VAJDA – Kelet- és Dél-Európában némely tartomány fejedelme. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A VAJDA a V.J – J.V gyökből indul: VaJ – JaV. Az ősi magyar nyelvben olyannak adtak VAJ gyökből induló nevet, akiben származásából eredően kiVÁló sarJAt sejtettek.
Akitől népük JAVát VÁrták. Így kapott FAJSZ nevet Árpád fia. Géza VAJK nevet adott fiának (v > f rokonhangok). Tehát a VAJ, FAJ gyök, mint névalap vagy a VAJda szó magyar eredete nem kétséges. A VAJDA szóban jelen van az AD gyök (da – ad). A VAJDA – a név értelme szerint oDA kellett ADJA(v) magát, életét népéért. ÁrpÁD ÁDta is életét népe JAVáért. A VAJDA és a FEJEDELEM szó közt éles az értelmi párhuzam, épp mint a VAJK és FAJSZ nevek közt. A VAJDA – FEJDE oly ELEMek, akik népük vezetésével bízattak meg. A FEJ gyök FŐt, FElemeltet, FŐséget jelent. Ám van ennek egy mélyebb értelme is: VAJDA, használd a FEJED, legyél bölcs ELEM, aki ADJA magát népe JAVára! Ez így valaha az ősiségben, talán még a sátorapák fősége idejében fogalmazódhatott meg. A VAJDA kifejezés a régebbi, még az egynyelvűség idejéből! Mindkettőben (fejedelem, vajda) jelen van a JD páros, amely a tulaJDon szóban ad párhuzamot az uralkodó alapvető, mindent birtokló jellemzőjére. A szlávok később átvették a magyar nyelvből, akár a KENézt a KENdéből.
* A MÉKSZ nagy bukása e szó szláv nyelvekből eredeztetése!
Sajnos a CzF Szótár is idegen eredetet vél: ” Igy neveztettek hajdan Moldva és Oláhország fejedelmei, melyet utóbb hoszpodár czimmel váltottak fel. Hajdani Lengyelországban így nevezték a tartományi főnököket. Vajda nevet viseltek Erdélyország kormányzói is. A magyar és erdélyországi czigányok főnökeiket szintén e tiszteletczimben részesítik. Némely vidékeken így nevezik a kaszások között az előmenőt, s a szőlőmivesek között az előkapást. Ezen szó, amint kész szerkezetében előttünk áll, alkalmasint szláv csinálmányu, mert tulajdonképen vojvoda am. hadvezér, harczvezér t. i. boj, vojna am. harcz, háború (magyarul baj szintén azt is teszi, viadal); továbbá voják, bojár (bajár) am. katona; vodim, vedem pedig am. vezetem, vezérlem.” Azonban a mélyebb elemzés ellentmond a fenti megállapításoknak. Ha szétbontjuk a VOJVODA szót: VOJ = akarat, szándék, azonban ez a magyar BAJ szó rossz hangzati módosulata, ha már BAJról, harcról, háborúról van szó. Ismert a magyar BAJvívás, BAJnok kifejezés.
VODA = víz, ha a VÍZ szó folyás, vezet értelmét vesszük, akkor lehet szó hadvezér értelemről, de ez is csak magyar nyelven fogalmazható meg „szlávul” a VODA nem bontható,nem magyarázható. Ugyanis a magyar ID, ÜD vagy a VAD, VÁD, VÉD szavakból ered, amelyek mind VÍZ jelentésűek. Lehet kínlódni, forogni, fetrengeni is, nem jön össze semmi. Tehát nagyon béna,sánta ez a szláv eredeztetés. A szláv nyelveknek, de a többinek sem kellene szégyellniük az ősmag(yar)-nyelvből való eredetüket. Igaz, akkor le kell szállni a földre!