CINÓBER – Cinnabarit. Cinóberpiros. [bérnyelvész: német < …görög]
A CINÓBER szó C.N – N.C gyökbővítmény: CiN – NiC (c > sz: szín). Kezdetben lehetett SZINÓBER. A CINÓBERnél a CI gyök, mint a CIklámen vagy a CÉkla esetében a SZÍNt jelenti. E színről nevezték (szí – ci) el azt az ásványt, amelyből nyerik a higanyt.
Ugyanakkor az IN gyök játékos csINtalan, kellemi hangulatra INgerlő. Nem véletlenül CINÓBERszínűek a kéjházak vörös lámpái.
A CINÓBER szó hangjaival alkotható szavak változatainak sokasága a bizonyítékai annak, hogy kizárólag ősnyelvi képzésű, eredetű szó lehet.
Az N hangcsoport – INÓ – mutatja, hogy a cINÓber a fINOm, vONzÓ, magához vONÓ szÍNEk egyike. Ha a vöröslámpás házak férfiakra gyakorolt vonzó hatását vesszük, erkölcsileg is megINOgtat.
Az N.B – B.N gyök: NóB – BoN, a NÁBob, BÁN szavakban gazdagságról, rangról beszél.
A B hangcsoport – ÓBE – is jellemzőt rejt, a cinÓBEr ugyanis felzaklató, kiABÁló ÓBÉgató szín, mintegy zsIBOngó, kEBElre, szívre ható.
A szózáró B.R – R.B gyök: BeR – RuB, érthetőbb b > p > v rokonhangváltásokkal. A RUBin VÖRös, VERes színe, de a PIRit ásvány is innen örökölte nevét. A VÖRös lámpás házak RIBancai egyik névadó jellemzője.
A CiNóBeR és RiBaNC szavak hangjaival alkotható szavak vázai bizonyítják az ősnyelvi eredetet, e két szó összefonódását az ősiségtől a nemiség kifejezéseiben.
Az örömlányok CINÓBER gúnyneve nem véletlen, és régebbi az ógörög nyelvnél is, lévén a legősibb mesterség reklámszíne. CiNóBeR – ReBóNiC, teljes átfordítás, hangzók váltásával: RiBaNC. Azonos hangokra épülő, fordított sorrendű hangváz:
CiNóBeR – RiBaNC hangváz: C-N-B-R – R-B-N-C.
Hangváltással (c > sz, b > v) kimutatható fő névadó: CINÓBER – SZÍNEVÉR – VÉRSZÍNŰ.
CiNóBeR – VéRSZíNű hangváz: C-N-B-R – V-R-SZ-N.
Tehát a szó nem görög eredetű és nem német közvetítéssel került a magyar nyelvbe.