Ősmag(yar)-nyelvi gyökök, szavak a román nyelvben
VAS – edény, a fazék torzószava, többes száma gyűjtőnév: vase – edények vagy vesela – edénykészlet. Ugyanakkor a hajó neve is, mely név szintén a fa gyökhöz vezethető. Ehhez hasonlóak az olasz vasellame, a francia vase, melyek mind a fa gyökből indultak ki, mely nevek még az első faedények korából erednek. Hihetetlennek tűnik, de régen faedényben, tehát fazékban is főztek ételt, ezt jelzi a megnevezésben jelen levő z hang (víz, főz). Kiss Dénestől olvastam, hogy Zalában még ma is él egy kifejezés, mely erre utal: kövesztett szalonna, azaz abált, főtt szalonna. Ugyanakkor van A kőleves című népmese. Amint már volt szó, a tűzben fölhevített követ belegurították a fazékban hidegen már készen álló ételbe, és úgy forralták föl. Bizony, a népmesék a régmúlt időkkel kapcsolatos sok kérdésre választ adnak. VATRA – tűzhely, tűzszekrény, a tr páros kapcsán, amely szintén magyar elemekre épülő szó, akár a vitrin. Mindkettő ketrec. Fordítottja RAVAT, tehát bemélyített, kirovott hely, katlan, melyet aztán lefödtek. Ősmag(yar)-nyelvi szó, mely fennmaradt az utódnyelvben. VADRĂ, VEDRE – vödör, veder. Mind a MÉKsz, mind a DEX a szláv eredet mellett bábáskodik. Szerencsétlen szlávok, hogy mi mindent nem fognak rájuk, hiszen szavaik harmadrésze kimutathatóan magyar eredetű. Ennek a kifejezésnek a jobb megértéséért is a tájak nyelvéhez kell folyamodnunk. Erdővidéken a vödör talán még veder, de inkább vider, vidör, vüdör. Így már érthetőbb, mert ezekben a szavakban megjelenik a vízre utaló id, üd ősgyök! Elvitathatatlan a magyar eredete!!! A dr páros a nadrág, vidra szavakban is a nedvességre utal.