NEM finnugor VÁG – Szilárd anyagot éles eszközzel több részre választ. [NEM finnugor] A VÁG a V.G – G.V gyök: VáG – GáV (g > k: kav), VÁGással szétVÁlaszt. A G hang a szétVÁlás pontját jelöli (akár az összeillesztésnél a találkozás pontját – ragad, heged). A VÁG gyöknek, igének igekötőkkel sok változata él. Például darabol: összeVÁG, szétVÁG, több darab lesz. Ha elVÁG egy szálat, akkor is. A szétVÁGottak KAVarhatókl. Ha az útját elVÁGják, még lehet folytatás. A felVÁGottból beVÁG egy falatot, s utána egy pohár vizet. A lovon ülő elVÁGtat, miközben átVÁG a mezőn. A huszár addig VAGdalkozik, ameddig kiVÁGja magát. Akinek van egy terve és bátorsága, az beleVÁG, ha viszont nem mennek jól az ügyei kiVÁGja magát a bajból. Aki tud egy nyelvet, az VÁGja. A színész beVÁGja a szöveget. Aki VÁGja a szöveget, beszél. Aki beszél: KAVar, GAVar, némely szláv utódnyelvben GAVarit = beszél. Ha szép a lány, felVÁG vele, mivel sok legény VÁGódik neki. Van olyan, akit a kiVÁGódó kapu állonVÁG. Az állatot leVÁGják, és a székben kiVÁGják. De kiVÁGják a részeget is a kocsmából, nyakonVÁGják, majd odaVÁGják a falhoz. A tényleges utat VÁGták, esetenként a hegyoldalba, vagy az erdő fáit VÁGták ki, hogy átVÁGjanak rajta. A vasúti VÁGányt is így fektetik. Vagy patak által VÁGott mederben vezetett út. Az észak-germán nyelvekben VAG = út. A rónán nyomot VÁG a kerék. VÁGtat, aki lóval úton van, ha siet, VÁGódik valahová. Tehát a VÁGódás, haladás jelentésű. Ám aki még az úton is átVÁG, az elVÁGhatja valaki útját (gyalogátkelő), azaz annak le kell állnia a haladásban, míg az úton átVÁGó VÁGódó áthalad. A VAGány a menő gyerek. A VAGabund is sok utat összejár, a VAGon is, s valaha a loVAG is. A WAGner is magyar nyelvből eredő, mivel ő az úton VÁGódó, kerekeivel talajba VÁGó WAGent, szekeret, kereket készíti. Még lehet folytatni a többi finnugor nyelven is, ha már tőlük ered.