VÍZ – A Föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen, színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Ennek bármely halmazállapotú változata. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A VÍZ a V.Z – Z.V gyök: VíZ – ZiV. A VÍZ oly elem, amely a levegő után a legfontosabb az élőlénynek. Épp ezért rengeteg neve van. Az Özönvíz előtt nem lehetett VÍZ megnevezése, mivel a Z hang megjelenése a névben a gyökeres váltoZást, a Zűrt, ZIVatart jelzi, ami azelőtt nem volt. Íme a nevek, amelyek közül: NA, NAD, NEDŰ, NEDV – nem szorul magyarázatra. PÜ – így mondja a kisbaba, de az olasz PÓ, PIavé, IPOly, PAtak, POtomac eredeti nevén PATAwomaKe (pata…k) is víz. Az ONTArio tó a vízÖNTŐ, ONTÓ. Az ősnyelvi fONTOs vízlelőhely nyomán maradt fent a latin fONTAna = kút. A PU ősgyök a román PUţ (puc) = kút, forrás, a PUca is. A FO ősgyök a FOntos vízlelő, kÚT, amely ÚT a víz felé, de FÚrt.kÚT ÚTján is törhet föl ÜDe víz. Ám az ÚT, az UD (t > d) gyökben nEDv is. Hajdanán sok ÚT a sekély PAtakok mEDrében halADt. Ez volt a VÁGott út (A Vág neve, nagyon szlovákos?). Az ÜDENS – lett nyelven víz, amely ÜDE! De fordítva: ÜDENs – sNEDÜ. Dán nyelven: VAND. A VANDUO litvánul víz, amely folyVÁN VÁNdorol. A VÁNDorló VIZeken VÁNdoroltak hajósok, akik NAVigáltak, akár NOVé, azaz NOÉ, az első NAVIgátor. Ezek mind VÍZhez kötődő NEVek, megnevezések. A NEVek is ÜDE színfoltok az élővilágban, azok által különböztetünk meg mindent. NÉVadáskor az ősi világban VÍZbe aVATva kapott NEVet az élő. A Biblia szerint a teremtett világ: „…vízből és víz által állt elő…” Ennek is kifejezője a VAN (lenni) ige, amely VIZet is jelent. Aki NEVet, testNEDvet termel, ÜDE jókEDv tölti el. A: VAD, VAT, VÁD, VED, VET, VOD, VAN, BAD, BOD, MED, KÖD, LÉ, ZSIL, ZSIND stb. – mindannyi VÍZ. A PATak VIZe VADul VÁGtat VÁDjában, azaz MEDrében. VIZet VEDerrel merítünk. A szláv VODa is ez ősnyelvi gyökszóból ered. A német BADen, a BODen tó, akár a Nagybánya fölötti BÓDi tó, mind VÍZ. A kÖD is VÍZ. Az ÖDéma, VIZenyősség. A GÖDörben VÍZ gyűl DÖGivel. A GÖDény szereti a VÍZben. A ZSÍL folyó kellemes ZSILiző hangú kis PATakként indul, s nem zárja el ZSILip vagy GÁT (t > d, gát > gád), szépen folyik akár a ZSINDelyen az eresz irányába. Az eresz szerepét töltötte be valaha nagyon régen az ESZTER, ISZTER folyó (a Duna címszónál), midőn a Kárpát tenger VIZét beleVEZette a Fekete tengerbe. A VÍZ jó VEZető, kiVEZet a rengeteg közepéből, FOlyását köVETve. A ZIVatar, Zápor Z hangja az összes nevek közül csak a VÍZ szóban van jelen. A VÍZ megnevezés az ÖzönVÍZ után jelent meg, de mindenképp még az egynyelvűség idején. Ezt a CzF Szótár leírása igazolja: „A ,víz’ szónak ős régisége kitűnik onnan, hogy különnemű nyelvcsaládokban rokon, még pedig többnyire ajak- és foghangokkal fordul elé; t. i. BUDENZ J. szerént finn nyelven; vete (nominativ: vesi), észt ny. vesi, lív […] vogul ny. vit, ut’, ujt’, déli vogul ny. ujt’, votják ny. vu, mordvin ny. ved’, ved, erza-mordvin ny. ved, väd’, vetsa, vetsana (= híg), cseremisz ny. vüt, hegyi cseremisz ny. vit, vid, vüdän. (Ezek közől közelebbről több egyezik a magyar ned v. med, gyökkel, nedv, nedves v. medves szókban). Továbbá góth nyelven: vato, norvég ny. vas, vatn, svéd ny. vatten, izland ny. vats, vat, vaten, angolszász ny. waet, waes stb. […] A német Wasser, angol water […] Ide tartozik még a v ajakhang elhagyásával a mongol uszun v. uszu, (mely a BUDENZ J. érintette vogul ut, ujt, ujt’ szókhoz is közel áll) és a török-tatár szu. Különösen a mongolban találjuk ezen kifejezéseket is: uszun üker vízi ökör azaz bivaly, uszunu tekerme, vízi malom, uszunu gharoma, vízcsatorna, vízvezeték, uszunu czorgho vízi cső, csatorna, uszutu mn. vízi (aquatique), vizű, pl. czükűn uszutu csekély (v. kevés) vizű, uszuda-khu, vizesed-ni […]” Kiem. K.S. Ez a sok gyökegyezés annak bizonyítéka, hogy a nyelvrobbanás előtt már létezett a VÍZ szó. Az északi hajós népek nevében is jelen van a VÍZ változat: sVÉD (véd, vád, veder, vedel), DÁN fordítva NAD, nedű, norVÉG (hiDro-, hiGro-, d > g, véd > vég), mivel a népek megnevezése az ősnyelvi gyökszavakkal adatott, így a szintén északi VANDáloké is, akik később elVÁNDOroltak (v)ANDalúzián át Afrikába. IZland nevében is, bár ott jég jelentése is van, ám a Z hang benne van a víZ, gőZ szavakban is.