Jó tudni: az írást, számokat, időbeosztást (óra, nap, hét, hó) nem a sumerek, zsidók, egyiptomiak találták fel.
Nem!
A sumer, héber, egyiptomi nyelvek már csak utódnyelvek.
Kezdetben minden beszámolót a teremtés ősnyelvén jegyeztek le.
Már az első emberek adatait lejegyezték Ádám teremtésétől számítva:
– ki kinek fia,
– születéseik éveit,
– ki hány évet élt
– mivel foglalkozott,
– családi állapotát,
– fő jellemzőiket,
– milyen tehetséggel bírt.
Kell ennél pontosabb ősi beszámoló?
Nem hintáztat – hasra ütéssel elővarázsolt, nagy kalapból előbűvölt – időtlen időkkel, évmilliókkal.
E jegyzetekből kiszámítható az Ádámtól Özönvízig eltelt idő: 1654 év.
Ebből merítettek későbbi történetírók: babiloni sumer, egyiptomi írástudók, Mózes is. Neveket, adatokat, történeteket.
Abban is biztosak lehetünk, hogy a Teremtő már az elején tudatta az első emberekkel a napi időbeosztást, napok hetenkénti, havonkénti csoportosítását, Hold, csillagok állása szerint. Ismertette irányadó követelményeit, törvényeit.
Szombat neve nem héber eredetű, az első emberek hétvégi botolástól, munkától mentes szom = üres napja: szom-bat, rá következett a cserebere vásárnap.
Gondoljuk el, Mózes, Ádám teremtése után több mint 2500 évvel született. Ádámtól Özönvízig terjedő korszak oly hosszú, mint Róma bukása óta napjainkig! Ennyi ideig nem hagyta törvény nélkül földi gyermekeit.
Az Özönvíz előtti jegyzeteket Noé mentette át. Erről babiloni Berossus ír.
A héber viszonylag fiatal nyelv, kb. 2.600 – 2.700 éves. A Biblia ősi neveire magyar nyelven sokkal bővebb, széleskörű magyarázat adható, mint a magyarázó szótárakban levő héber nyelvű névfejtésekben.
A magyar, mint élő ősnyelv bizonyítja a Bibliában leírtak valóságát. A Biblia első könyveit a teremtés ősnyelvén írták.
Teremtéskor a nem létező héber nyelven nem írhattak teremtéstörténetet.
Az első kinyilatkoztatások idején nem létezett héber nyelv, hiszen még Ábrahám anyanyelve az ősnyelv volt, neve magyarul fejthető meg.
A minden emberre érvényes Tízparancsolat nem héberül, hanem a teremtés ősi nyelvén, ősi írásjelekkel, rovásokkal volt kőbe vésve. A parancsolatokat nem Mózes kapta előbb, hanem Ádám korai utódai.
Mózes összemberiségre érvényes változatot kapott, de zsidókra szabva.
Mózes a tízparancsolatot a teremtés ősnyelvén kapta. Héber nyelv ekkor még nem létezett. Ábrahám utódai a teremtés ősi nyelvet beszélték sokáig, később fogságaik idején idegen földön, főleg írástudóik kezdték más nyelvekkel keverni, habarni a későbbi hébernek nevezett (habar, evre, ebre) nyelvre.
Ám a köznép őrizte az ősnyelvet. Jézus tanítványainak nevei mind magyarul megfejthető nevek. Történelmi nevekkel több, mint négyezer évvel ezelőtt neveztek meg embert, hegyet, völgyet, folyót és ma is érthetők, mert az eredeti alakot őrzik.