Érdekes nyelvészi eredeztetés, akár a nefelejcs szó esetében: német. VÉRTANÚ – Aki valamely eszméért életét áldozza. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A VÉRTANÚ életét, VÉRét adja, és halálával TANÚskodik elveinek valóságossága, igaz léte mellett. Ez a német eredetezés felettébb érdekes, mert nem tudom eldönteni: a jelenség német különlegesség, vagy a szó, a szerkesztők szerint. VÉRTANÚt ugyanis minden más nép többet adott a németeknél. A német (osztrák) hatalom többnyire a hóhér szerepében tündökölt. Azért is furcsa, mert a VÉR a szótárírók szerint finnugor szó, a TANÚ viszont török. Összetett szóként azonban szerintük német. A MÁRTÍR eredete viszont szerintük: nemzetközi: latin < görög. Szóval hát, meg van ez kavarva alaposan. Remélem, tudnak adni magyarázatot rá. Én meg sem próbálom. Lásd a két szó magyarázatát külön a vér és a tanú címszavaknál.