A NEVELÉS A FOGAMZÁSSAL KEZDŐDIK!

Az egész életükre tudatosan családos együttlétre tervezett, egymás iránt elkötelezett, hűséges szerelmes házaspárnál az összebújási ösztöni indulat is teljesen más.

Egymás iránti mély tisztelet övezi a mámort, őszinte kölcsönös megbecsülés légköre hatja át az érzéki, érzelmi, szerelmi összefonódást.  A pár erkölcsi töltete, indulatösszessége uralja a pillanatot.

Ez az érzelmi indulati hullámözön övezi a magzat fogantatását, ezt az összességet örökíti át önműködően a megtermékenyítés pillanatában, az induló új emberke, 3,2 milliárd DNS bázispárból álló, e pillanatban képződő – egyéniségét egy életre meghatározó – sejti létvezérlő szoftverére, életütemtervére.

A kezdet mindenben fő meghatározó!

Ebben az érzéki, érzelmi, szerelmi összefonódó indulatösszességben kapja kezdő alapörökségként a megfogandó magzat a leendő DNS szalagra rögzítendő személyi-egyéniség alapvonásait, amelyek meghatározók lesznek számára egy életen át. Ebben a pár lelkiállapotának a fogantatáspillanati összes indulatárnyalata is benne van. Ekkor nyitnak egy tiszta lapot, amelyre a születendő kisemberke leendő életét felvezetheti.
Alapvető öröksége ez!

Ily esetben nem a mohó nemi túltengés, hanem erkölcsi gáttal őrzött családközpontú életminta rögzül a DNS szalagon.

Élete olyan lesz, mint magzati indulása!

A többit az érzelmi melegségtől áthatott, szeretet légkörében kapott tanítás, jóra, becsületre, tisztességre ösztönző nevelés segítségével megvívott küzdelmek, s a körülmények alakítják.

A pusztán ösztöni nőstényi üzekedési hajlam által tüzelt, kanos, bikás alkalmi kalandban fogant, gondolatban is elutasított, nem kívánt, utólag pusztán kész tény kényszeréből elfogadott, megtűrt, állandó viták közt kihordott magzat öröksége silány, sivatagian sivár, száraz, üres.

A magzat a fogantatás minden rezdületét, magzati fejlődése során, az anyát érő érzelmi hatások kellemes-kellemetlen hullámait átéli. A durva hangok, szép dallamok mind hatnak rá a magzati létben.

Az elvált szülők, elhagyott gyermekek sorsa még rosszabb. A későbbi hiányos, érzelmi melegséget, szeretetet nélkülöző nevelésük nem segíti a becsületes, tisztességes nyomvonalon haladást.

Sajnos, a mai elkurvult erkölcsi zuhanórepülésben utazó, szabadelvű genyóban úszó emberiség, jóval több mint fele így fogamzik!

A nyelvet átszövik a nemiség, szaporodás kifejezéseit alkotó hang, gyök és hangváz elemek. Az emberrel közölt első teremtői parancs így szólt: töltsétek be a földet! E parancsot a földi fejedelmi pár kapta, az első emberpár: Ádám és Éva.

Fontos tudni, hogy a leírtak csak törvényes házastársakra érvényesek Isten előtt. Aki ezt megszegi, előbb-utóbb viseli következményeit!

A következmények észleléséhez csak szét kell nézni a világban.

A szabados elvű életmód „élj a mának” jelszava szerint tobzódó világ a nemiség csapdájában fetreng. Felfoghatná: ez lökte, taszította mocsárba az emberi társadalmat a történelem folyamán.

Nemiség körüli járulékos jellemzők: csillogás, dicsfény, kivagyiság, hősködés, birtoklás vágya, meggazdagodás, rablási hajlam nyomán keletkező személyi villongások, családi tragédiák, kisközösségi összezördülések, társadalmi összetűzések, nemzetek közti háborúk légkörében fogamzott magzatok viselik fogantatásuk, magzati fejlődésük, neveltetési ficamjaik következményeit.

E körítésben nő fel az új nemzedék, amelynek erkölcsisége pontos másolata lesz annak a kornak, amelyben fogamzott, született és felnevelkedett.

Mára a teremtői adományként kapott nemiség kegye vakvágányra futott, mocsárban fuldokol. Ma az egész emberi világ, e holtvágányra futás következményeit nyögi, szenvedi.

A család, mint társadalmi alapegység, alapintézmény felrúgása vezet a szakadékba.