A VÍZ néhány neve, és azok előfordulása ma az ősnyelv utódnyelveiben: NA, NAD – DAN, NEDŰ – ÜDE, ID, ÜD, UD – DU, NEDV, VAND, VÁD, VÁG, ZSI, ZSIL, OL, FOL Az alkotó hangok átrendezésével jöttek létre az újabb nevei.
Például: VAND, ND – NED, DAN, DUN, NUD, VAN – NAV PÜ – így mondja a kisbaba, ebből az olasz PÓ, PIavé vagy IPOly, PAtak, az indián POtomac eredeti neve: PAtawamake ÜDENS – lett nyelven VÍZ, amely ÜDE, felÜDÍtő! De fordítva: ÜDENs – sNEDÜ VAND – dán nyelven, VANDUO – litvánul, amely folyván VÁNDOrol. A VANDálok is északi vízi nép volt. Utólag VÁNDOrlásra adták fejüket. Az északi népek nevében is jelen van a víz: sVÉD: VÉD, VÁD, VEDer, VEDel, DÁN fordítva NAD, NEDű. NorVÉG, a víz utat VÁGott magának, s a VÁGban haladt, amely sekély medret útként is használtak. Esetenként a VÁGban ért VÉGet az út. A NORVÉGok az északi VÉGen élnek, többek közt egyik szigetük neve: Utoia. IZland vIZland, ÍJZland, a felAJZott belső nyomástól feltörő forró vIZek földje. Az ő nyelvükön IS, IZ = jég, amely megfagyott vÍZ. A népek megnevezése valaha még az ősmag(yar)-nyelven adatott.