VERBUNG – Toborzó. Páros ütemű, váltakozva lassú és gyors régi magyar katonai tánc. [MÉKSZ: német] Mivel a német nyelv egyetlen saját gyökkel sem rendelkezik(!), így a VERBUNG szó minden gyökszava magyar nyelven értelmezendő, lévén eredeti magyar szó. A VERBUNG csak ősi magyar tánc lehetett, amely visszatért a középkorban. Csak e népben van meg a hozzávaló vérmérséklet.
VER – a táncban az odaVERt talp, a BUNG a hanghatás. De vegyük elemenként. Az RB páros a szavakba az egyenetlenség, összevisszaság értelmét viszi be. Ilyenek: borbolya, cirbolya, csorba, dorbézol, görbe, hurbol, korbács, nyirbál, turbékol, verbál és mások. Mint alvó R.B – B.R gyök: RaB – BoR. A REBben, RIBillió vagy BOR, BÍR és más szavakban. A BUNG hangutánzó, hangvonatkozású értelem. Az NG páros hang, mozgás, viselkedés értelmet visz a szavakba. Például: bong, búsong, cseng, döng, dülöngél, hajlong, hang, gyöngéd, kereng, rajong, reng, ring, sallang, zajong, zeng, zsibong, zsong és mások. Mint N.G – G.N gyök a NEGédes, NÓGat, iNOG szavak alkotója. A fenti kifejezések kötődnek a VERBUNG tartalmi jelentéséhez. A német nyelvben nem valószínű ez az elemzési lehetőség. A császári vezetésű, velejéig magyarellenes osztrák udvar katonai toborzáshoz nem német, hanem magyar jellegű „műsort” kínált a minél sikeresebb tőrbecsalásra. Kellett a fiatal magyar erő a népelnyomó hatalom fenntartására.