Ősmag(yar)-nyelvi szavak
VÉRTANÚ – Aki valamely eszméért életét áldozza. [A MÉKSz szerint: német] A vértanú életét, vérét adja, és halálával tanúskodik elveinek igazléte mellett. Ez a német eredetezés felettébb érdekes, mert nem tudom eldönteni: a jelenség német különlegesség, vagy a szó, a szerkesztők szerint. Vértanút ugyanis minden más nép többet adott a németeknél. És azért is furcsa, mert a vér a szótárírók szerint finnugor szó, a tanú viszont török. Összetett szóként azonban szerintük német, a mártír eredete viszont szerintük: nemzetközi: latin < görög. Szóval hát, meg van ez kavarva alaposan. Remélem meg tudják magyarázni. Én nem próbálom. Lásd a két szó magyarázatát külön a vér és a tanú címszavaknál.