VAJDA

VAJDA – Kelet- és Dél-Európában némely tartomány fejedelme. [szláv] A VAJDA a V.J – J.V gyökből indul: VaJ – JaV. Az ősi magyar nyelvben olyannak adtak VAJ gyökből induló nevet, akiben származásából eredően kiVÁló sarJAt sejtettek. Akitől népük JAVát VÁrták. Így kapott Árpád fia FAJSZ nevet. Géza VAJK nevet adott fiának (v > f rokonhangok). Tehát a VAJ, FAJ gyök névalap. Így a VAJda szó magyar eredete nem kétséges. A VAJDA szóban jelen van a DA gyök (da – ad). A VAJDA – a név értelme szerint – oDA kellett ADJA(v) magát, életét népéért. ÁrpÁD ÁDta is életét népe JAVáért. A történelem folyamán akadtak olyan VAJDÁk is, akik népül JAVAit vették el. A VAJDA és a FEJeDElem azonos értelmű, épp mint a VAJK és FAJSZ nevek. A VaJDa – FeJDe – FeJeD hangváz V-J-D – F-J-D – F-J-D. A VAJDA – FEJDE népvezérlő ELEMek. A FEJ gyök FŐt, FElemeltet, FŐséget jelent. Ám van ennek egy mélyebb értelme is: VAJDA, használd a FEJED, legyél bölcs ELEM, aki ADJA magát népe JAVára! Vagy népének AD JAVára (adjav – vajda – davaj). Amikor bemutatták a népnek: Ímé a VAJDA, aki JAVADra lesz. A VaJDa – JaVaD hangváz: V-J-D – J-V-D. Ez így valaha az ősiségben, még a sátorapák fősége idejében fogalmazódhatott meg. A VAJDA kifejezés talán a régebbi, még az egynyelvűség idejéből! A JD hangcsoport – AJDA – néhány szóban mutatja, hogy az őszinte, népéért élő, vele együtt érző vAJDA, fEJDElem már a hAJDAni időkben népe fÁJDAlmait viselte, és tulAJDOn életét sem kímélte, ha JAVukra tehetett. A JD páros, mint J.D – D.J gyök: JaD – DaJ azt mutatja, hogy jó eredmény sarJAD, az okos, jóindulatú vezetés nyomán. A DAJka szó a szerető gondoskodást jelenti. Ez volna a minta. A CzF Szótár ezt írja: „Latinosan: vajvoda. Igy neveztettek hajdan Moldva és Oláhország fejedelmei, […] Hajdani Lengyelországban így nevezték a tartományi főnököket. Vajda nevet viseltek Erdélyország kormányzói is. […] Ezen szó, amint kész szerkezetében előttünk áll, alkalmasint szláv csinálmányu, mert tulajdonképen vojvoda am. hadvezér, harczvezér t. i. boj, vojna am. harcz, háború (magyarul baj szintén azt is teszi, viadal); továbbá voják, bojár (bajár) am. katona; vodim, vedem pedig am. vezetem, vezérlem.” Kiem. K.S. A VOJ gyök a magyar BAJ szó módosulata. A szláv nyelveken egymagában nem jelent semmit. Talán oroszul: üvölt, ez a hadvezérek szokása. A VOD, VODA = VÍZ. A magyar VEZér szó is VÍZ értelmű, mert VÍZ VEZet. Némely szláv nyelven a VOD gyök vezért jelent, de a VOD, BOD gyök magyar. Ez több szóval bizonyítható: VEDer, VIDer, VÖDör, VÜDör, BODvaj, BÓDva, BÖDön, BODos, BÓDi tó stb. Sajnos, a gyökelmélet elkötelezett harcosai – Czuczor, Fogarasi – nem mélyedtek bele a gyökök elemzésébe. A VAJd – FEJd azonosságot már fent említettem. A szláv BOJ, VOJna a magyar BAJ, VIJadal (viadal) módosulata. A BOJár, VOJák ezekhez kapcsolódik. A VODim, VEDem a víz hasonlata. A VÁD, azaz meder által VEZetett VÍZ, amelynek egyik ősi neve a többi kb. tíz név mellett: VAD, VED. A VODim, VEDem annyi, mint VÍZként a VÁDban, mederben VEZetem. A VAJDA szó sem szláv eredetű. A JV, JD kötött mássalhangzó-párosra, mint alvógyökre mukkanni sem tud sem a latin, sem a szláv nyelvek. Nem is tudnak rájuk átfogó magyarázatot adni. A szlávok később átvették a magyar nyelvből. Olyan, mint a KENde – KENéz módosulat. Vagy a BAJ, VIAdal, BAJvívó, BAJnok – BOJ, VOJna, VOJnik. Továbbá a VÁDban VEZetett VÍZ – VODim, VEDem módosulatai. Bizonyíték a magyar eredetre, hogy az itt említett gyökök a magyar nyelvben kiterjedt szóbokorral rendelkeznek és széles értelmi kapcsolatrendszerük van a bővítményeik nyomán. Ezt semelyik utódnyelv nem tudja felsorakoztatni, következésképpen nem tudja bizonyítani eredetüket a saját nyelvében. A JD – DJ kapcsolat: az igazi, lelkiismeretes vaJDa, feJDelem, feJeDelem tuDJa kötelességét, s megmonDJa, utasításba aDJa népének: mit kell tennie.