VARR – Két textilanyagot, bőrt tűbe fűzött cérnával egymáshoz erősít. [bérnyelvészet szerint: finnugor] A VARR szó szintén a V.R – R.V gyökből indul: VaR – RaV. A VARRással kapcsolatos szavakban jelen van az R hang: féRc, céRna, áR stb. A VARRás erősített kötést és folytonosságot jelent. A szózáró, folytonosan ejthető folyékony R hang is ezt igazolja. A VAR a ROVás ellentéte. A ROVás bemarás a VARRás kiemelkedés a síkból. RáVARR azt jelenti: kötések hosszú soRát erősíti Rá. A VARRások lehetnek beszédes jelek. A különböző népek, népcsoportok, bizonyos tájak VARRottasai, annak a népnek múltjáról, jelenéről, érzelemvilágáról beszélnek. A VAR másik neve HEG. A hegesztés kiegészítés. A VARRat is lehet kiegészítő összekötés is. VARGA – Lábbeli készítésével, javításával foglalkozó iparos. [<– varr] A VARGA* a V.R – R.V gyökből képzett szó: VaR – RaV. A VAR kiemelkedő gyógyuló VARrat, FORrradás a BŐRön (v > f, b). A VARGA BŐRrel dolgozik, illesztéseit VARRja. A bőrt használat előtt jól megVERgálja, VERgássza (rég: vizsgálja). A VARrat hasonló a ROVáshoz. A CzF Szótár szerint: „E szónak gyöke varr, melyből gyakorlatos képzővel lett a szokatlan varrog ige, s ebből varrogó, varroga, varrga, mint: bugyoga, czinege, fürge, pörge stb. Ily származási viszony van a latin suo és sutor s a tót sijem és svecz között. – Általában csak egy r-rel szokták irni.” Kiem. K.S. Az RG hangcsoport – ARGA – a vARGA a mARGÓn (szélen) varrta a bőrt, s jól megvERGÁlta, megvERGÁszta, hogy szép legyen. A cipő kÉRGÉre különösen vigyázott. A vARGÁtól mindig sÜRGŐsen várták vissza a lábbelit, mert sok embernek csak egyetlen pár volt belőle. Tehát mozgás, fORGAlom, esetenként kavARGÁs volt a vARGÁnál. Az RG – GR kapcsolat: a vaRGa a süRGetésre, éGRe-földre íGéRi, hogy véGRe holnap reGRe kész lesz a lábbeli.
/*/ Kézdivásárhelyen sok jól képzett VARGA dolgozott hajdanán. Viccesen Vargavásárhelynek is nevezték