VÉRTANÚ – Aki valamely eszméért életét áldozza. [bérnyelvész szerint: német]
A VÉRTANÚ szó a V.R – RV gyökből induló szó: VéR – RéV. A VÉRTANÚ életének feláldozásával RÉVbe ér, megdicsőül.
A VÉR és TANÚ szavak összetételéből egy mély – szívkamrákig, vérsejtek DNS-éig, velőkig ható – jelentést hordozó szó jön létre.
A VÉRTANÚ legféltettebb kincsét, életét, VÉRét adja, és halálával TANÚskodik vallott elveinek, egy eszmének igazságtartalma, nemes volta mellett.
Mintegy VÉRTként védi azt az ügyet és TÁRsait is, amelyért, akikért kiáll. Két szóból áll össze: VÉR és TANÚ.
Az illesztésnél kialakul az RT kötött mássalhangzó-páros. Ez vajon véletlen? Nem véletlen*, mivel a nyelvben sosincs véletlen. Alább a szócikk végén egy párhuzam ehhez. Érdekes módon a hasonló értelmű máRTír szónak is ez áll a tengelyében.
Az RT hangcsoport – ÉRTA – a vÉRTAnú egy igaz űgyÉRT adja ÉRTÉkes életét, mÁRTÍr lesz. Van, amikor csopORTOsan áldozzák életüket. A tÖRTÉnelem folyamán milliók haltak vÉRTAnúhalált olyan ügyÉRT, amelynek áldásait soha nem kóstolhatták meg.
Az RT páros, mint R.T – T.R alvógyök: ReT – ToR, az igazi véRTanú báTOR, RETtenhetetlen, nem megTÖRhető, TÁRsait is védő.
A VÉRTANÚ hűséggel áll a VÁRTÁN, védi, őrzi az eszmét, annak tisztaságát, és VÉRével pecsételi meg, érvényt szerezve az eszmének az utókor számára.
VéRTaNú – VáRTáN hangváz: V-R-T-N – V-R-T-N.
A MÉKsz általi német eredet, közvetítés felettébb érdekes, mert nehéz eldönteni: a jelenség német különlegesség, vagy a szó, a szerkesztők szerint. Ugyanis minden más nép több VÉRTANÚt adott a németeknél.
Azért is furcsa, mert a VÉR a szótárírók szerint finnugor szó, a TANÚ viszont török. Összetett szóként azonban szerintük német.
A MÁRTÍR eredete viszont szerintük: nemzetközi: latin < görög. Szóval hát, meg van ez kavarva alaposan. Remélem, tudnak adni magyarázatot rá. Én meg sem próbálom.
A két szó magyarázata külön a vér és a tanú címszavaknál.
A maRTir, maRTur, maRTor utódnyelvi változatok csak a tengelyükben álló RT párossal jelzik az értelmi hasonlóságot, de nem adják vissza a szóban rejlő – utolsó VÉRcseppig, szívdobbanásig, leheletig küzdő – kiTARtó, kitaRTó, báTOR, TÖRhetetlen, RETtenhetetlen TANÚskodó küzdelmet, amit a VÉRTANÚ szó sűrít magába.
RT – TR kapcsolat: a véRTanú nem nézi a háTRányokat, a gyöTRő kínokat, a legéRTékesebb áldozatot, életét adja egy ügyéRT.
——————-
/*/ Hasonló a gyermek szónál kialakuló jelenség, amely a hívogató gyeR és a kicsinyt jelentő Mek szavakból összetett: gyeR-Mek, RM. Ez a speRMa, száRMazás, foRMa, teRMészet szavakban. Bővebben a gyermek címszónál.