ÚT, DROM, DRUM – már az egynyelvűség idején szükség volt ÚTra, s építettek UTakat. Az ősnyelvben kialakultak az ÚT különböző nevei. Az ÚT Ú hangja a legalacsonyabb hang, alsó szintet jelent (kúsz, úsz). A T hang a Taposható Talaj, Táv. Különböző módon készültek az UTak. Sok helyen sekély vizű erdei patakok, folyók VÁGta, VÁJta ROVáson, ROVán, roVÁN vezettek az UTak. Hegyoldalba VÁGták, VÁJták, RÓDalták, SZELték, CSESZetelték az AVARÁN.
Nehéz, elTÖRŐDŐ munkával, TRUDÁval építettek szTRÁDÁkat, mélyített, VERt UTakat.
Ezeken a RÓTT, RÓDalt, ROVott, SZELt, CSESZetelt, VÁJt, VÁGott, KALLÉzott, VERt UTakon, DURUM, DRUM, DROM, DRÖM, DÖRÖMböltek, VÁGtattak végig. Némelyek az AVARÁN vertek ösvényt, gyalogUTat.
A kaRAVánok, karaVÁNok, kaRAVÁNok, körVÁNdor ÚTjukat RÓVA VAKARodtak végig a RAVÁN, ÚTon. A karaVÁN, DORon, úton haladó VÁN-DOR, aki RONDÁVÁ tapossa saruját.
VáNDoR – RoNDáVá hangváz: V-N-D-R – R-N-D-V
Vízi ÚTon, RAVÁN, NÁVÁKRA, hajókra rakták az árut:
KaRaVáN – NáVáKRa hangváz: K-R-V-N – N-V-K-R.
Az utódnyelvek megörökölték e kifejezéseket, ma ezeket használják, de a szóképződést, szavak, megnevezések gyökerét, indulását, valós eredeti értelmét nem ismerik. A WAY, VEI, VÄG, stRADa, estRADa, ROUTe, ROAD, DŌRo, DOLo, DRUM, DORoga, CALe, SOSea, CESTná, SILniční, pUT és mások elég bizonyítéknak.
R.D – D.R gyök: RóD – DöR, a magyar nyelvben RÓDaló VÁGást, ezzel járó DÖRömbölő hangot is jelenti. Az ősiségben az utakat RÓDalták, RÓTták, VÁGták, VÁJták hegyoldalakba. A kiRÓTT, tervezett ÚTvonalból fákat RÓDaltak, VÁGtak ki, a gyökerüket is kiVÁJva. Végül ÚT lett, RÁDA (stRÁDA) amelyen DÖRömböltek a RÁDLIk, DURva hangot adván.
Aki az első RÁDLIn ment, az volt a LIDER, azaz vezető. Ő osztotta, mint DÍLER a parancsot.
RáDLi – LíDeR – DíLeR hangváz: R-D-L – L-D-R – D-L-R
Sivatagon át is van ÚT, DURUM, DROM, DRUM. Azt járják a DROMedárok. DROMEDÁR – RÁDEMORD teljes átfordítás elmondja, hogy a sivatagi RÁDE, azaz ÚT, bizony MORD hangulatú, A sivatagi hajóra, NÁVÁra HALOM árut TEVÉnek, hogy HAMÁLként, KAMELként cipelje.
Jelenben is van viszonyítási alap az UTakra. A népnyelv, köznyelv tudja: ma már olyan finom felületű UTak, DURUMok, DROMok, DRUMok vannak, mint a bőr, azaz DERMA. Aki nem halad a DURUMon, ÚTon, leMARAD.
DRuM – DuRuM – DeRMa – MaRaD hangváz: D-R-M – D-R-M – D-R-M – M-R-D.
Utódnyelvekben az ÚT megnevezései: ROAD, ROUTe, stRADa, VAG, WAY, VEJ, DRUm stb. Ám azokon a nyelveken halvány sejtés sincs, nemhogy válasz, a szavak keletkezésére, mivel ott csak beszáradt lárvaszavak!