A VÁSZOL ősi férfinév. A név kezdetben, lovas, LOVÁSZ férfi neve lehetett. Eredete ősnyelvi ómagyar, bár a bérnyelvészet görög szóként jegyzi.
VáSZoL – LoVáSZ hangváz: V-SZ-L – L-V-SZ.
Nem zárható ki az, hogy a gyorsan száguldó ló segítségével – üzenethordozóként* – fontos SZÓVAL küldték, mint hírvivőt. Megérkezvén a célhoz, VÁSZOL SZÓLVA adta át az üzenetet.
VáSZoL – LoVáSZ – SZóVaL – SZóLVa hangváz: V-SZ-L – L-V-SZ – SZ-V-L – SZ-L-V.
Elképzelhető, hogy VESZÉLes, VESZÉLYes helyekre párosan, vagy többed magukkal küldtek LOVÁSZ VÁSZOLokat a fontos SZÓVAL, attól félvén, hogyha elesik párharcban, ELVÉSZ az üzenet.
VáSZoL – LoVáSZ – VeSZéL – eLVéSZ hangváz: V-SZ-L – L-V-SZ – V-SZ-L – L-V-SZ.
Később lágyított L, LY hanggal: VÁSZOLY alak is meghonosult. A kialakuló utódnyelvek VASZIL, VAZUL, BAZIL alakra módosult névalakot vitték magukkal.
——————————————-
/*/ Hasonlóan alakult ki a ZOLTÁN név is. Atilla hadviselésében a ZOLTÁNok voltak a hírvivők a hadvezetés és a csapattestek közt. Az ő szavuk SZOLTÁN kapták az utasítást a hadvezér részéről. Később személynév lett. A keleti törzseknél fejedelmi rang megnevezése: SZULTÁN.