nedv).
LEGÉNY a LEÁNYt nász, nemzés előtt leGÚNYÁLja, GÚNYÁJából kivetkőzteti. Nász után leNYUGOLnak mindketten.
LeGéNY – GúNYáL – NYuGoL hangváz: L-G-NY – G-NY-L – NY-G-L
A lEÁNY, örök ÉVA, IGÉnyei szerinti –, őt párként kiEGÉszítő, szÍVÉben élő szÍVÓ űrt, hIÁNYt, GOLt teljesen betöltő – LEGénnyel, lEGÉnnyel NÁSZra lép, és dÍVÁnyon, kerEVEten ÍVÁsban a LEGény LEGével betölti, kiEGÉszíti testén levő GOLt, így beteljesül kÍVÁnsága. Ekkor érzi, hogy ezt a napot érdemes volt kIVÁrni.
Ha hűen, hÍVEn egymás mellett maradnak, boldogok egy életen át. A lEGÉny a LEÁNY minden hIÁNYérzetét megszünteti, kiEGÉszíti. A leGÉNY eNYEGes ondóját, leGÉNYes megtermékenyítő nedvét, népi nyelven GENYónak mondták, mondják, ezzel termékenyíti meg a LEÁNYt, ezzel küldi át GÉNjét, GÉNYjét, örökítő sejtjeit – mindkettőjük GYÖNYörérzete és kéjes NYÖGései kíséretében ؘ– a LEÁNY méhébe. E GYÖNYÖR új életet GENERáló (gyönyörű – gen-ere – eredő). Az ember nemzése, GENÉZISZe, igézőn, IGENZŐN ZENGŐS, NEGÉZŐS GYÖNYÖRrel, GYÖNYÖrérZEttel indul. A GENÉZISZ – SZIZÉNEG átfordítás mutatja, hogy a nemzés, új élet teremtése, a GENÉZISZ, SZŰZÉNEK, zöngés élvezete nyomán keletkezik.
GeNéZiS – ZeNGőS – iGeNZőS – NeGéZőS – SZűZéNeK hangváz: G-N-Z-S – Z-N-G-S – G-N-Z-S – N-G-Z-S – SZ-Z-N-K
Az eredeti isteni terv szerint a szülés is GYÖNYÖRérzettel történne. A bűnbeesés következménye, teremtői döntés: „Fájdalommal szülsz magzatokat!…” – hangzott el. Ám van ma is eset, amikor a nő GYÖNYÖRként éli meg a szülést.
A helyreállítás után az eredeti teremtői szándék érvényesül.
A nemiség fogalomkör jelenségeinek nevei a gyökkészletéhez tartozók, és kezdetben nem volt ocsmány jelentésük. A teremtés nyelve célszerűen és észszerűen használja hangjait, hogy pontos, közérthető, és árnyalt legyen a kifejezés.
A lEÁnyban, lIÁnyban, örök NŐben, ÉVÁban, hatalmas a telítésre vágyó a testi-érzelmi- érzéki űr, GOL, hIÁny, hEÁny, ANYAságra vágy. Egy egész életen át kellemes, ellenállhatatlan ÖrVÉnyszerű szÍVÓ, ÍVÁsra VOnzó erős hatást gyakorol – számára mindenséget jelentő – férfi, LEGény IrÁNYÁba. E hatást a LEGekre képes férfi ellensúlyozni sem tudja, csak mérsékli az illendőség határain belül. A fölös-LEG –> GOL, üres ellenpont VOnzásban ellenállhatatlanul sodródik az örök ÉVA ÍVÁsra szÍVÓ, VOnzó ÖLÉbe, mindig közELÉben lenne. A jelenség minél hűebb érzékeltetésére a nyelv az EÁ, IÁ kötött magánhangzó-párosokat használja: lEÁny, lIÁny. Ugyanígy magánhangzó-párossal szemlélteti a megtermékenyülés hEÁnyát, hIÁnyát a menstrUÁl szóban. A nyelvben nincsenek véletlenek.
Fekvőhelyek – neveik a páros kapcsolatok különböző változatait idézik:
SZÓFA – FApad, a SZÓ, együttlét közbeni SZAFtos beszéd, majd alkalmilag, FESZes nemi cselekmény helye lehet.
ÁGYAK, ÁLGYAK – valaha KAGYlószerű, GYÉKény fekhelyek, elLÁGYULás, GYAKás KEGYe betelésének helyei.
NYOSZOLYA – NÁSZ, szüzességtől megNYOSZtás, nemi SZONY betöltő ASSZONYOLÓ, s kis SZONYok szülőhelye.
KEREVET – nemi mEREVEdés, KEVEREdés, mag beVETésének, elVETésének és a magzat kiVETésének fekhelye.
KANAPÉ – amely puha kenderrostból, ősnyelven: KANAPból készült APÁNAK, PINÁNAK.
FOTEL – TAFOTás, selymes FOTÁval beTELés, és a FET vagy FÁTA megszülésének helye.
MATRASZ – SZERETEM, SZERETŐMet, METRESZt a MATRASZon.
DÍVÁNY – az éDes, éDI ÍVÁs, az egymást kéjjel, VIDám éDI VÁNYolás, s NYÁVID pihenés helye.
A lEÁNYból a lEGÉny csinál ASSZONYt. A lEÁNYért LEGekre képes lEGÉny a házasságban kiEGÉszíti a LEÁNY testi-érzelmi-érzéki űr, GOL, hIÁNY érzetét a LEGgel, LÓGóval. Ezzel a LEÁNY, örök ÉVA, a dÍVÁnyon, kerEVEten NEMileg megNYOMva MONY által, szüzességétől NYOSZolyán megNYOSZtva, FASZ által megFOSZtva, átMENYEn a NÁSZon, a LEGkellemesebb becsusSZANás, ÍVÁs SZENvedélyes, NESZült mámorának ASZ (f-, b-) élMÉNYÉn, és MENYEcske lesz (menye – enyém). A szűzLÁNY ösztönösen fél ettől a pillanattól, ezért kedvesen NOSZOgatni kell NYOSZOlyai NÁSZra, gyöngéd, kedveskedő szerelmes simogatással kell felkészíteni erre az életfontosságú eseményre.
Asszon, asszony, nász, szül, szün
A lány átéli NYOSZOLYÁn a szüzességtől megNYOSZtó élvezet ÁSZát, átmegy a nÁSZON, kell (b)ASSZON, (f)ASZON érik, ASZik, NÁSZON át válik ASSZONvá, ASSZONYvá, ASSZONná, ASSZONYnyá. Ettől kezdve ismétlődő ASSZONYi örömök közt él. A lÁNYból úgy lesz érett, ASZ lÁNY, vagyis ASSZONY, ha a férfi nemileg hASZ(o)Nálja, s így ASSZON, érjen nővé. A LE-ÁNY, LENge leÁNY, ANYÁvá érik, ASZIk, ASZ ÁNY lesz. E szavak az átélt valóság élményeit rögzítik. Innen az ASSZON, ASSZONY szó. NYOSZOLYA – ASSZONY: NYOSZOLYÁn – ASZONYOLY! A szorgalmas, tisztességes, hűséges ASSZON, ASSZONY az igazi férfi számára, életre szólóan legnagyobb hASZON.
aSSZoNNá – NáSZoN hangváz: SZ-N-N – N-SZ-N // NYoSZoLYa – aSSZoNYoLJ hangváz: NY-SZ-LY – SZ-NY-LJ
Az L, SZ, N hangok kifejezésbeli szerepe: az N.SZ – SZ.N gyök: NÁSZ – SZüN, valamint az SZ.L – L.SZ gyök: SZüL – LeSZ, LéSZeN. A férfi és nő SZÜNtelen kívánják egymás közelségét. Ennek következménye LESZ, hogy NÁSZra SZÁNják magukat. Komoly SZÁNdékká LESZ a NÁSZ, nem csak szösSZENet, életre SZÓLó, mert SZÜLés a következmény!
A tényleges NÁSZ, érzelmileg túltelített két szerelmes SZENvedélyes testi egyesülése házasságban NYOSZolyán. Itt válik testileg asSZONY-nyá a lány. E gerjedelem, más szóval NESZülés. Nemi felNESZülésből, felneSZÜLésből LÉSZen, léSZEN NÁSZ. A NÁSZra izgatottan kéSZÜLnek. NÁSZban izgalmi csúcsra NESZülve egymásnak feSZÜLnek. NÁSZ alatt csak a NYOSZolyán ide-oda csusSZANás halk NESZezése hallik, a NÁSZ alatti becsusSZANás is NESZtelen.
E nmemi neSZÜLésnek következménye LESZ: a női test fogamzásra kéSZÜL, fogamzás után egyre inkább feSZÜL, magzata kijönni kéSZÜL, majd eléri legfeSZÜLtebb NESZülő, neSZÜLő testi állapotot, megSZÜLi életre SZÁNt magzatát.
Ez a diNASZtia építésének kezdete. A SZÜLéssel megSZŰNik a női test NESZülő feSZÜLtsége, a családban a feSZÜLt, NESZülés, neSZÜLés hangulata, többen LESZünk, leSZÜNk. Az anya SZÜNjéből azaz melléből táplálja kicsinyét.
Ez eseményösszességnek neve lehetett az ősiségben, az egynyelvűség idején: NÁSZCSINY, NŐSZÁNAT, NŐTEVET. Bizonyíték, hogy az utódnyelvek e szóalakokat vitték tovább: NASCIere, NAISSANce vagy NATIVITatis.
A SZON, SZEN gyök jelentette az asSZON NÁSZ nyomán született fiát is: NÁSZ – SZON. E nyelvi jelenség angolszász, észak-germán nyelvekben él.
Például: ErikSON = Erik FIA. JohnSON = John FIA, JackSON = Jack FIA. Vagyis SZONja, szülői SZÜN – kebel szeretetének SZOMja, MOSolya. Ugyanez más nyelvekben más-más gyökökkel: BEN, MAC, (mek = kicsi), -VILI, -FILI (fi), -IDÉSZ, -IDISZ (édes), -KISZ (kis), -ICS (öcs, kicsi) stb. Mindannyi ősnyelvi eredetű.
KÉFA, KÉFÁS férfinév volt az ősiségben. A közösülést leíró KEFÉL szó valóságot megjelenítő. KEFÉLni FAKEmény FÉrfi KEll. A KEFÉL – LEFEK fordítás mutatja, a KEFÉLést LEFEKvés előzi meg. A közösülés, KEFélés FEKvő helyzetben történik. Ez az odaadás legKIFEjezőbb testhelyzete:
LeFeKVe – KeFéLVe hangváz: L-F-K-V – K-F-L-V.
A KÉFA szó sziklát is jelentett: KŐFAL. KEFÉlni csak sziklaszerűen kemény hímtaggal lehet és érdemes. Ezért lehetett férfinév az ősiségben: KÉFÁS. KéFÁS a SÁFba, a SZÉP SZÉFbe, nőbe küld magot. Ezt igazolja az utódnyelvi FECundatio, FEKundáció = megtermékenyülés jelentésű szó, amely ebből kiinduló.
FESZ tevés van, innaPINAp, Éva, ívás
FOSZT – NYOSZT hasonló jelentésűek. NYOSZolyán NYOSZtja, FOSZtja meg szüzességétől a LEÁNYt a LEGÉNY. A szüzességtől megFOSZTáskor kemény férfiasságot IGÉNYEL a LEÁNY a LEGÉNYtől. Erre a NÁSZban, a becsusSZANáskor NYOSZolyán kerül sor. A FOSZtás szóban az eszköz neve, a férfi FESZes szerve, a FASZ. Az örök ÉVA ÍVÁsa, amelyet ettől kezdve FESZt kÍVÁn. Az ÍVÁs FESZtevő, azaz ünnepnapi, innaPINApi élmény. ÍVÁst csak akkor mÍVElik, ha van mIVEl, kIVEl. Az utódnyelvi FESZTIV (festiv) szó az első NÁSZ ünnepi FASZtevő, innaPINApi eseményétől eredő szó módosulata. FESZTIVÁL és INNAPINAP, JUBILÁL, BULÁL az emberpár összeBUJÓ egyesülése utáni első év szavai közt alakulhattak ki. Utódok nemzésére parancsot is kaptak, ekkor csak ketten voltak, senki nem zavarta, így FESZT ÍVÁSon, BUJtatáson járhatott eszük, és minden nap INNAPINAP innap, ünnep, fesztivál volt számukra. FESZTIVÁLon FESZT felfelé ÍVEL a kedv. Ha ÉVA vágya felÍVEl, FESZT ÍVÁL vala.
FaSZ – FoSZT – FeSZT hangváz: F-SZ – F-SZ-T – F-SZ-T
FaSZTeVő – FeSZTiV – FeSZTiVa hangváz: F-SZ-T-V – F-SZ-T-V – F-SZ-T-V
FOTel, dÍVÁny, kerEVEt, ÉVA birodalma, az IVAri ÍVÁs, FOTa, kÍVÁnt helye. A KEREVETen mEREVEdik LEGre a vőLEGény szerve, s KEVEREDnek össze selymesen, taFOTÁsan finom nemi FOTÁban, FOTElen. KEREVETen nemzenek utódokat, új VÉREKET, testVÉREKET a házaspár. KerEVEten, kereVETen VETél, életre szülve, selymes, taFOTás bőrű, elEVEn kis FET magzatát, aki vagy FET, fiú vagy FÁTa, lány.
KeReVeT – VéReKeT hangváz: K-R-V-T – V-R-K-T
FoTa – TaFoTa – FáTa – FeT hangváz: F-T – T-F-T – F-T – F-T
Az örök ÉVA jó értelemben vett dÉVAjsága, déVAJsága JAVaDra van. A kifinomult nőiség olyan finom, akár a VAJ, amely a tej legJAVa. A dÉVAj szóban ott az örök nő – ÉVA – BUJa, KÉJes, BÚJós, BÚJtatni vágyó JátéKossága, a sok érzelmi-testi JÓ, amelyet a férfi átélhet vele egy életen át. Minden teremtésbeli adottsága megvan, hogy a szerelmes férfit a boldogság legmagasabb fokára röpítse. A szerelmes örök ÉVA VIDám DÉVAJ DÍVAként van jelen a férfi képzeletében. A DÉVAJság, jó értelemben vehető DUVAJság. Eredménye: megtermékenyülés, majd VAJÚDás.
DéVaJ – DuVaJ – JaVaD – VaJúD hangváz: D-V-J – D-V-J – J-V-D – V-J-D
A Rubik kocka jelenség hangátrendezéssel átalakítja a szószerkezetet, amely csak az eredeti – tudatosan alkotott, teremtett – nyelv sajátja. A DÉVAJ szó hangjaiból alkotható további szavak minden eleme magyar kifejezés. A D és J hangok értelemhordozó szerepe a DaJka DaJnál szavakban. DAJNÁL = énekel. Bővebben a címszavaknál.
Férjfiú, férfi, férj, mony, meny, menyecske
FIÚból LEÁNY csinál FÉRJFIÚt. A FIÚ alkatilag FURakodó, FURkászó, FUKászó természetű, igyekszik beFÉRni a LEÁNY szÍVÉbe, kegyeibe. Körüludvarolja, HÍMez-HÁMoz, rÍMet (összhangot) keres, érzelmi-érzéki-testi sIMulásban leHÁMozza burkát, testének hIÁNYos részébe a HÁMja, bőre alá is beFÉRni akaró. A házasság megkötése után ennek semmi akadálya nem lehet: FÉRJ be FIÚ! Így lesz a FIÚból FÉRJ-FIÚ, FÉRJFIÚ, FÉRFI. A fiatal FÉRJ nemileg folytonosan ERJedő, gERJedő állapotban van. Állandó vágya: beFÉRJen asszonya szÍVÉbe, testébe. Az aSSZONY epedve SZONNYAzza (szomjazza) gERJEdő fÉRJE szERElmét, FÉRFIÚi EREJét, aki alig vÁRJA, hogy hazaÉRJEn, őt SZONNYAzó aSZONYÁhoz ÉRJEn, s belefÉRJEn. A szerelmes ASSZONY titkos óhaja: ne FÉRJ FIÚ bőrödben, FÉRJ belém, légy FÉRFIÚ! Innen a SZONJA név is. A SZON másik jelentése: FI, SARJ. Egymást SZONNYazó vágyból ADATott UTÓD a kis SZONY.
aSSZoNY – SZoNYa – NYoSZT – NYoSZoLYa hangváz: SZ-NY – SZ-NY – NY-SZ-T – NY-SZ-LY
Férfi MONYtól a lány MENNYei örömöt él át. MENNYei parancs a szaporodás. MONYtól megNYOMva MENYecske lesz, megFOSZtván szüzességétől, FASZ beNYOMásával, becsusSZANásával. Ezek a NÁSZösszességhez tartozó gyökszavak. A MENYecske, ASSZONY SZÜLi, NYOMja a világra a kis MONYt, öklöMNYi kis újszülöttet, a kis SZONYt. Párhuzam: bottal, MONNYal NYOM lyukat talajba, s mint fészekbe helyez magot. Aki BASZIK, SZIKBA, féSZEKBE rejt magot.
BaSZiK – SZiKBa – féSZeKBe hangváz: B-SZ-K – SZ-K-B – f-SZ-K-B
Bélbe, lukba NYOMott, BASZott apró hús: kolBÁSZ. A kolBÁSZ szó igazolja, a BASZ, BÁSZ gyök értelme NYOMás, de azt is, hogy kezdetben ez nem lehetett ocsmány, aljas, szégyellendő kifejezés. A kezdetek idején semmilyen szó nem született ocsmány indíttatásból. Természetes cselekményt leíró szó volt, különben nem került volna bele egy közkedvelt hentes termék nevébe. A legmélyebb zenei hang neve BASSZus. A BASZ gyök nem ótörök! A hivatalos nyelvészet mindig más szénájában keresi a tűt. Az első NYOM – BASZ testi élmény után kb. 3 ezer évvel későbbi az ótörök nyelv.
A kolBÁSZ is korábbi, mint ők. NYOM – BASZ azonos értelmű ómagyar ősnyelvi gyökszavak.
Szombat, sábesz
SZOMBAT munkaszünetre már Ádám idejében volt utasítás. SZOM = üres, roBOTolástól mentes nap. Ezt Isten dicséretére, akaratának cselekvésére áldozták. A szaporodás is teremtői parancs volt: „Töltsétek be a Földet!”. Erre is használták e napot, hisz a nappalt kéj éje követte. SZOMBAT – BATSZOM Rubik-kockás átforgatás: a BOT SZOMja. A nemi BOT ekkor oltotta SZOMját. SÁBESZ = ünnep, nem héber, eredeti ősnyelvi szó. Átforgatva: SÁBESZ – BASZÁS – SZABÁS, az élet átSZABÁSa nemzés, utódok által. A teljesen üres Föld betöltésre ösztönzött. A BASZÁS szó a férfi-nő testének összefONÓDását, a szerelem fONDOrlatainak (ondó) szaporodás szempontjából kedvező állapotát, a közösülést jelentette, a leghatalmasabb testi élvezetet, legmagasztosabb testi SÁBESZt, ünnepet.
BaSZáS – SZaBáS – SáBeSZ hangváz: B-SZ-S – SZ-B-S – S-B-SZ
A roBOTolástól mentes napok neve, már a történelem hajnalán, az első emberpár idejétől nemcsak SÁBESZ, hanem INNAP azaz ÜNNEP, FESZTIVÁL is. A női nemi szerv neve: PINA, amely az INNAP szó átforgatva, de a PANNI név is. Ez több jelentést hordozó megnevezés. A PI gyök egyik jelentése: víz. A NA gyök szintén víz. A víz felüdít. A PINA NAPI felüdítő élvezet forrása a házaséletnek, de nem akármilyen, hanem innaPINApi, ünnePINApi élvezet.
iNNaP – PiNa – NaPi hangváz: N-P – P-N – N-P
A Teremtés könyve azt írja, hogy minden VÍZből és VÍZ által állt elő. A női nemi szerv neve négy hangból áll, ebből a két vázhang: P.N – N.P gyök: PiN – NéP. A PI gyök jelentése: VÍZ, jelen van folyók neveiben: PIavé, PÓ, IPOly, POszáda, PIna (fehérorosz folyó) stb. A NA gyök szintén folyók neveiben: DuNA, MajNA, SzajNA, RajNA. Tehát mindkét gyök vízjelentésű, amint a férfié is. A PÉNISZ is hasonlóan e gyökkel indul: P.N – N.P gyök: PéN – NéP.
A házasság kezdő eseménye a PÉNISZ – PINA NÁSZ. A NÁSZ, az ASSZONná, ASSZONNYá válás örömeseménye:
NáSZ – aSSZoN hangváz: N-SZ – SZ-N.
N.SZ – SZ.N gyök: NáSZ – SZaN, a két szerv összecsusSZANása, a kellemes becsusSZANás az igazi NÁSZ. Ebben jelen van, hogy a PÉNISZ kezdeményezi a NÁSZt. Ha csak NYESZlett, NYÁPIC (c > sz) nem áll kéSZEN, FESZesen, nincs NÁSZ. NÁSZ egyféle SZINapszis, SZINAPszis, ingerület átvitel. A szóban mindkét nemi szerv nevének hangjai jelen vannak. Ettől az ingerület átviteli NÁSZ kapcsolattól termékenyül, NŐSZül a NŐ, s mint kagyló az igazgyöngyét, NÖVESZTI méhében édes kis magzatát. Így NÖvekSZik a diNASZtia, később a NÉPek, nemzetek.
Töltsétek be a Földet!
A szerelmi összebújást határtalan inaPINApi FASZtevő, ünnepi fesztiv, igazi testi-érzelmi SÁBESZ hangulat jellemzi.
A B.Z – Z.B gyök rokonhangok bokraival, azok családjával együtt a teremtés ALAPjáról, BÁZisáról szól. A BÁZa, BAZ – ZAB gyök alap. Eszezve sem volt ocsmány értelmű szó kezdetben. E tett SZABta meg a házaspár jövőjét: gyermekek, gondozás, nevelés stb. E gyökhöz rokonhangváltással, értelemegyezés és más okok miatt. VASZ – SZAV, FASZ – SZAF, PASZ – SZAP, de H, G, K stb. A BÁZis, alap, családteremtés végett a ZÁBét, (f)OSZlopot, PÓZnát nő kelyhébe helyezi. A két FAN, azaz ágyék TASZító egyesülése, TIKolása, FAN-TASZ-TIK, FANTASZTIKus élvezetet nyújt.
A teremtés nyelvét, annak hangjait Isten alkotta, és hangjaiba, szavaiba rejtve van bölcsességének minden titka. Kezdetben legfontosabb volt a szaporodás. A Föld teljesen üres volt. Az emberi tevékenység fontossága függvényében alakultak ki a számok, neveik, rajzolt alakjaik, a hét napjainak nevei. A szóközi hangcsoportok a gondolati összesség képét kialakítók.
A férfi szerv FESZesen vesz részt az innaPINApi összefonódásban. A férfinek állandóan, FESZT ÍVÁson jár az esze, ezért könnyedén kapható ilyen FESZT ÍVÁsos FESZTIVÁLra. A POZI legyen TIVikenységre alkalmas, POZI-TÍV. Ha a POZI CIre JÓ, CIntalan, CSIntalan játékra áll, jó POZÍCIÓ. Csak a nő, NÉ GÁTló NE legyen ily TIVikenységre: NE-GA-TÍV.
Kissé pőre, de ez teremtői elrendezés! E szókimondó nyelv a részleteket is feltárja. A mai végbél őrült, szopós, gender ocsmányságok korában rendkívül fontos kijelentés!
A nő testén – és csak a NŐ testén – létezik egyetlen nyílás a megtermékenyítésre. Ez a NÉPED folyamának eredő forráshelye! NEM szájad, nem végbeled – hanem a PINÁD! PiNáD – NéPeD hangváz: P-N-D – N-P-D
Amint nemi GÁLÁVAL fogamzik, s VALAGból születik, jön a LEVEGŐre az egész VILÁG népessége.
GáLáVaL – VaLaG – LeVeGő – ViLáG hangváz: G-L-V-L – V-L-G – L-V-G – V-L-G.
NAPI sűrűséggel lehetett, lehet innaPINApi FESZtIVÁl SÁBESZ, mivel ez a szaporodás alapfeltétele.
Tény, egyik szó sem aljas indítékból született kezdetben.
Aki nem így ismeri a teremtés nyelvét, a magyar nyelvet, van még mit tanulnia. A TEREMTÉS TÉNY, ennek egyik legerőteljesebb bizonyítéka a nyelv, a teremtés nyelve, a mai magyar nyelv, amelyet a senkivel nem keveredő, teljesen zárt székely társadalmi rend őrzött meg az ősiségtől évezredeken át. Csak így maradhatott fenn sértetlenül.
Az ÉLETre volt egy másik ősnyelvi szó: VITA (V.T – T.V gyök, vízértelem), amely ma már nincs a magyar nyelvben. ÉLET, VITA, a nemek közti szerelmi VÍVÁssal kezdődik, eredménye az ÍVÁs, amely a szÍVEkben leginkább kÍVÁnt, vágyott kapcsolat a nemek közt. A dÍVÁnyon, kerEVEten ÍVÁs, vagy NÁSZ a NYOSZolyán. Erre nem kell NOSZogatás.
Az örök ÉVA, az ÍVÁs, NYOSZolya NÁSZának SZENvedélyes NESZülése, felfokozott érzelmi-érzéki lánGOLás és a GOLnak a LEGényi LEGgel betöltése után LÉSZen SZÜLésre alkalmas, kéSZÜLhet rá. ÉVA nEVÉben rejlik: akár ÉVEnként szülhet, s míg ÍVÁsra képessége, készsége el nem AVUl, szÍVE alatt akár ÉVEnként mindig hordhat magzatot. ÉVA tehát EMEs lett, EMEse, aki szÍVE alatt EMEli édES terhét. Ez hamarosan annyira feSZÜL, neSZÜL, hogy SZÜLnie kell. ÍVÁs nyomán szép ÉVI, É-Virág. ÁGZÓ LESZ, kis csEMEtéje SZÜLetik, akit EMlőjéből, SZÜNjéből EMEt. KéSZÜLhet SZÜNtelen gondozására, EMEtésére, nEVElésére, a kÖVEtkező ÉVEket kitöltő soha meg nem SZÜNő anyai örÖMÖkre, mert a belőle kiÍVElő kis ÁGacskákból majd szép szál LEÁNY, LEGÉNY csAVArodik, s a folyamat folytatódik végtelenül.
L.SZ – SZ-L gyök: LeSZ – SZüL meghatározó. Csak a SZÜLés után SZOPtató anya LESZ nemileg PASSZív egy ideig.
PaSZiTA – SZoPTaTó – SZoPaTó hangváz: P-SZ-T – SZ-P-T-T – SZ-P-T
Élet, nemzés, szaporodás jelenségei: kifejezések gyökszavak, család, família, mafilia
B.SZ – SZ.B gyök által leírt BASZ –, mint F.SZ – SZ.F: FESZes FASZ, SZAFtos, a testben megélhető legnagyobb, FESZtevő (fesztivál), ünnepi, innaPINApi és legSZEBB élvezetet nyújtó sáBESZ nőnek, férfinek egyaránt.
M.NY – NY.M gyök: MoNY – NYoM. MONYoló, beNYOMó cselekMÉNY, ünnepi élMÉNY, csintalankodó párosodási két test PASZ-szos ilLESZkedése, vele járó, testben átélhető leghatalmasabb MENNYEI élvezet teszi MENNYÉ, MENYecskévé a lányt, és legcsodálatosabb élMÉNYként átSZABja a pár életét. A tárgykör leíró gyöktár a B, C, F, L, N, P, SZ hangokra épül, a hangváltások gazdagítják a változatok képzését. Némelyekről már volt szó.
A CSALÁD, teljes SZÜNt (szív, kebel, érzelem) igénylő odaadó NÁSZ-szal SZAPorodik, LESZ, SZÜLetik a harmadik, aki PASZ-szol a két SZÜLőhöz. Egy SZÉP – előbb PÖSZén BESZélő (p > b) – kis utód, CÖPség aki élettel telve CAPlat, CAFlat, FICánkol körülöttük, ide-oda PÖCcenve, ugrándozva.
C.F – F.C gyök illeszkedik az SZ.P – P.SZ gyök által is megjelenített értelemhez. A CAF – FIC élet, mozgás: CAFlat, FICánkol. Az élet SZÉP, a PISZe is SZÉP. A PASZita (ősnyelvi szó) SZOPtatás idején segítség az anyának. Ilyenkor a nő nemileg PASZ-szív, PUSZin túl semmi. A CAF, CIF az élet SZÉPsége, amely CEFetül elrontható, ha túlFICánkolunk benne erkölcsi SZABályokra fittyet hányva, elBASZunk, elSZABunk mindent, ami SZÉPen SZABottan, PASZ-szosan indult.
Az érkező harmadik SZÜLetésével a párból FAmília, CSAlád LESZ. A FA gyök teremtőerőt jelent, kemény kötődést, egyenes állást, akár az élő FA. Az emberi társadalom legerősebb érzelmi kötődésű alapsejtjének két neve: FAmília és CSAlád. A FAmília szókezdő, kemény gyökerű, kemény törzsű FA hasonlatából indul, e FA mellé nőnek a fILIÁk, FÁM fILIÁi, FAMÍLIÁm. A CSALÁD, kapCSOLATi csúcs, az összes CSELÉDet magába foglalja, ez alkotja a CSALÁDFÁt.
A FAMÍLIA másik neve: MAFILIA. A FAMÍLIA, MAFILIA az én FILIÁM, szeretetem tárgya. MAF = apa, FIA = fia. Innen az atyai MAFlás megnevezése. CSALÁD a Teremtő által alapított: DALOS, LÍDES, DILIS szeretett CSELÉDeink, IDEÁLIS CSELekvő intézménye.
FaMíLia – MaFiLia – FiLiáM hangváz: F-M-L – M-F-L – F-L-M
CSaLáD – DaLoS – LíDeS – DiLiS – CSeLéD – iDeáLiS hangváz: CS-L-D – D-L-S – L-D-S – D-L-S – CS-L-D – D-L-S
Dőre igények
Manapság egyre több nyelv képviselője ugrik elő oly igénnyel, hogy az ő nyelve az eredeti ősnyelv. Állítani lehet bármit, de bizonyítani is kell. A legbensőségesebb emberi, férfi-nő-családi kapcsolat jelenségeinek megnevezései a legalkalmasabbak ennek bizonyítására. Az ősnyelv címet igénylő bármely nyelv nyelvésze, nyelvének: LEÁNY, ASSZONY, LEGÉNY, FIÚ, FÉRFI, FÉRFIÚ, FÉRJ jelentésű szavaival adjon magyarázatot a legfontosabb emberi kapcsolatra: NÁSZig és NÁSZon túlvezető eseménysorozatára, úgy amint azt a fenti szövegben megtettük, bár csak szűkszavúan. Ha az utódnyelvek bármelyikén leírható néhány hangból képzett szavakkal, a legbensőségesebb férfi-nő kapcsolat, a szaporodás minden jelensége, a megtermékenyítés, várandóság, magzat világra jötte folyamat, annak minden vetülete, árnyalata, néhány alaphanggal, a fenti szerteágazó bőséggel, az érzelmek, érzékek legfinomabb rezdüléséig, akkor pályázhatnak a teremtés nyelve címre.
A fentiekhez hasonlóan vezesse le az ember, teremtői utasítás szerinti szaporodásának, a Föld betöltésére vonatkozó legfontosabb eseménysorozatát, s amelynek szavakba öntésére, teljes leírására csak a teremtés nyelve képes. A könnyebb megértéséhez érdemes elolvasni a Függelékben található leírást: a nemi szervekről, a nemiség jelenségeiről szóló magyarázatot, amelyeknek néhány hangból álló megnevezései árnyalt finomsággal írják le azok szerepét az ember, emberpár életében. Lehet küszködni a héber nyelvvel is, hiszen némely vallások dogmái szerint a héber volna a teremtés nyelve. Nos, tessék bebizonyítani legalább annyira bőséges kifejezésözönnel, amint a teremtés ma is élő nyelvén, a magyar nyelven itt fent és a szótárban van! A Bibliát kutatók hatalmas tévedése, hogy „héber eredetiben” keresik minden titokra választ, holott a héber nyelv nem első nyelv, nem a teremtés nyelve!
Lehet küzdeni az angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz, szlovák, cseh, szerb, román s a többi nyelvek megfelelő szavaival. Megéri, mivel szembesülnek a rideg ténnyel, hogy nyelvük nem élő nyelv, hanem csak lárvaként beszáradt gyökökből, hangcsoportokból álló, ragokkal, képzőkkel mozgatható, életre kelthető szavak tömörülése, amelyeknek szavait csak az ómagyar ősnyelven, a teremtés ma is élő, magyarázó nyelvén lehet megfejteni.
A Teremtő által alkotott eredeti nyelvet, egyetlen, későbbiekben kialakult, összerázott nyelv sem múlhatja felül szóbőségben, pontosságban, színességében, hangzatos, dallamosságának „érzelmek apró rezdülései” kifejezőerejében. Ez vitathatatlan! Ha bármely nyelven a fenti folyamatokat, szorosan egymást követő eseményeit, kulcshangokkal ugyanígy körülírja, megmagyarázza, nos, tán akkor leülhetünk beszélgetni a többi százezer szó kielemzésére, ha annyi alapszavuk van összesen együtt azoknak a nyelveknek!
Amikor ama nyelveknek lesz megközelítőleg 10-15.000 egyszavas kifejezésük a mozgás, járás, menés, s úgyszintén a beszéd, szólás jelenségének leírására külön-külön – amint a mai magyar nyelvnek van – nos, akkor indulhat a vita arról: mely nyelv a legkifejezőbb.
A ma is élő teremtés nyelve, a magyar nyelv igazolja a teremtés tényét, igazolja: az emberiség egy emberpártól ered, egyetlen alomból, s a világon ma beszélt összes nyelv az általuk beszélt egyetlen ősnyelvből indult.
Világegyetemet, embert és nyelvet teremtő!
A Biblia szerint a Teremtő egy hatalmas lény, aki ATYA, tehát férfijelleg, minden körülötte szolgáló fénytestű lény ugyanúgy férfijelleg. Minden igazolja, hogy a hatalmas Teremtő Isten – aki a galaxisok milliárdjait megteremtette – egy jól felépített tervre. Az atomok mind azonos elemekből állnak, és az hogy milyen anyaggá válnak alkotó elemeik számától, azok belső kötődéseitől, pályáitól, forgási sebességétől függ. Alapalkotó elemeik molekulákká összeállva ugyanezt a képletet követik. Aki mindent létrehozott, megvan alkotói hatalma, tudása, képessége. Az ő jellemzői összessége szerint, saját képére és hasonlatosságára teremtette meg az embert, akire ráruházta a földi teremtmények fölötti hatalmat.
Az ember – ha az isteni terv és törvény szerint élne – bölcsen igazságosan kormányozna, akkor nem a jelenlegi állapotban sínylődne! Ha szeretetet gyakorolna nemcsak sajátjai, de minden teremtett élőlény – ember, állat, növény – irányába, béke lenne a Földön.
A TEREMTÉShez MESTERI ISMERET kell, hiszen a világ felépítése bonyolult. A Teremtő nem végez fércmunkát. Az élő testek alapelemei, a sejtek belső felépítése, az emberi sejtekbe beépített, a test működését, egyéni jellemzőket, örökítést vezérlő, szabályozó számítógépprogram, a belső kapcsolatrendszer, a szervek egymás közti élettani kötődése, akadálytalan működése végett, beleértve az átörökítést, a sokszorozó, vég nélküli szaporodást.
TeReMTéS – MeSTeRi – iSMeReT – TeRMéS hangváz: T-R-M-T-S – M-S-T-R – S-M-R-T – T-R-M-S
Teremteni, főleg életet teremteni, isteni felségjog. Oly TERMÉSt, amely magvaival ISMÉTLI (r > l) önmagát.
TeRMéS – iSMéTLő hangváz: T-R-M-S – S-M-T-L
Ő hozta létre az ember által is beszélhető nyelvet olyan belső szerkezeti összhangban, mint az élő test alkotóelemei közti eszményi működési kiegyensúlyozottság, tökéletes harmónia. Azonos hanganyag vázfelépítéssel képes körülírni lény, tárgy, cselekmény, jelenség összes fő jellemzőit, amint a fentiekben, alábbiakban, az egész szótárban, de mindennapi életünkben is kimutatott és kimutatható.
Az ember szaporodása –, mivel értelmes gondolkodó, isteni jellemzőkkel bíró lény – tudatos, elmei vezérlésű. Az állati szaporodás ösztönirányítású. A növényi szaporodás önműködőre állított.
Az ÉRTELMES, INTELLIGENS, azaz: INTELemre IGENnel felelő embernél, nem az ÖSZTÖN NESZTI, szüli a tetteket, hanem a létező ÖSZTÖNt ellenőrző ÉSZ vezérli a TÉNYek megvalósítását. Az ilyen ember számára a legfontosabb feladatok egyike volt a Föld betöltése értelmes, igazságos utódokkal. Tehát az ember részt vehet a teremtés folytatásában. E feladat véghezvitelét nem robotnehézségű munkával kell végeznie, hanem testben megélhető legnagyobb gyönyörérzettel. Az emberi szaporítás, a továbbteremtés fogalomkörének összes jelenségei leírhatók néhány vázhangot felhasználva: öSZTöN – NeSZTő – éSZ TéNY hangváz: SZ-T-N – N-SZ-T – SZ-T-NY.
A Teremtő Istennek tulajdonneve van. Természetes, hogy nevét a teremtés nyelvén adta. Fontos, hogy a névben összegzett személyes fő jellemzői, teremtményei előtt világosak, érthetőek legyenek. Ezért nem lehet, holmi elvont misztikus, homályos jelentést takaró műnév. Jézus Krisztus és az egyiptomi bölcs Hermész Triszmegisztos szerint, csak az Atya JÓ egyedül. Balkányi Szabó Lajos: Magyar ősmesék szerint: JAV. Az emberiség JAHVÁra van, szerető JÓ HAjlama VAN. Ő teremtett mindent, ami VAN. Mózesnek úgy mutatkozik be: Mondd nekik, a VAGYOK küldött téged, ÉN, aki VAN! Az ÉLŐ Isten, VAN Isten, a LÉT Istene, aki JÓ, akinek JOHA, azaz JÓ indulata, bensője, szerető JÓ szíve VAN, neve tehát: JOHAVAN. Jellemzői szerint más nevei: Gondviselő, Atya, Teremtő, Úr, Úristen, Élő, Magasságos, Örökkévaló, Mindenható, ÉN AKI VAN… Ebből lett a babiloni ENKI. Mózesnek úgy mutatkozott be: Mond nekik, a Vagyok küldött. Vagyok, harmadik személyben: VAN.
Ő JOHAVAN Isten, a világ teremtője.
Az írás szerint: Minden vízből és víz által lett, ami teremtve van, azaz: minden VANból és VAN által lett, ami teremtve VAN. A nyelv rögzítette a valót! Ő teremtéskor úgy döntött: a két szaporítószervet a férfi és női FANba, ágyékba helyezi el, és a két FAN NAFtája, nedve egyesüléséből indul az új élet. A VAN gyök jelent vizet is. A nagy NÁVa a VANon úszik. A FAN – NAF gyök szintén víz, nedv. Az ősi kút, forrás neve FANtaNA. A feltörő víz: NAFta:
FaNTa – NaFTa hangváz: F-N-T – N-F-T
Az emberi FAN = áGYÉK. Az áGYÉKot, a KÉGYót takarni, azaz GYÉKolni kell. A GYÉK gyök egyik jelentése takar, ezt jelenti a GYÉKény szó is. A növény GYÖKere is takart. Az em-ber (nő-férfi) származási GYÖK-ere, FANja is takarandó, nem közszemlére való. E szervek isteni KEGYből, KEGYelemből adattak az emberpárnak, hogy a házassági NÁSZ SZENtségében GYAKva szaporodjanak, és minél GYAKrabban hozzanak létre utódokat, s így beteljen a Föld.
A FAN gyök, jelen van oly szavakban, amelyek a testi gyönyörhöz, annak vonzerejéhez, őrjítő, bolondító hatásához viszonyítható párhuzamokat írnak le: FANtasztikus, FANtázia, FANatikus stb.
Utódnyelvekben a gyermek, sarj megnevezése: inFANt, enFANt, de a ToFAN, TiFANNY nevekben is ily jelentésű. Használják a FANtastic, FANtezie, FANatic szavakat is. Megörökölték a NÁSZ – SZAN gyökkel képzett szóalakokat: NASciere, NAStere, NAISsance, naisSANce. De nem tudják, hogy a NESZülő szerelmi NÁSZ FANba csusSZANó NAFtája az emberi szaporodás alapja. Halvány fogalmuk sincsen, miből erednek, mi az alapjelentésük e szavaknak, gyökeiknek.
Az áGYÉK alkotó hangjai a GYErmeK szóban is jelen vannak. E gyökök, szavak a teremtés ősnyelvén képződtek, és csak magyarul fejthetőek meg. Tömegnyi más gyök is van, a nemiség, a szaporodás jelenségeinek leírására a magyar nyelvben. A szótárban bővebben fellelhetők. Így magyarázható a Biblia szerinti teremtés dióhéjban, mutatván azt az összhangot, amelyet a teremtés ma is beszélt ősnyelve igazol.
A JACKSON név – úgymond – magyarított alakja: GYEKSZON. Én fordítva gondolom – a GYEKSZON angolosított változata, JACKSON. A kis GYEK-SZON az áGYÉK KEGYének NÁSZából NESZül, születik, s anyai SZÜNből táplálkozik.
Megjegyzem, a Biblia teremtéstörténet leírásának Ábrahámig nincs köze a zsidókhoz. Ő volt az ősatyjuk, előtte senki nem volt zsidó. A teremtés leírásnak csak annyi köze van a zsidókhoz, hogy a fáraó lányának fogadott gyermekeként az uralkodóház tagjaként fejedelmi oktatásban részesülő Mózes másolta ki az ősnyelvi anyagot, Noé által átmentett lejegyzésekből. Ezeket valószínű, az egyiptomi királyi ház könyvtárában találta. Ebből írta a Teremtés könyvét, amelyet a zsidó írástudók őriztek meg. Később, babiloni fogságuk alatt ültették át a kialakuló héber nyelvre. Az Ábrahám előtti világnak semmi köze a zsidókhoz. Ábrahám a teremtés után két évezreddel született. Az ősnyelvből leágazó héber nyelv még annál is jóval később, Kr. e. a VI.-VII. században alakult ki. A teremtés története a teremtés ősnyelvén íratott le, a Teremtő Isten ihletésével a kezdetek idején, az Özönvíz előtt! Ugyanis, a világ teremtésről, a Föld lakóhellyé alakításának módjáról csak Ő tudott.
Téves némelyek azon állítása is, hogy mi magyarok vagyunk az ősnép. A Teremtő Isten nem teremtett nemzeteket, EMBERt teremtett. Az általuk beszélt nyelvnek nem volt neve, mivel nem kellett megkülönböztetni semmilyen mástól. Így a nyelvet beszélőknek sem volt megkülönböztető nevük, mindannyian emberek, menők voltak.
Az ŐSNYELV MA IS ÉL. De ez csak olyan nyelv lehet, amely minden érzékre ható ingert ösztönösen kibocsátott hangokkal, kéthangos ősgyökökkel megválaszolni képes, és azokból a hangokból, ősgyökökből olyan gyökszavakat, teljes szavakat alkot, amelyek annyira találóan, híven írják le az észlelt jelenséget, hogy a megnevezés hallatán a leírt kép hasonmásának képzeletbeli megalkotására késztetik a fogadó elmét.
A nevelés a fogamzással kezdődik!
Az egész életükre tudatosan családos együttlétre tervezett, egymás iránt elkötelezett, hűséges szerelmes házaspárnál az összebújási ösztöni indulat is teljesen más. Egymás iránti mély tisztelet övezi a mámort, őszinte kölcsönös megbecsülés, hűség légköre hatja át az érzéki, érzelmi, szerelmi összefonódást, s az ebből eredő, jövőre kivetítődő biztonságérzet. A pár erkölcsi töltete, indulatösszessége uralja a pillanatot.
Ez az érzelmi indulati hullámözön övezi a magzat fogantatását, ezt az összességet örökíti át önműködően a megtermékenyítés pillanatában, az induló új emberke, 3,2 milliárd DNS bázispárból álló, e pillanatban képződő – egyéniségét egy életre meghatározó – sejti létvezérlő szoftverére, életütemtervére.
A kezdet mindenben fő meghatározó!
Ebben az érzéki, érzelmi, szerelmi összefonódó indulatösszességben kapja kezdő alapörökségként a megfogandó magzat a leendő DNS szalagra rögzítendő személyi-egyéniség alapvonásait, amelyek meghatározók lesznek számára egy életen át. Ebben a pár lelkiállapotának a fogantatáspillanati összes indulatárnyalata is benne van. Ekkor nyitnak egy tiszta lapot, amelyre a születendő kisemberke leendő életét felvezetheti. Alapvető öröksége ez! Ily esetben nem a mohó nemi túltengés, hanem erkölcsi gáttal őrzött családközpontú életminta rögzül a DNS szalagon.
Élete olyan lesz, mint magzati indulása!
A többit az érzelmi melegségtől áthatott, szeretet légkörében kapott tanítás, jóra, becsületre, tisztességre ösztönző nevelés segítségével megvívott küzdelmek, s a körülmények alakítják.
A pusztán ösztöni nőstényi üzekedési hajlam által tüzelt, kanos, bikás alkalmi kalandban fogant, gondolatban is elutasított, nem kívánt, utólag pusztán kész tény kényszeréből elfogadott, megtűrt, állandó viták közt kihordott magzat öröksége silány, sivatagian sivár, száraz, üres.
A magzat a fogantatás minden rezdületét, magzati fejlődése során, az anyát érő érzelmi hatások kellemes-kellemetlen hullámait átéli. A durva hangok, szép dallamok mind hatnak rá a magzati létben.
Az elvált szülők, elhagyott gyermekek sorsa még rosszabb. A későbbi hiányos, érzelmi melegséget, szeretetet nélkülöző nevelésük nem segíti a becsületes, tisztességes nyomvonalon haladást. Sajnos, a mai elkurvult erkölcsi zuhanórepülésben utazó, szabadelvű genyóban úszó emberiség, jóval több mint fele így fogamzik, s apátlan társadalmat épít!
A nyelvet átszövik a nemiség, szaporodás kifejezéseit alkotó hang, gyök és hangváz elemek. Az emberrel közölt első teremtői parancs így szólt: töltsétek be a földet! E parancsot a földi fejedelmi pár kapta, az első emberpár: Ádám és Éva. Fontos tudni, hogy a leírtak csak törvényes házastársakra érvényesek Isten előtt. Aki ezt megszegi, előbb-utóbb viseli következményeit! A következmények észleléséhez csak szét kell nézni a világban.
A szabados elvű életmód „élj a mának” jelszava szerint tobzódó világ a nemiség csapdájában fetreng. Felfoghatná – ez lökte, taszította mocsárba az emberi társadalmat a történelem folyamán. Ma már nem kötnek házasságot, csak összeállnak, amolyan közösülési érdekközösségekbe, pusztán az élvezetért, egymást csak élvezeti cikként tartva. Az ilyen kapcsolat azonnal felrúgható, és annyit is ér.
Nemiség körüli járulékos jellemzők: csillogás, dicsfény, kivagyiság, hősködés, birtoklás vágya, meggazdagodás, rablási hajlam nyomán keletkező személyi villongások, családi tragédiák, kisközösségi összezördülések, társadalmi összetűzések, nemzetek közti háborúk légkörében fogamzott magzatok viselik fogantatásuk, magzati fejlődésük, neveltetési ficamjaik következményeit. E körítésben nő fel az új nemzedék, amelynek erkölcsisége pontos másolata lesz annak a kornak, amelyben fogantatott, született és felnevelkedett.
Mára a teremtői adományként kapott nemiség kegye vakvágányra futott, mocsárban fuldokol. Ma az egész emberi világ, e holtvágányra futás következményeit nyögi, szenvedi. Az agyament, összekuszált gender eszmevilág még tovább süllyeszti.
A család, mint társadalmi alapegység, alapintézmény, erkölcsi bástya, felrúgása vezet a szakadékba. Ezért akarják tönkretenni a szabados-elvűek a család intézményét!