VACSORA – Esti étkezés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A VACSORA szó a V.CS – CS.V gyökből indul: VaCS – CSeV. A VACSORA az estéhez kötődik és beszédhez: csever csevere – vecsere mély hangon VACSORA. A VACSORÁnál beszélik meg a nap eseményeit, és a másnap terveit.
A VACSORA szó nem szláv eredetű. A VACSORA a világosság VESZTE, a nap veszte, elESTE utáni tevékenység. Ebből a nap VESZTE, elESTE utáni napszak neve: ESTE. A nap eleste, veszte, hangváltásokkal VECSTE, leCSORgása utáni beszélgetéssel, cseverészéssel tarkított étkezés, a v/ESTEbéd, v/ecsora, VACSORA. Ebből lett a szláv vecsera. A nap/veszte, el/este utáni templomi vecsernye sem szláv, hanem a magyar nyelvből szlávosra módosított kifejezés. Még a csernij, csernoj, čierny, černý, csornij – fekete jelentésű szavaik is a nap leCSORgása nyomán előálló sötétségből ered. Az RN itt RNY-re vált, jól látható a valós eredet. A vecsernye szóval összevetve még érthetőbb. VECSERNYE – Délutáni, esti templomi ájtatosság. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A VECSERNYE szó a V.CS – CS.V gyökből indul: VeCS – CSeV. A VECSERNYE az estéhez kötődik és beszédhez (csever csevere – vecsere). A vacsora címszónál volt már említve. Az este a nap eleste, napVESZTE. Amint a szóVESZTEgetést FECSEgésnek, valami hanyag elVESZTÉsét, elVESZTEgetését, FECSÉRelésnek nevezik, úgy a napVESZTE is lehetett a kezdetekkor napVECSTE, VECSE, VECSERE. Az RNY páros az árny, ernyed, kornyadozó szavakban a leáldozó nap s az esti fáradtság párhuzamát is adja. A VE gyök után következő hang, az sz változik, például: vesd el, kótyavetye. Ez esetben VECSE. Bele kell mélyedni abba a gondolatba: vajon hogyan ejthették ki valaha. Ehhez a legnagyobb segítség, ha megvizsgáljuk egy ősember beszédét. Az ősember mindenkinek kéznél van: a kisgyerek. Minden szó eredetét, gyökeit a kisgyerek nyelvén keresztül lehet vizsgálni, mert ő az ösztöni kifejezéseket mondja. A kicsi azt mondja: VECSd el. Esetleg: elVECStettem. Ő ’tudja’, mert neki be van írva! (Például: a kisgyereknek a víz püpü. Mit tesz a víz? A víz párolog, így apad. A víz tapad a felülethez. A p hang jelen van folyók nevében, mert a víz, a pü, polyik, azaz folyik. Az Ipoly is polyik, a Pó, Piave és a patak is.) A valamikori pásztor ínyencség a pasztoráma – pasztráma – pecsenye. A veSZTe esetében az SZT páros vált CS hangra (vecse), a pasztrámánál szintén SZT > CS peCSenyére. A VECSERE nyomán alakult ki az estebédnek vacsora elnevezése. A szláv nyelvek csak átvették a magyar nyelvből, hiszen átfogó magyarázat csak magyarul adható. Sajnos a CzF Szótár is idegennek írja, pedig ebben nincs igaza.