Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
VULGÁRIS – Közérthető, népszerű, népies. Alantas, közönséges. [MÉKSz szerint: nk: latin] A vulgáris szintén ősmag(yar)-nyelvi eredetű szó. Erre az LG páros a bizonyíték. A VULGÁR népréteg volt a DOLGOZÓ, SZOLGÁLÓ, POLGÁR (Ez utóbbi nem mai értelemben. A cívil címszónál érintettem a lényeget.) A VULGÁR VUL gyöke fordítva LUV. A VUL egyezne a civil VIL gyökével. A vil a világosság, a vul a munka (luv – olasz: LAVoro – munka). Az olasz nyelvben a VOL gyökből indulnak a lendület és készségesség szavak, bár az utódnyelvekben gyökről beszélni csak ősmag(yar)-nyelvi vonatkoztatásban lehet. Egyértelmű, hogy a vulgáris réteg a legalsó (al – ul) szinten élő dolgozók voltak. A SZOLGA abban a korban magasabb rang volt. Azokat uraik SZÓLni is küldték saját nevükben. Amolyan, urukat képviselő szóvivők voltak. A POLgár semmiképp nem sátorlakó, hanem falak közt élő: FAL, falu, polu, POLisz. Ezek a szavak mind ősmag(yar)-nyelvi gyökerűek.