VILÁGok VIRÁGa, VIRÁGok VILÁGa
VILÁG – A tudatunktól függetlenül létező valóság a maga teljességében és összefüggésében. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A VILÁG VIL gyöke a VILLanás jelenségét leíró, azt a PILLanatot, amikor FELVILLant a FÉny.
A VILÁG szóban a fokozás LEG gyökének Á hangos változata a LÁG, mely ugyanakkor fordítva a fényes GÁLa gyökszava. A VILÁG, mint VILÁGosság, annak VILÁGít értelmű, székely VILÁNGol szóalakjába beépül a LÁNG, vagyis a FÉNYforrás. A VIL gyök fordított alakjából van az angol LIVe – élő, a LIGht (LÁjGt) – viLÁGosság, fény. A VILÁG, mint a VALÓ élet és a történések tere szintén összefügg a VILÁGossággal. A VILÁG és VIRÁG szavak bizonyos értelemben hasonlítanak, egyek. Ez az utódnyelvi szóalakokból is kivehető. A VILÁG, VIL, gyöke az utódnyelvekben V > F vagy L > R vagy esetenként R > L váltással jelennek meg. Például VILág: angol – WORld, dán VERden, holland WEReld, japán VARudo stb. De a román FLAma – láng, a VILágosság forrása is. A VIRÁG VIR gyöke esetében V > F, R > L váltás. A VIRág: angol – FLO-WER, francia FLEur, galíciai, katalán FLOr, haiti FLÉ, latin FLOs, máltai FJUra, román FLOare stb.
VIRÁG – A legfejlettebb növényeknek ivaros szaporodás céljára módosult hajtása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből]
A VIRÁG – VILÁG kapcsolatról már esett szó a VILÁG címszónál. Vannak még továbbiak is ezen a téren. Vizsgáljuk hangonként. A VIRÁG szó V hangja a Választás, Változás, Választék stb. kulcshangja. Az I könnyű hang, Illanó, Iklató. A VIRÁG gyönyörű színei mellett, a bódító Illata (i) megmozdítja az érzelmeket (ik). A VI gyök ez esetben a végletek kellemes oldalán áll. Az IR: nedv, gyógyerő, lelki és testi üdv is. A VIRÁG, mint VIRuló ÁG egyúttal IRÁG jó IRányba mutató vessző. A VIRÁG esetenként gyógyhatású főzetek, ÍRek (kenőcsök) alapanyaga. Ennek sok vetületét vizsgálhatnánk, ám ez most nem az a hely. A VIRÁG nagyon szép, hisz a növény ekkor éli szerelmi korszakát, a megtermékenyülés időszaka ez. Az irá – erá – ero gyökökből alakult az ERŐS vonzást kifejező szó, melyet az ógörög nyelv megörökölt és az sz-ező nyelvén EROSZ alakban ejtette. Amint az emberi lét leggyönyörűbb szakasza a VIRuló szerelem, párkapcsolat, megtermékenyítés, megtermékenyülés, úgy a növény is átéli ezt az érzést VIRÁGzáskor. VIRÁGzó fát kivágni egyenlő a gyilkossággal. Ha valami kiemelkedően szép (bár van ellenpélda is), azt mondjuk: kiRÍVó. A színpadi, porondi előadóművészek RIValdaFÉNYben forgolódnak, és kiRÍVóan mások, mint az őket figyelő közönség. Ők az élet kiemelt, kiRÍVó eseteit mutatják be a RIValdaFÉNYben. A VIRÁGok VILÁGa a VILÁGok VIRÁGa. A VIRÁGok jelképesen FÉNYt visznek az emberek életébe. A VIR gyök a VIRradat gyökszava is, mely a Fény, a VILÁGosság erősödésével kapcsolatos. Ebből is kitűnik a két fogalom kapcsolata. A VIRÁG szó ugyanakkor magába foglalja a VIRuló SZIRmok helyét is: ÁG, VIRuló ÁG. A VIRÁG oly fontos az ember számára, hogy egyik legszétágazóbb szóbokor szövevény alakult ki körülötte. A VILÁG szónál említettem a V > F és az R > L hangváltást. A VIRÁG esetében még bővül (V > P > B). Ezt az utódnyelvekben lehet megvizsgálni. Abból kell kiindulni, hogy az egynyelvűség idején a föld különböző pontjain élő emberek egymástól függetlenül neveztek meg növényeket, állatokat, jelenségeket, tárgyakat – mindannyit az általuk észlelt jellemzők szerint. A nyelvrobbanáskor minden vidék az általa használt megnevezést vitte bele az utódnyelvébe.
A VIRÁG jellemzői: SZIRmok, azok SZÍne, FÜLformája épp, mint a LEVeleké (LEV – VEL V > F FüL), a bibék apró SZŐRszerű borítása, mellyel a hímport megkötik. A latin efFLOresco – VIRÁG, a FLOrulent – VIRÁGzó, a SZIRmok FüLformáját idézi, de létezik a VIRent, VIRens – VIRágzó, VIRágos kifejezés is. Japán nyelven FURawā. A latin FLOra – FLÓra a növényVILág. A germán nyelvekben, német BLUme, dán, norvég BLOmst, svéd BLOmma, izlandi BLÓm. A SZIRmok kapcsán a simogatásra ösztönző finom SZŐRzet. A SZIRom, SZŐR mindannyi SZORzati fogalom, rengeteg lévén belőlük. A VIRÁG SZÍnes SZIRmaival hódít, mikor a szellő segítségével kiRÍVóan RISZálja magát az ágon. Van a SZIRom és a CIRógatás összhangja. A SZŐR latinul caPILus, románul FLOc. A már említett román FLAma – láng, a VILágosság FORrása (VIRágok VILága). A SZÍnes LEPke, PILlangó, melynek SZÁRnyai SZIRmokhoz hasonlóak, angolul butterFLY, albánul FLUtur, franciául paPILlon, románul FLUture, észtül LIBlikas, finnül PERhonen és még sok más. A végtelenig lehetne menni a fejtegetéssel, hiszen minden fogalom kapcsolódik a többihez. A VÉR, a VIRuló élet, mely élet az ÉLVezetek RÉVe lenne biztonságos körülmények közt. S így mehetnénk tovább.