Özönvíz előtt a Föld kellemes szelíd domborzatú volt, s felületén a szárazföld-víz arány épp a mai fordítottja.
Vízözönkor, a Földet körülövező hidroszféra, vízgyűrű, azaz pára és jégkristály védőöv 40 napon át zúduló özöne elfödte felületét teljesen. Minden élő-mozgó megfulladt. A víztömeg hatására a domborzat ijesztően megváltozott.
Énók könyvében, Mózes a Biblia első fejezeteiben említi a teremtőjük ellen lázadó fénytestűeket, akik sárkányfejű hústestet öltvén beházasodtak a földi világba, létrehoztak egy korcs nemzedéket, ádámi vértől különbözőt. Ezek a teremtett földi embert megrémítő, életét megkeserítő: óriások, egyszeműek, csúcsos koponyájúak, és mások. Bonyolult műszaki szerkezeteket alkottak, amelyeket hatalmas kőtömb építményeiknél használtak. Nyomaik fellelhetőek a Földön, műszaki alkotásaik rajzolatai építményeik falain. Némelyikkel talán a szomszédos bolygókat is meglátogatták, s ott is hagyhattak nyomot!
A korcs utódok a magas vízárban megfulladtak. Ásatások nyomán ráleltek csontvázaikra, ezek fellelhetőek szerte a Földön múzeumokban, bár felső parancsra sok óriás csontvázat bezúztak, de megmaradtak belőlük és igazolják fényképfelvételek is. Atyáik visszavedlettek fénytestűvé s elszálltak a vízzel elárasztott Földről. Itt maradt építményeik bizonyítják egykori ittlétüket.
Meztelenre vetkőztetett Föld
Vízözönkor meztelenné vált a Földgolyó. A világűr küszöbén szétterülő pára és jégkristály réteg – amelyet a Teremtés könyvében említett „kiterjesztett erősség”, légréteg feszített ki függönyként, mintegy védőburokként, öltönyként, köpenyként, a Föld testét védeni a világűr hidegétől, ártalmas sugárhatásaitól – eltűnt, leomlott a Földre.
A Föld pucér lett és védtelen.
Megszűnt az alatta levő, védett, kellemes, élvezhető éghajlat, az állandó egyenletes hőmérséklet a sarkokon, ahol addig az emberek pőrén sem fáztak, nem volt szükségük fűtésre. E védelem odalett. Az űr sugárártalmait már nem semlegesítette védőburok, a sugárártalom miatt –, amely az anyatestben levő magzatot is érinti – lerövidült az emberi életkor hossza.
Utána zord, kellemetlen, lassan, de állandóan változó korszak következett. A földrészek – mai Európa, s Amerika – közt még hosszú évszázadokon át szárazföldi átjárók voltak, az állatok így jutottak el mindenhová, így népesítették be a szárazföldet. E hidak egyikét Atlantisz és annak a mai szárazföldeket összekötő nyúlványai képezték.
Ekkor a tengerek még alacsony szinten álltak. Az Özönvizet előidéző Teremtő képes volt kezelni annak utóhatásait is. A víznek több mérföld mélységű katlanokat alakított ki a déli és északi féltekén. A földfelszíni egyensúlyt, irdatlan – tízmérföldnyi – mélységek ellenében, hatalmas hegyek felgyűrődésével ellensúlyozta.
Bármennyire hihetetlen hitetlen embereknek, a Teremtő tetteinek nyomai az egész Földön láthatóak. Egyensúlyba hozta az újraéledő, képződő élővilágot, lehetőséget teremtett az életformák minden területre szétterjedésére.
A vizek visszahúzódtak a képződött irdatlan mélyedésekbe, völgyKATLANokba, hasadékokba. Délen a Marianna-árok és sok hasonló. Az északi féltekén is mély kATLANok voltak, vannak, s ezek telítődtek. Ez idő alatt sarjadtak a növények, vándoroltak, szétterjedtek a szaporodó állatok az összekötő szárazföldeken.
A szaporodó emberek, állatok, növények betöltöttek minden térséget, és terjeszkedtek a Földön. Azonban a kedvezőtlen életfeltételek miatt, az addig hasznos gyümölcsöket termő növények jelentős része haszontalan gyommá lett. Mivel így eltűnt az állatvilág számára addig fontos élelemalap, az állatok egy része gyilkos ragadozóvá vált.
Az emberek országokat alapítottak, épületeket emeltek. Azonban a sarkokra lezúduló hatalmas jégtömeg lassú olvadása nyomán folyamatosan emelkedett a világtengerek szintje, közel kétezer év után tetőzött, elhódítván hatalmas szárazföldi területet, egész országokat merítve víz alá. Kialakultak a világtengerek, s azok mélyén ősi települések romjai hevernek. A létrejövő szigeteknek, ott rekedt emberek, állatok, növények alkották élővilágát.
A földrajzi neveket összevetve az ismert változásokkal azok történelmi időpontjaival, felismerhetők a folyamatok.
——————————————————————————————————————————————————-
A többévi nyelvelemzési munka alapján világossá vált, hogy a mai magyar nyelv a teremtés ma is élő ősnyelve. A MAGYAR nyelv ŐSNYELVISÉGÉNEK legerőteljesebb bizonyítékait a BIBLIA, annak a teremtésről szóló történetei, könyvei szolgáltatják, amelyek a Noé által megmentett, teremtésről szóló, Vízözön előtti lejegyzések alapján írattak.
A bibliai TEREMTÉSELMÉLET tényként meghatározásához viszont a MAGYAR NYELV a legerőteljesebb BIZONYÍTÉK. Tehát olyan kölcsönös oda-vissza kötődés van, amely nem szétválasztható, és nem is mellőzhető.
——————————————————————————————————————————————————-
Földrajzi változások, és nevek kialakulása. Mit mond a nyelv?
Ázsiát Amerika földjével fehér – ALA – hóval borított (ala – halavány) átSZALAdható – ALASZ – SZALA –, gyalog mÁSZKÁLható, átKÁSZÁLAndó, átKÓSZÁLható, átISZKOLható, lábbal átkelhető havas, fagyos földnyelv kötötte össze. A vízszint emelkedésével az átkelő víz alá került, már csak USZKÁLÓ jégdarabok KÓSZÁLtak a víz felületén.
Az élő nyelv rögzítette szavakban, nevekben, a történések, események, mozzanatok nyomán, az átélők ajkain, megfogalmazódó kifejezéseket.
ALaSZKa – máSZKáL – KáSZáL – iSZKoL – uSZKáL – KóSZáL hangváz: L-SZ-K – m-SZ-K-L – K-SZ-L – SZ-K-L – SZ-K-L – K-SZ-L
A tengerek szintje több lépcsőben emelkedett, az Atlanti vizének szintje is. Platón, az ókori krónikás idejében (Kr.e. 427 – 347), Kr.e. IV. században, írt erről. Szerinte, kora legfejlettebb, legműveltebb királysága ATLANTISZ. Területe nagyobb volt Kis-Ázsiánál, és Gibraltártól nyugatra terült el.
Platón szerint, ATLANTISZ egyetlen nap alatt került víz alá. Lehet sík területe volt ATLANTISZnak, és az emelkedő víz egyetlen nap alatt elborította. Csak a tengerfenék domborzata adhat választ, amint mutatja is. Mivel látták a lassú folyamatos emelkedést, így lakói felkészültek és idejében elmenekültek, tehát nem váratlan csapásként érte a szerencsétlenség őket.
A mellette létező kATLANok, kATLANTok mély nyomokat hagytak a közelben élők tudatában, és meghatározók voltak a névadásban: kATLANT – ATLANTi – ATLANTisz.
Ha megfordítjuk ATLANTISZ nevét: SZITNALTA, mutatja, hogy a tengervíz SZÉTNYALTA felületét. A nyelvben nincsenek véletlenek.
ATLaNTiSZ – SZéTNYaLTa hangváz: T-L-N-T-SZ – SZ-T-NY-L-T
A vízszint további emelkedésével szűnhetett meg a szárazföldi átjáró Britföld felé. A csatorna Dover és Calais között csak 45 méter mély. Calais neve: KALÉZ a valaha volt KALÉZó, KELŐZő átKELŐről kapta nevét. Ettől keletebbre 26 méter a mélység. Itt is sokáig volt földhíd a Brit-sziget és Németalföld között. A mai csatorna területén akkor házak, falvak, városok lehettek, mint bármely sekély mélységű víz helyén. A BALTI tenger, akár a BALaTOn, egy BEL TÓ volt – BELTÓ –> BALTI –, majd emelkedett vízszint, ellepett mindent, vize összefolyt az Északi tengerrel.
BaLTi – BaLaTon – BeL Tó hangváz: B-L-T – B-L-T-n – B-L-T.
Idővel özönné, óceánná váló kATLANTI tenger, Kr.u. 8. sz. kb 1200 évvel ezelőtt a GIBRA oltárkő, azaz GIBRaltár és Afrika közt hídszerűen emelkedő, szárazon átjárható BEREG, GEREB, GIBR, BRIG, BORGÓ, földhidat átszakította.
A hangváz igazolja a kapcsolatot: GiBRa – BRiG – BeReG – BoRGó hangváz: G-B-R – B-R-G – B-R-G – B-R-G.
A víz áttört, elöntötte sós vízzel az addig édes vizű Földközi-tengert. Egyszerre megemelkedett kb. negyven méterrel a Földközi-tengerszint, egyetlen nap alatt, utat törve a Fekete-tenger felé, elöntvén a BŐSPÓROS, bő füves ökörlegelő, és hosszú, széles itatóárok völgyét. Afrika északi partjait, az egyiptomi Héraklion városát is, valamint az addig viszonylag sekély Fekete-tenger partvidékét. Ez volt a térség utolsó nagyméretű felszíni átalakulása.
A mai olasz csizmasarkot és Albániát összekötő földsávon ÁTRONTÓ víz, azaz hIDRO ekkor öntötte el, emelte meg ADRIA öblének szintjét, hatalmas sODRÓ erejével IRDAtlan pusztítással elsöpörte, víz alá temette annak, a mai parton belüli településeit.
ADRiA – hiDRo hangváz: D-R – h-D-R
OTRANTÓ neve még elárul egy dolgot. OTT RONTOtt át a tengervíz a hirtelen emelkedésekor. E vidéken még élt etruszk-utód ősnyelvű kötődésű nép, mert azok nevezték meg OTTRONTÓ,névvel az ÁTRONTÓ vízáradat helyét.
OTRaNTo – áTRoNTó hangváz: T-R-N-T – T-R-NT
A Fekete-tenger kisebb volt, inkább tó, az Iszter, Prut, Don, Dnyeper, Dnyeszter, Szeret stb. gyüleménye. Ez a Kárpát-tenger vizéből, annak Vaskapunál áttörése után megnövekedett, tengerré vált, de mai méreteit a Földközi-tenger, szintjének hirtelen emelkedése nyomán érte el, amikor összefolytak Boszporusznál, Dardanellákon át Márvány tengerrel, Fekete-tengerrel annak szintjét is emelve. Erre bizonyíték a már említett, tenger alatt levő észak afrikai városok, adriai, Fekete-tengeri partok mentén víz alatt levő építmények, amelyek a vizek emelkedése előtt épült városrészek.
Arra, hogy hirtelen, özönlő erővel emelkedett a Földközi-tenger és öbleinek szintje egyetlen nap alatt kb. negyven métert, az a bizonyíték, hogy minden szükségleti cikk ott rekedt a tengerben, nem lévén idő kimentésükre.
Végül a keskeny szorosokon összefolytak a vizek Gibraltártól Krímig.
A 13 méter mély Azovi-meder ekkor telt fel vízzel, vált Azovi-tengerré. AZOV nevéből ítélve, addig is VIZes, mocsaras mély szintű térség lehetett. Ekkor alakult félszigetté KRÍM-hegység vidéke.
A KRÍM név ősnyelvi eredetű, és fő jellemzői szerint kapott nevet a kezdetben ott élő ősnyelvet beszélők ajkán. Egyetlen földrajzi megnevezés sem véletlen, mindegyik valamilyen meghatározó jellemző nyomán adatott, és több jelentést tartalmaz. A magasra kiemelkedő csúcsok kilátókként szolgáltak. Lehetett onnan MERKELni tágra nyitott KIMEREdő szemmel, MÉRKÉLni, KIMÉRŐ felderítést készíteni, MÉRIcsKÉlni fentről az alant szétterülő tájat.
Amint ARARÁT hegycsúcsa HAR = hegy ÁRAT meghaladó, e átfordítva: ARARÁT – TÁRARA mutatja: messzi tájak TERÉRE ellát a szemét MEREsztő, MERKELŐ, akár LEKREMet, könnyet ejtve a MERŐ nézéstől, ERŐLtetéstől, MERKELéstől. Ezért nevezték LÁTÓ-, MERKE-, KÁRMEL-hegy neveken.
MeRKeL – KáRMeL hangváz: M-R-K-L – K-R-M-L
Ezt jelentette Mount-CHIMAERA, KIMÉRA-hegy neve is, és KRÍM-hegy neve is ugyanezt a teremtés ősnyelvén.
KRíM – MeRKe – KiMéRa hangváz: K-R-M – M-R-K – K-M-R
KIMÉRA – ARÉMIK átfordított neve még tartalmaz egy jellemzőt. Kezdetben szörnyek, RÉMEK létét sejtették a csúcson, állandóan lángoló tűzben.
Ha fordítjuk: KIMÉRA – ARÉMIK –> a RÉMEK. KiMéRa – RéMeK hangváz: K-M-R – R-M-K
A csúcsra törő, sokat KÖRMÖL, küzd, s ha valóságban, képletesen eléri a csúcsot: REMEKEL, MERKELheti a tájat.
KöRMöL – ReMeKeL – MeRKeL hangváz: K-R-M-L – R-M-K-L – M-R-K-L
A csúcson lenni mindig REMEK érzés. Ha én MEREK, az is REMEK, KÉREM a csúcsteljesítmény eszmei díját, mert a csúcsra csak a tehetségek KRÉMje ér fel.
MeReK – ReMeK – KéReM – KRéM hangváz: M-R-K – R-M-K – K-R-M – K-R-M
A földrajzi nevek, s a víz alatti leletek is bizonyítanak. A földtörténészet minden víz alá került ősi település tragédiáját földrengéssel magyarázza, holott ez a sarki jéghegyek leolvadásából származó vízszint megemelkedés eredménye. Ha földrengés okozta volna elsüllyedésüket, akkor a víz alá került építményeken láthatóak volnának a törések nyomai. Az omlások, voltaképp málladás, a víz munkájának eredményei. A Földközi-tenger partvidékét hirtelen elöntő, özönlő, sodró, szökőárszerű, romboló vízszintemelkedés különbözik az Atlantiszt vagy a Csendes-óceán szigetvilágát lassan elöntő áradattól, amely fokozatosan emelkedve ment végbe, menekülő, menekítő lehetőséggel.