Egy adott szó, név, megnevezés abból a nyelvből ered, amely nyelven magyarázat adható a szó, név, megnevezés kialakulására, s a névalkotó hangokkal leírhatók a megnevezett: lény, tárgy, jelenség, cselekmény fő jellemzői, vagy hozzá kötődő jelenségek. Semmire nem dobtak rá egy nevet csak úgy, mint egy pokrócot.
———————————————–
A bérnyelvészet a MEDVE szót szláv eredetűként jegyzi.
Az első embernek Teremtője feladatként adta, hogy minden állatnak nevet adjon. Biblia, Teremtés könyve, I Móz. 2. rész 19: „…elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve.”
Ádám minden állatot élőhelyén tanulmányozott, és fő jellemzőik szerin adott nevet. Az állatok nevei csak magyarul beszélnek névkialakulásuk titkairól. Özönvíz előtt nem voltak ragadozók. Későbbi ragadozó jellemzőik is fellelhetők neveikben.
————————
MEDVE – Nagy termetű, sűrű bundájú, növényi táplálékkal is élő ragadozó. [bérnyelvész: szláv] A MEDVE név M.D – D.M gyökbővítmény: MeD – DöM. A MED gyök egyik jelentése NEDv. A NEDVEs és MEDVEs ugyanazt jelenti: vizes. A NEDV, MEDV tárolására alkalmas (m)EDény a MEDence is.
A MED gyök az ODúra is céloz, MEDűben, ODúban, MÉlyeDésében, saját ODvában, MEDvében (birtokos eset) lakó MEDves, NEDves MEDve. A MED gyök üreg, mélyedés névkezdője a MEDence, MEDer szavakban. A MED, MAD gyök, emelkedést jelentő szavak kezdője is: MEDve két lábra emelkedik, ha táMAD. A MADár felemelkedik. MADrigál, emelkedett hangvételű. MADrid magaslatra épült. A DÓM magas épület, a DAM magas gát. A DÁMszarvas magas fejtartású. ÁDÁM egyenes tartású, járású férfiember, nem görbe majomból váltott át, DÁMája, Éva szintén.
A DV hangcsoport – EDVE – alapvető jellemzőket világít meg. A mEDVE ODVA mEDVEs nEDVEs, mivel a mEDVE szereti a nEDVEs környezetet. Tehát: a mEDVE ODVÁban, vagy saját nEDVEs mEDVÉben élő állat. Télen ebben a nEDVEs mEDVÉben alszik álomba dermEDVE. A mEDVE szereti a lép nEDVÉt, a mézet, kedvenc csemegéje a méz, amelynek régi neve: MED, azaz folyékony (ned) ÉDesség. A lép nEDVE (méz), azaz mEDVE (méz) EDVE (éve) jó. Ott van nevében az evésre biztatás: EDd, mert a méz – a MED – EDVE jó. VérmEDVE két lábra emelkEDVE táMAD. Ha nem vérmEDVE, akkor kEDVEs állat, főleg a kisbocsok.
A DV páros a szó tengelyében alvó D.V – V.D alvógyök: DuV – VaD. A MEDVE VADállat, DÚVad, dúVAD. Ugyanakkor VEDlik, átVEDlik. Ha háztáji uDVarba bejut, székelyül monDVa: mindent esszeDUVaszt, azaz összerombol. Megjegyzendő: a DV páros a két legellentmondásosabb hangot tartalmazza. A velük alkotott szavak: VaD, VáD, VeD, VéD stb. igazolják ellentmondásos voltukat.
A MEDVE növényevő, de ragadozó is. Békésnek látszó viselkedésből könnyen vált át táMADóVÁ. A több névadó jellemző összhangja itt is érződik.
A MEDVE mondhatná: ODVAMban lakom. ODVAMat VÉDEM.
MeDVe – oDVaM – VéDeM hangváz: M-D-L – D-V-M – V-D-M.
A CzF Szótár szerint: „A magyarban is a méz és med rokonok, minthogy a z és d többször felcseréltetnek, mint gondolkodik és gondolkozik, foglalkodik és -kozik, meddig, tájszokásilag mezzig stb. E szerént medve a magyarban is lehet med-eve (medevő), v. méz-eve (méz-evő). Vagy pedig a nedv másképen medv szótól származtatva am. nedvi vagy medvi (t. i. állat), azaz nedves, hideg tájékot, égaljat kedvelő, ott lakozó.” Kiem. K.S.
A MEDVE a teremtés ősnyelvén később más neveket is kapott, ragadozó jellemzői nyomán. Hatalmas ERŐS, mélyhangon: URUS, eszezve URUSZ, ragadozó ORZÓ, odúját, zsákmányát ŐRZŐ, ezek mind jellemzői voltak, maradtak.
A MEDVE utónyelvi nevei e fentiek módosulata. A latin és származéknyelveiben: URSUS, olasz ORSO, francia OURS, román URS alakra módosult.
Színe BARna, BARlangban lakik, nagy RABló BARom. A BARna, RABló BARom jellemzőkről a germán eredetű nyelvekben BEAR, BÄR, BJØRN, BJÖRN stb.
Szláv nyelveken, oroszul: МЕДВЕДЬ = MEDVED, horvátul: MEDVJED, csehül: MEDVĚD és mások.
E fenti nyelveken részletes, teljes, átfogó magyarázat a megnevezésekre az állat összes jellemzőinek beleszövésével – úgy, mint fent magyarul – nincs, de lehet erőlködni, küszködni.
DV – VD értelmi kapcsolat: meDVével találkozni nem szíVDerítő érzés.
