VÉRTANÚ – Aki valamely eszméért életét áldozza. [német] A VÉRTANÚ a V.R – RV gyökből induló szó: VéR – RéV. A VÉRTANÚ áldozatával RÉVbe ér, megdicsőül. Életét, VÉRét adja, és halálával TANÚskodik elveinek igaz léte mellett. Az RT hangcsoport – ÉRTA – a vÉRTAnú egy igaz űgyÉRT adja ÉRTÉkes életét, mÁRTÍr lesz. Van, amikor csopORTOsan áldozzák életüket. A tÖRTÉnelem folyamán milliók haltak vÉRTAnúhalált olyan ügyÉRT, amelynek áldásait soha nem kóstolhatták meg. A MÉKSZ általi német eredetezés, közvetítés felettébb érdekes, mert nehéz eldönteni: a jelenség német különlegesség, vagy a szó, a szerkesztők szerint. Ugyanis minden más nép több VÉRTANÚt adott a németeknél. Azért is furcsa, mert a VÉR a szótárírók szerint finnugor szó, a TANÚ viszont török. Összetett szóként azonban szerintük német. A MÁRTÍR eredete viszont szerintük: nemzetközi: latin < görög. Szóval hát, meg van ez kavarva alaposan. Remélem, tudnak adni magyarázatot rá. Én meg sem próbálom. A két szó magyarázata külön a vér és a tanú címszavaknál. RT – TR kapcsolat: a véRTanú nem nézi a háTRányokat, a gyöTRő kínokat, a legéRTékesebb áldozatot, életét adja egy ügyéRT.