VEGZÁL – Háborgat, zaklat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A VEGZÁL szó a V.G – G.V gyökből indul: VeG – GaV. A GAV gyökszó inkább g > k váltással lesz érthető: KAV azaz KAVar. A VEGZÁLás is egyféle KAVarás, magánéletbe beleKAVarás.
A VEGZÁL a GZ páros jelenléte okán is ősmag(yar)-nyelvi eredetűnek nyilvánítható. A szó kialakulását tehetjük az egynyelvűség idejére, mivel a GZ kötött mássalhangzó-páros szerves része a mai magyar nyelvnek is. Jelen van a cselekvést kifejező: légző, szegző, végző és más. szavakban. Ez esetben mozgás és zűrzavar jelentésű. A GZ páros itt alvógyök, tehát háttéri értelmet takar. Értelmetlen VEGZÁLás, iGAZoltatás esetén, GAZ módon beleGÁZolnak az egyén magánéletébe. A G.Z – Z.G gyökkel még alkothatók a GEZemice, GIZGAZ, ZEGZUG és más szavak. Egyik sem kellemes értelmű. VEHEMENCIA – Hevesség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A VEHEMENCIA a V.H – H.V gyök bővített alakja: VeH – HeV. Tehát a VEHEMENCIA a HÉV gyök fordított alakjából indul. Aki VEHEMENS, annak HEVE MENT, mivel idegei, fizikuma HEVÉt adta bele valamibe: HEVE MENT. A vehemeNCia NC párosa kissé játékos értelmet ad a szónak, és ha Jókai vagy Mikszáth műveiből még emlékszünk, majd mindig kedélyes, hangulatkeltő szövegösszefüggésben használták. A szóvégi IA kötött magánhangzó-páros serény gyorsaságot kifejező: rIAd, rIAn. A latin nyelv az ősmag(yar)-nyelvből örökölte.