VÁSÁR – Kijelölt helyen időszakosan tartott, áruk kirakodásával járó, nagyobb arányú adásvétel. [bérnyelvész: iráni]
A VÁSÁR szó a V.S – S.V gyökből indul: VáS – SóV. A VÁSÁR szóban több értelem bújik meg.
A szó alapértelme az erős VAShoz kötődő. Erre bizonyíték a mindenkori erős vonzású, VÁSárlásra kényszerítő hatás, amely a MAGam felé vonzásban éri el a csúcsot, teljesedik be. A mágnes, mágnás szavak párhuzama, a nászban sokasodás, a násfa (nászék) vonzása. Valósággal VÁSik a szíve a VÁSÁR felé. Hatalmas a vonzás. Nem véletlen a mondás: Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony. De VÁSÁR esetében férfi se volt.
A kezdő V hang már előre jelzi a VÁltozatosságot, a VÁ, VÁS gyökben a VÁSÁR nagy terjedelmét, de a cselekvést is. A VÁSÁR olyan jelentős eseménynek számított, hogy később uralkodói engedély kellett hozzá. A VÁSÁR másik ősi neve: TERG, TARG, TORG*, az áruTORlódása, kiTEReGetése, TERGetése képéből kiindulva. Még volt egy másik neve is: KÓTYAVETYE.
Kezdetben csak VÁROSok kaptak VÁSÁRtartási jogot.
VáSáR – VáRoS hangváz: V-S-R – V-R-S.
A nagyVÁSÁRokat a pazar (v > p és s > z, innen a bazár szó eredete) árufelhozatal jellemezte: paz-ar – zap-ar: bőséges, szapora akár a zápor.
A VÁSÁRt szinte megszemélyesítették a hozzá kötődő dolgok. A VÁSÁRnak: hangulata, napja, fia, szépe, legje volt, van.
A termelés után a jaVAk cseréje, az ÁRucsere volt a legfontosabb. A szóban az S hang ezt a fontoSSági Súlyt is képviseli. A fontos szó másképp is kötődik a VÁSÁRhoz, hiszen fonttal mértek, amelynek nem véletlenül ez a neve, a font on gyöke értékes súly jelentésű (mérőón) jelképesen is: gond, mond – a gondolat és a kimondott szó súlya. A VÁSÁRban minden áru megfontolás, mérlegelés, alku tárgya volt.
Az elkelt termékre azt mondták: elVÁSott, úgy VÁSott el, hogy VASat adtak érte. Vagyis VASért elVÁSó, tehát a VÁSÁRban az áru VAS ÁRon ment el, VASban fizették ki.
VáSáR – VaSáR hangváz. V-S-R – V-S-R.
Ez volt a kezdet, és a kezdet mindig, mindenben meghatározó, a névadásban főként.
Ha elkelt az áru – főleg, ha nem volt túl vonzó – mondták úgy is: ez elKOPa (a kofa egyik névadója). A VÁSni szó tehát tűnni kopni jelentésű is. Ez érvényes a VASeszközökre is: elkopnak, elVÁSnak, vagyis bizonyos részük nyomtalanul eltűnik.
A VAS másik párhuzama a VÁSÁRral az erőS, Sűrű tömörülés. Már említettem, és nagyon is úgy néz ki, hogy az első VÁSÁRok szorosan kötődtek a legnagyobb gyakorlati értékkel bíró, legfelhasználtabb fémhez a VAShoz. Sőt a cserekereskedelem utáni első fizetőeszköz a VAS lehetett, és innen az a mondás, amelyben ott az S hangcsoport – ÁSÁ – is: ’Nem megyek a vÁSÁrba, mert nincs egy vASAm se.’ Az árubŐSÉg. A vÁSÁrban mindig a mÁSIkra vÁSIk a foga. Az eladott áru értékét az eladó felvASAlta a vevőtől, ám akadt olyan is, akinek nem volt egy vASA sem, és az fizetés nélkül akart elvASAlni.
A VÁSÁR szó Á hangjai a nyitott állapotra, de a látványosságok szájtátó ámulatára is utalnak. A VÁSÁR forgatagában sokan nézték SÓVÁR szemmel a szebbnél szebb, kívánatos dolgokat.
VáSáR – SóVáR hangváz: V-S-R – S-V-R.
Az eladott, de ki nem fizetett, azaz le nem VASalt, fizetett árut roVÁSra tették. Akinek sok volt már a ROVÁSán, s annak többet nem adtak, ameddig le nem VASalta érte a VASat.
VáSáR – RoVáS hangváz: V-S-R – R-V-S.
A V hangnak a Válaszutas kétirányúság megjelenítő képességéből eredően a VA, VÁ ősgyök azt is jelenti, hogy VÁSÁRban van VÁlogatási, VÁlasztási lehetőség: VAgy ezt, VAgy azt. A VÁSÁR is két táborból áll, a mondás szerint is: a VÁSÁR kettőn áll. Ezt is a szóban levő V hang képviseli. Ugyanis, VEVŐ is kell, aki VÉTelre szánja magát, VESZi, s TOVa VISZi. A VEVŐ VIVŐ is. de amit VESZ, azt magára felVESZI, vagy megESZi, de tulajdonáVÁ, részéVÉ tESZi. Ha nem, akkor elVESZett érték.
A megVÁSÁRolt árut meg kell VÁLTani (vátani). Ha meVÁTja, magáéVÁ aVATja. Az áregyensúlyt ketten döntik el alkuval, árVITával, fontolgatva. A fontolgat jelentését lásd a font címszónál.
Ahogyan mai napig használatban van a magyar nyelvben a megúsztuk kifejezés, amely az Özönvíz ősnyelvű túlélőinek ajkán született szó, tehát több mint négyezer éves, úgy a VAS, VAS ár, VÁSÁR és a hozzá kötődő kifejezések is élnek. Ezek lehetnek még a megúsztuk előtti időből valók is, tehát Özönvíz előttiek! A nyelv nem hazudik, csak a valót rögzítette megfellebbezhetetlenül! Nem a mai liberális elvek, érdekek mentén fejlődött ki.
A VÁSÁR mása a BAZÁR, amely a PAZAR árufelhozatal képe nyomán kelt, úgyszintén ősnyelvi szó, s a VÁSÁRral egy jelentésű.
VáSáR – BaZáR hangváz: V-S-R – B-Z-R (v > b és s > z).
Amiben különböznek: a BAzárnál a BA gyök, a VÁsárnál a VÁ gyök jelent nagyot. E két ősgyök meglepetés esetén ma is kibukik szánkból: VÁ(áááá) vagy BA(z…)! Hogy melyik…, műveltsége válogatja.
A BAZÁR szó a tengelyében levő Z hanggal a Zűrös hangulatot is megjeleníti. A BAZÁR később alakult ki. A BAZÁR mindig telített, mert BEZÁRható, a portéka ottmarad.
A VÁSÁR nyitott. A VÁSÁR elmúltával a VÁSÁRtér ÁRVÁS (vás-ár – ár-vás), SIVÁR képet nyújtó.
VáSáR – áRVáS hangváz: V-S-R – R-V-S. VáSáR – SiVáR hangváz: V-S-R – S-V-R.
A VÁltó érték mindkét árufelkínáló tömörülésnél (vásár, bazár) az áru arányában kellett álljon. Ezt az arányt egy idő után – főleg a bazárban – a VAS helyett az arany képviselte.
A végére: egy másik, le nem tagadható jellemző: a VÁSÁRban nagy a SÁR, azaz SÁR VAn.
VáSáR – SáR Van hangváz: V-S-R – S-R-V-n.
Szintén idetartozó gondolat: Addig minden rendben ment, ameddig a termelő csak a felhasználóval találkozott. Ám később jöttek a nyerészkedők és a védelmi pénzt, azaz VÁmot szedő állam, amely az erőszak eszközeivel azóta is részt kér a nép jaVAiból, hisz abból tarja fenn magát.
Végezetül a CzF Szótár leírása, amely szerint: „[…] perzsa és török nyelven: bázár v. pázár […] persául házári am. vásári, mongol nyelven: băszăr v. vászăr, […] Elemeit a mongolban találjuk, mert băszu (a szanszkritban văszu) am. áru, és oru am. hely; az egész tehát am. áruhely.” Kiem. K.S.
A CF Szótár által felsorolt kifejezések mind az ősnyelvi VÁSÁR, bazár szavak módosulatai.
/*/ A VÁSÁR, TARG vagy TERG fő célja TÁRGYak adás-vétele, cseréje. Valami lehet adás-vétel TÁRGYa, alku TÁRGYa, s ez történhet a vásári TÁRGYak TERén, a TARGon, TERGen, vásárTÉRen. Az adás-vétel TÁRGYának, az árunak ügyét átTÁRGYalják, meghányják-vetik, alku stb. Vannak további – VÁSÁRhoz, TERGhez, TARGhoz – kötődőek: TARisznya, TARisnya – TARtó, TÁRhely, vásárokra, TARGokra, TERGekre is jártak vele. TÁRs – aki kiTARt velem együtt, TÁRsalog. Vásárokra TÁRsakkal mentek, vagy ott találkoztak. TARsoly – TARtó, TÁRoló. TÁRsul vihető az útra. Egyféle súlyTARtó, súlyTÁR, apróbb TÁRGYakhoz. Vásárokra, TARGokra is jártak vele. TÁSka, valaha: TÁRska, amely TÁRsul vihető. Ezzel is jártak vásárokra, TARGokra, TERGekre.
——————
VASÁRNAP – A hétfővel kezdődő hét 7. napja. [vásár+nap] A VASÁRNAP V.S – S.V gyökből induló: VaS – SóV.
A VASÁRNAP a hetiVÁSÁR NAPja volt a hét SÓVÁRogva VÁRt nagy (vá) VÁRÁS (várakozás) napja, a látVÁnyosSÁgok napja, amelyre minden épkézláb ember elment. A VASÁRNAPot megelőző szombat, péntek előkészületi napok voltak. Péntek a fény öröm napja, szombat a számvető, számba vétel, összegzés, (szombat), pihenő, botolástól mentes, üres (szom = üres) nap, istenes gondolatokkal. Másnapra lelkiekben-anyagiakban készen álltak a rangos, tekintélyes eseményként számon tartott nagy találkozások napjára, amelyen ünnepi hangulatban, forgatagban egymástól távol élő ismerősök találkoztak. A hét napos szakaszokra osztott időrend, már a történelem hajnalán kialakult, nem zsidó találmány, hisz az ő ősük 300 évvel az Özönvíz után született.
A CzF Szótár szerint: „Elemezve: vásár-nap, minthogy régente ezen napon szokták a vásárokat tartani, midőn t. i. a vidék népe az anyaegyházba isteni szolgálatra öszszegyülve egyszersmind csereberélni szokott, minek nyoma a templomi búcsunapokon maiglan fenn van. A török nyelvben is e nap elnevezése ugyan ezen elemekből áll; t. i. vasárnap törökül bazar gűnü v. gűni, melyben bazar v. pazar am. vásár és gün am. nap.” Ám ez kései jelenség,nem a kezdet.
A VASÁRNAP nevében más is benne foglaltatik. VASÁRNAP a szombat utáni VÁSÁRnap. A teremtői parancshoz kapcsolódó: Töltsétek be a földet.., s az általa adott képesség nyomán, a nemi SZOMj sosem múlt el, VASÁRnap – SÁRVAnap. A SÁRlás, nemi SÓVÁRgás, amelyet bő utódnemzés követ.
Bár a VASÁRnap a VÁSÁR eseményéhez is kötött, de a VAS kötődés értelmű VÁSÁR szó, és a VÁSÁRNAP – SÓVÁRNAP fordítás mutatja, hogy a színes forgatag felajzó hatása VASerejű vágyak beteljesülésének gondolatát is hordozza.
VáSáRNaP – SóVáRNaP hangváz: V-S-R-N-P – S-V-R-N-P.
Az érzékeket is felajzó sok VÁSÁRi látványosság gerjesztette erős nemi SÓVÁRgást, követte kéj éje, az éjszaka, az éji kéj szaka, amikor a házaspár kéjben tombolva, SÁRva, SÁROLva jó értelemben egymást SARVAlva, SAROLVA, egyesült, és az asszonyka reggel SAROLTAn, maggal áldottan, termőként, SÁRAként ébredt.
Mindez lehet a szépségek látványa nyomán felajzott nemi vágyat, SÓVÁRgást gerjesztő napot követő éjszakán.
A bibliai meddő, SZÁRAz SZÁRAi akkor kapta a SÁRA nevet, mikor SÁRlása NYOMán a MONYolástól áldott állapotba került, és kis MONYot, fiat szült.
A kereszténység elterjedése előtt már régen ünnep volt a VÁSÁR, a VÁSÁRNAP, VASÁRNAP, ez fennmaradt később is, összekötve a hasznost a kellemessel. A VÁSÁR, az ÁRucsere, a megélhetés fontos része volt. A VÁSÁR NAPjára a legszebb ruhában illett menni. A maga módján mindenki szórakozhatott is a mutatványosok SÁtrainál, és ez az akkori szinten a művelődési élet részének számított. A VÁSÁRnak: hangulata,napja, fia, szépe, legje volt, van még ma is. A lányok közül kiválasztották a VÁSÁR szépét, a legények közül a legerősebbet, legügyesebbet. A legény VÁSÁRfiát vett a leánynak, az anya az otthon maradt kicsinyeinek. A VÁSÁR a közösségi élet egyik fontos színhelye volt, nem csak árut, de véleményeket is cseréltek.
Középpont volt, ide futottak össze, és innen futottak szét a közeli, távoli hírek. Lehetne mondani: adÁS-vétellel egybekötött tapasztalatcsere. A VÁSÁR olyan jelentős eseménynek számított, hogy uralkodói engedély kellett hozzá, a VÁSÁRtartási jog (a hetivásár is) kiváltságnak számított, és már ez ünneppé avatta a NAPot, a VÁSÁR NAPját a VÁSÁRNAPot.
Az RN – NR kapcsolat: a vasáRNap, vásáRNap jelképes szíNRe is más volt, mint a többi napok.