A teremtés ősnyelvében minden ősgyök, gyökszó, hangcsoport megfordítható, átforgatható volt. A teljes szó szintén, de ezen felül átrendezhető volt a szó hangsorrendje is. E jellemzője sajátja a ma is élő ősnyelvnek, a magyar nyelvnek is. E módosulások ellentétes értelmet kifejezők lehetnek, de néha leírnak következményt, tanulságot is.
Több gyökpáros van, amely domborzati ellentéteket leíró: HEGY – GYEH, DAG – GÖD, DOM – MED, HAR – HOR. Ezeken kívül GYÖLV – VÖLGY. Balkányi Szabó Lajos: Magyar ősmesék című művében ír az ősi DAGról, amely hegyet jelentett az ősnyelvben, s amely él a mai török nyelvben: DAĞ. A DAGanat, dagANAT, anatómiai kiemelkedés.
D.G – G.D gyök: DaG – GöD, DAG hegy, GÖDör mélyedés. GÖDörben víz van DÖGivel.
HAR, HOR, GOR mindannyi HEGY, de ugyanezekkel a gyökökkel: a HARapás bemélyed, a HORpadás mélység, a GARat szintén. Minden HEGYnek GYEHe, völgye van. Minden HARnak, hegynek HORpasza, völgye.
D.M – M.D gyök: DaM – MeD, DOMb – MEDence. Völgyzáró DAM mögött DOMbok közt, MEDer, MEDence.
G.T – T.G gyök: GáT – TáG. A víz elleni védelmet szolgálja a GÁT, amely mögött TÁG téren terjeszkedik a vízgyűjtő.
A bibliai HÓReb, HórÉB hegy, nem héber nyelvi név. HÓ, fehér sziklákon visszaverődő REBbentő, ÉBerítő, ÉBresztő fény, az ÉBredés HÓR hegye – HÓRÉB. HÓReb mellett BÉRÓHt HORpaszok, mélyedések, völgyek húzódnak. Hasonló a CSALhó, CsalHÓ, AL – HÓfehér CSALogató sziklája. Figyelembe veendők a H hangelhalások, zöngés-zöngétlen rokonhangváltások, esező, eszező váltások, szóban szó jelenség!
A megfordítások, átforgatások, teljes szó hangsorrend átrendezések nem csak fentieknél, hanem minden más kifejezésnél is pótlólagos jellemzők vagy más magyarázat kifejtését szolgálják. A fordított gyökszó leírhat értelmi párhuzamot, ellentétet, de alapvető jellemzőt, hatást is. A beépülő gyökök azonos határhangjai a szóban összeolvadhatnak. Ezek elemzésekor az elhalt gyök határhangokat helyreállítva mutatják valós jelentésüket.
E nyelvi sajátosságot, azonos hangkészlettel körülírható magyarázati lehetőséget összességében az utódnyelvek egyike sem birtokolja, csak az ősnyelv, a teremtés nyelve, a nyelvi titkok magyarázó nyelve.
Gyökfordulások – jellemzőket, gyakorlati szerepet leírók
G.R – R.G: GöR – RöG. A RÖG GÖRdül, GÖRög, göRÖG, GÖRdülő RÖG. Ez egyik jellemzője. Van, hogy a RÖG nem GÖRdül, hanem RÖGzül, leRAGad. Itt ellentétes értelmű. A két gyök összeépülve: GÖR-RÖG, GÖRRÖG – GÖRÖG.
T.P – P.T gyök: TaP – PaT. Ami nem TAPad, lePATtan. TAPló fára TAPad, és a fa PATerolja, TÁPlálja, TÁPolja.
H.D – D.H: HüD – DüH. A bőr egyik ősnyelvi neve: HÜD. ArcHÜDön meglátszik a DÜH. De meglátszik a HŰD is, HŰségeD is valaki iránt. Az egész bőr-, azaz HÜDfelületedből arcHÜD bírja leginkább a HIDeget.
B.L – L.B: BoL – LoB, a BOLdog ember LOBog, LEBeg örömében. A BOLond LOBbanékony, elméje megLOBbant. A BOLdog kis hölgy szép LÁBain BILlegeti magát és LIBegően lépked (hangzás: lébked), talán épp BÁLba siet. LÁB BALlag, azon BILlegünk, LIBegünk. Azzal BÁLozunk (lábal, lábal, báloz, olasz: ballare).
SZ.M – M.SZ: SZeM – MeSZ, a SZEM MESZ-sze ellát. A fehér MÉSZ látványa SZEMbetűnő MESZ-sziről is.
SZ.J – J.SZ: SZáJ – JáSZ, a SZÁJ JÁSZol (ige), JESZik, eszik. Ha rosszat szól, iJESZtget, székelyül: JESZteget, JESZtöget. Az átkot szóró SZÁJ, elveSZEJtene.
K.R – R.K: KaR – RaK, a KARral RAKunk, amely az aKARat végrehajtója.
Gyökök:
BASZ – SZAB, szaporítás által további életút kiSZABása
CSAT – TÁCS, a pálya, CSATa színhelye, a TÁCS, a pálya határán kívüli
CSAT – CSIT, a CSATár, támadó, a CSITár, védőpajzs, csitár = pajzs(készítő)
DÍSZ – SZÉD, a DÍSZes lehet SZÉDítően szép.
DISZ – SZID, DISZnóul csúnya beSZÉD miatt leSZID.
DOM – MÓD, jövőre eme iDOM lesz a MÓDi.
GÓR – GAR, a GÓR hegy, a GARat mélység
GUR – RUG, GURul RÚGva
GÖR – RÖG, GÖRdül, RÖGzül
GYÚL – LÁGY, erőre kap, lángra GYÚL, majd elLÁGYul, elláGYUL
GYÚR – ROGY, a kemény GYÚRás ROGYasztó hatású a láGY anyagra
HAT – TEH, a HATékony sok jót TEHet, teHET
HEGY – GYEH, a HEGYnek a völGYEH, GYEHe van: GYEHhenna
HÜD – DÜH, az arcHÜDön meglátszik a DŰH, HÜD = bőr
IDE – ODA
ÍV – AV, felÍVELés vagy elAVULás
KIS – SOK, KEvéS vagy SOK
MÉH – HÍM, női vagy férfi jelleg, HÍM termékenyíti meg a MÉHet.
NÁD – DON, NEDv, DUNa bőség. DONátor, <––> torNÁDó: ToRNáDó – DoNáToR hangváz: T-R-N-D – D-N-T-R
NÁSZ – SZÁN, NESZező hang, becsusSZANás, a NÁSZ, a két SZÜN azaz kebel, benső NÜSZkölő küzdelme is.
NYOSZ – SZONY, NYOSZolyán asSZONYolj, majd születnek kis SZONok
NYOSZ – SZUNY, NYOSZolyán SZUNNYad
RÓ – OR – beROvás, vagy kiálló ORomzat
ROM – REM, lehet ROMlás vagy REMény
REM – MER, a REMény MERész álmokat sző
SER – RES, SERény vagy RESt
SŰR – RES, SŰRűn tele, vagy üRES
SŰR – RÉS, lehetnek SŰRűn, szorosan állók vagy RÉSek vannak köztük
SÁR – SZÁR, a SÁR bőség, de a SZÁRaz összeaszottság
SZAP – PASZ, SZAPorít vagy PASZkonca
SZÁR – RÉSZ, SZÁRmazás, szaporodás és RÉSZekre oszlás – RASSZ
SZED – DESZ, DESZkel = szétnyit, tőkét DESZkel, DESZkára szeletel. A galy, rög szétesik = gajDESZre megy
SZEG – GESZ, megSZEGett, GESZtjeire hull; az összeSZEGzett heGESZtett részek az eGÉSZ részeivé válnak
SZEG – GÉSZ, SZEGlet, SZÖGlet az eGÉSZ része
SZÉK – KÓSZ, lehet SZÉKes vagy KÓSZáló, állandó lakos vagy vándorló
SZÉP – PISZ, SZÉP vagy PISZkos
SZÍV – VISZ, SZÍVó vagy VISZ-szatoló
SZUNY – NYÜSZ, aki SZUNNYad nem NYŰSZköl
TÉNY – NYET valaha TÉNYt, téNYET tagadás szava az ősnyelvben, a szláv nyelvek örökölték.
TISZ – SZÍT, TISZteli vagy SZÍT ellene
TÁR – RET, kiTÁR, vagy elRETeszel
TŐGY – GYÖT, TŐGYből enyhe GYÖTréssel fejtett tej
TÜCS – CSÜT, TÜCSkölő semmirekellő, aki CSÜTöl, négyel, keményen dolgozik. CSÜTör = négy.
VAR – ROV, a VAR kiemelkedés, ROVás bemélyedés
VAR – ROV, a VARrogás beszéd, ROVás írás
VAS – SAV, SAV a VAS legádázabb ellensége
VAS – SOV, lehet VAStag vagy SOVány.
VIC – CIV, az ízetlen VICcelődés, CIVakodássá fajul
ZEL – LAZ, valaki SZELes, ZELegór vagy LAZa LAZSáló
ZSAR – RÁZS – a paRÁZS egyre inkább izzó, a ZSARát kihunyó
ZSAR – ZSER, a ZSARoL – leZSER, szorít – lazít ellentét
ZSEL – LEZS, a ZSELlér csak LEZSer kötődésű volt a birtokhoz
SZÍP – PISZ, levegőt SZÍP a SZÍP kis PISZe
DISZ – SZID, DISZnó viselkedésért SZIDás jár
DISZ – SZÉD, DÍSZes és SZÉDítő, a DÍSZes beSZÉD, hangulatemelő
REZ – ZÖR, ami REZeg, ZÖRög
TÖR – RÚT, a TÖRés RÚT képet mutat
TÖR – RŐT, TÖRés nyomán RŐT (vér, vörös) nyom marad
RÉS – SÉR, a töRÉS SÉRülés
GYŰV – VAGY, ha GYŰVünk VAGYunk
VÍZ – ZIV, a ZIVatar VIZet hoz
PÉNISZ – SZINAP – a SZINAPszis idegsejti ingerátadó találkozási pont. Tehát a NÁSZ is egy SZINap(szis). Nemiség: PÉNISZ + PINA –> SZINAP = NÁSZ, gyönyör ingerözön átadás, GYÖNYÖRÖZÖN. A nemzés GYÖNYÖRE – GENERE.
Továbbiak: MONY-NYOM, GÖCS-CSÖG, BOG-GÖB, MAG-GAM, KÖP-PÖK stb.
Azonos hangsorrend:
HAR – HOR, HARgita, HÓReb, HARsányi hegyek, mellettük HORpasz, HORony, völgyvájat, mélyedés
HAT – HIT, HATvány vagy HITvány
HOR – HER, összeHORd (gyűjt) vagy elHERdál (pazarol)
HÜD – HID, az arcHÜD HIDegtűrő
HŰ – HŐ, HŰvös vagy HŐség
HÍV – HÜV, HÍVséges, vagy HŰVösen rideg
GAZ – GAZ, iGAZság vagy GAZság
SZOM – SZOM, SZOMi, SZOMjas vagyok, iSZOM
MÖR – MER, töMÖRít, vagy kiMERít
NÁSZ – NYOSZolya,
OLT – OLT, kiOLT haragot, szomjat, tüzet, de átOLT éltet (életet) is
PAD – PED bővítményeiben: taPAD vagy felrePED
RUK – ROK, kiRUKkol, vagy beROKul – ki a KÖRből vagy cuRUKk, vissza a KÖRbe
SELY – SÚLY, a SELYmes könnyedség vagy nehéz SÚLY
SZED – SZED, összeSZED vagy szétSZED, igekötő meghatározó
SZEN – SZEN, SZENt, tiszta, vagy SZENNYezett, azaz: tiszta vagy tisztátalan
SZÉP – SZEPlős
TAP – TÉP, ráTAPaszt vagy leTÉP
TÉK – TEK, TÉKol (dolgozik) vagy TEKereg (csavarog)
TOR – TOR, a TORnádó lehet donáTOR vagyTÖRő, romboló vagy adakozó. TOR = csúcsállapot
TÁR – TÁR, a célTÁRcsa lehet a csaTÁRa készülő célpontja
TÁR – TÁR, a csaTÁR pajzsa a csiTÁR, a támadó sújtást kivédő, visszaTARtó (csitár = fegyverkovács, pajzs(készítő)
VÁD – VÉD, VÁDló vagy VÉDő
SZÉD – SZÉD, a szép beSZÉD SZÉDítő
NISZ – NÁSZ, péNISZ – NÁSZ
Hangcsoportok:
pOMPA – tOMPA
OLVAd – ALVAd
fALVA – nyELVE
ÁBRA – fABRIkál
OLT Ó – ALTAtó
OLTÓ – ÉLTEtő
Megfordítva ellentétes értelem vagy jellemző
mÁGNEs – ENGEd, vonzó – engedékeny, GN – NG
gAZDAg – mADZAg ellentétes, a gAZDAg nem mADZAgol, ZD – DZ
bOGNÁr – dÖNGEt munka közben, GN – NG
ÁBRA – csORBA, BR – RB
ABRAk – bŐRBEn, az ABRAk lehetett BÖRzsákban, bŐRBEn, de jó bŐRBEn is tartja az állatot, BR – RB
OLTÓ – ÖTLŐ, a gyümölcstermesztő ember volt a keresztező-nemesítő OLTÁst kiÖTLŐ
Szavak – végletek:
SEMMI – SUMMA
ZÉRÓ – EZER
NULLA – MILLA
SELEJ – JELES – a két véglet
ÜRÖM – ÖRÖM – keserv – boldogság
VÖLGY – GYÖLV – a VÖLGY mélyedés – anyag összeGYÖLVe, GYŰLVe: HEGY
SZOMi – iSZOM – SZOMira, SZOMjra – iSZOM, üres >< feltölt
MOSOLY – SOMOLY – a SOMOLY kissé SOMosan Savanykás
ACÉL – LACA –> feszes rugalmasság – lanyha lazaság
ÁDÁM – DÁMA –> férfi – nő
DEBELLA – LEBEDA a debella – duci, mint a DEBLE, LABDA, a LEBEDA – könnyed, libegő hattyú.
DeBeLLa – DeBLe – LaBDa – LeBeDa hangváz: D-B-L – D-B-L – L-B-D – L-B-D
ISTEN – SÁTÁN –> iGAZ – GAZ uralom
ERRE – ARRA
éKES – KESe, éKES – SEKély, éKES – SÜKe
PIN – PÉN, PINa – PÉNisz
PIN – PÉN – NÉP, PINa – PÉNisz –> NÉPesedés
Átforgatva, lágyítva:
NYÁR – ÁRNY, kell az ÁRNY, szÁRNY
ÁR – ÁR – ÁRad – szÁRad
nyÁR – szÁRít
és végül:
MATE – ATOM. Az ATOM – MOTA fordítás azt is elmondja, hogy bent az ATOMban MATAtás, azaz mozgás van.
MaTe – aToM hangváz: M-T – T-M
MATER, MATÉRia. Az anyag, lehet TÖMÖR, MATER – TÖMÖR.
MaTeR – TöMöR hangváz: M-T-R – T-M-R
Oly anyagTÖMEg, amelynek legparányibb TÖMörített azonosítható eleme: A TÖM, A TOM, azaz ATOM. Hasonló a TÉMA szó, ennek gyöksorrendje felcserélve: MA-TÉ, amely lehet beszélgetés TÁRGYa, vagy egy tanTÁRGY. A TÁRGY anyag, MATÉria. A MATEMATIKA jelentése: MATE, anyag, kiszÁMÍTható MATIKÁlása, MOzgaTÁsa, MATATÁsa az egyenlőségjel két oldalán, az egyenleg, egyenlőségi állapot tökéletes, pontos, számszerűen igazolható kialakítására.