VÍZ – Amikor az első ember belenyúlt a vízbe, első hatás: hideg volt, felüdítően hatott idegeire. A teremtéskor adatott beszédkészsége, -képessége folytán így kiáltott fel: – ID, ÜD! A folyót HIDdekel néven nevezte: HIDegel, azaz ÜDít, HŰsít.
A levegő után legfontosabb életfeltételi elem a víz, a földből tör föl. Ez a firis forrásvíz hideg, felüdítő volt. A ivóvíz ID, UD (így, úgy), HID, HUD, jó. A forrás vize elFOLyik, mert a víz FOLyó, POLyó állapotú: IPOLY. A folyó víz inni jó (lyó = jó), mivel hideg, fürödni is jó, felüdít. A víz MOS, tisztít, ezért aVATnak bele minden tisztátalant. A bibliai Mojses (Mózes) is innen kapta nevét. A víz folyó elem, a folyás folyamat, az idő is folyamat, ez a víz és idő közös jellemzője, amit rögzít a nyelv. A kérdés: hogyan élhetünk? A felelet: így vagy úgy. A vagy, a lenni ige van alakjának egyes szám első személye, de kötőszó szerepe is van. Mindannyi hordoz vízjelentést is, mert bennük a víz neve van jelen. A víz vidámító, id, ud, jó, és jelen van életünkben, csak úgy élhetünk, ha van vidünk. Az adomány kedves, felüdít, e szó is vízértelmű. Jelen van a BUDa névben, a VEDer, vedel, VODa szavakban. Szavainkat átszövi (szöv – visz – víz), felszívódik, mindenütt (den – ned) jelen van, mert a VAN, a VASZ, a lét függ tőle. A VANon úsznak a NÁVák, azaz hajók. A szív folyadék víz értelmet is hordozó, folyadékot hordoz (hart), köröztet (cor, cuore): szív – visz. A kör is víz értelmű (körforgás). A NEVetés, neVETés is, a név szavak is VÍZ jelentésűek. A nevetés felüdít, a szép név is felüdítően hat. A hat is víz értelmű, a hét a tér, ahol elfolyik. A szép is víz értelmű (szép, szíp – pész, pis, Ipoly, po, pü), a szó, szavaink (Száva) is: a szép szó felüdítő.
A víz jelenléte bizalom forrása. Élet csak a vizek mellett lehetséges. De áradáskor visszaél a bizalommal.
A források életfontosságúak. FANta a kút, a forrás, a NAFta a NEDv. A víz a levegő után a legFONtosabb létszükségleti elem. Nélküle nincs élet, lét. A lét, a van, az élet a víz, a lé függvénye. A víz felÜDÍtő NEDű, MED, amely mederben fologat, folyik, folik, mint a FOLga, VOLga. A ZSINdelyen, az ereszen ZSILizve (Zsíl) folyik, kúszik, és lecsöpög, leszöpög. A jikba, jukba, likba, lukba is befolik. A lyuk is vízvonatkozású. A fel, le igekötők is víz értelmet hordozók. A víz lefetyelhető, lefetyelhető. A víz lötty, locsog, a csolnak úszik rajta. A víz csobog, jól érzik benne magukat a medve és bivaly bocsok.
A folyóvíz viszi a hordalékot, főleg áradat esetén. A vízért eped a test, mivel felüdíti. Esőzés (baba: ecső) idején a csapadék, a víz csorog, csöpörög, szaporodik, locsog, minden benne tocsog, szárazság idején csak csordogál, csordogál (Jordán), elapad, a tikkadt föld eleped, víz hiányában megreped.
A kisbaba is EPEd a vízért, ezért kéri: PÜ-PÜ. De kéri úgy is: HU, HI, AD, AK, KE stb.
A víz vándorol. E jellemző ott a folyók neveiben: Száva, Néva, Dráva, Moldva, Boldva, Bodvaj, Morva, Prahova stb.
A víz nőiségi jellemző. Amint a nőiség szelleme kitölti az emberi lét világának összes réseit, úgy a víz is minden rést kitölt. Az igazi nő kedves, üdvöt hozó, minden jellemzőjét a víz neveivel lehet kifejezni. Folyammá dagadó, dagadó, életet továbbadó forrás. Jelen van a Duna, Szajna, Majna, Rajna, Pina és több más folyó neveiben.
A PÜ ösztöni ősgyök, amelyet legtöbb kisbaba ismétel, jelen van a PO, PIavé, PAtak, IPOly, PIna, POtomac és más folyók neveiben. A víz hideg, az első folyónevek egyike az Édenben eredő HIDdekel folyó, ám ez egy mási jellemzőt is rejt: H.D – D.H gyök: HID – DÜH, gyors folyású, dühös. A vizet nevezték hidernek, hidernek is, mivel dermesztett is. A hider szóból hangugrással lett hidro. A székelyföldi Feketeid, valaha Feketehid, ma Feketeügy. Az ügy folyamat, ez az elfolyó víznek is jellemzője, csak addig folyik, ameddig egy digben, gödörben, valahol összegyűl dögivel, és nagy körben dengert azaz tengert alkot. A víz, a denger, tenger, a tavak (tav – vat) felülete net (ned), azaz sima (med, ned), fényes, csillogó. A vízben, vízzel avatnak, beavatnak (vat), az özönével érkező víz zavart okoz (Zazar), áradatot, áradatot (ud, id), eláztat, minden nedves, úszik. Voltak néhányan, akik az Özönvizet is megúszták. A víz a tűz ellensége, folyamatát folyásával oltja, de a víz a SZOMjat is oltja, akár az Olt vize. A szom gyök fordítottja: mosz, ez is víz értelmű. MOSZes, Mózes neve víz jelentésű név, akár MOSon vidéke. A jéghideg víz marón ható, partot is mardos. Ilyen hideg volt a Maros vize az első kóstolásnál, és partot maró is. A mar – ram (m > n) ran is víz jelentésű.
Az: id, üd, fi, fo, fö, fü, jó, pi, po, pü ősgyökök, a DEN, NED, HÍD, HUD, HÜD, VÍZ, SZÍV, VAD, VÁD, VED, VID és más gyökszavak, valamint d, gy, n, p és más hangcsoportok szerepe a kifejezésben. A víz ősnyelvi neveit: b, cs, d, f, gy, h, j, k, l, m, n, p, sz, t, v, z, zs hangokkal alkotott gyökök képezték. Az ősgyökök, gyökszavak: BO, CSO, CSÖP, ID, IDE, UD, ÜD, FO, HUD (GY), JÓ, AKA, LÉ, LOCS, MAD, MED, NAD, NED, EPI, PI, PO, PÜ, SZI, TA, VAD, VAN, VASZ, VAT, ZI, ZSIL, ZSIN stb.
Ezekkel van jelen az ősnyelv összes utódnyelveiben: WATER, WASSER, WAI, AN, VATN, VAND, VANDUO, ÜDENS, VESI, UISCE, SU, VODA, APA, ACQUA, AGUA, PĀNI, MIZU, RAIN, PIOGGIA és mások.
Talán elég ennyi bizonyíték arra, hogy a víznek több mint tíz neve volt, százféle változattal az ősnyelven. Megnevezéseinek gyökszavai teljesen átszövik az ősnyelvet, a magyar nyelvet. Ám az utódnyelvekben is élnek, beépülve azok szavaiba, anélkül, hogy azon a nyelven létezne magyarázat rá.
A fenti felsorolások teljesség igénye nélküliek, hiszen se vége, se hossza a nyelvi kapcsolatok sokaságának. E nyelvi jelenségeket egy nyelvész csak felelőtlensége teljes tudatában nevezheti véletlennek.